A Grill-féle döntvénytár (majd később a Grill-féle új döntvénytár)

Grill Károly könyvkiadói és könyvkereskedői vállalkozásának egyik legjelentősebb kiadványa volt.

A döntvénytár 1. kötete 1904-ben jelent meg. A sorozat főszerkesztője Vavrik Béla kúriai tanácselnök, a szerkesztője pedig Gyomai Zsigmond ügyvéd, a Jogállam című szaklap szerkesztője volt. A Grill-féle döntvénytár 19 kötete 1904 és 1913 között látott napvilágot, 1904-ig mindegyik kötet egy-egy jogág, illetve jogterület bírói gyakorlatát dolgozza fel. A Grill-féle döntvénytár a 11. kötettől (1904) évkönyvként jelent meg. Ekkortól az egyes kötetek az előző évre vonatkozó bírói gyakorlatot dolgozták fel.

A gyűjtemény összeállítására az a szempont vezette a szerkesztőket, hogy „… jogirodalmunk nélkülözte még az elvi jelentőségű határozatok oly rendszeres összeállítását, mely egyrészről az újabb jogfejlődéssel megegyező határozatokat és ezekből is csak az elvi jelentőségűeket tartalmazza, - de másrészről a bírói gyakorlatban foglalt élő jogot a maga szerves egészében, áttekinthető és könnyen kezelhető rendszerben öleli fel.” (Grill-féle döntvénytár. 1. kötet. Magánjog. Személyjog és dologjog. Szerk. Imling Konrád, Lányi Bertalan. Budapest: Grill, 1904. V. p.)

A határozatok kiválasztásánál a cél elsősorban egy gyakorlati használatra alkalmas gyűjtemény összeállítása volt, mind tartalmilag, mind pedig a feldolgozott joganyag külső megjelenését, beosztását, kezelhetőségét tekintve. A kötetek rendszere nem tette lehetővé a jogesetek teljes terjedelemben történő közlését, de csak kivételes fordul elő, hogy kizárólag a döntvény rendelkező része, azaz az absztrakt jogelv szerepeljen. A határozat mellett szerepel annak indokolása, és ott, ahol az indokolásból a tényállás is kiderül, csak ezeket közölték. Más esetekben, az eset megértéséhez szükséges tényállás is közlésre kerül.

A döntvényeket tárgyuk szerint csoportosították. Nem tettek különbséget a szerkesztők e tekintetben a királyi Kúria és a királyi ítélőtáblák teljes ülési és elvi jelentőségű határozatai között.

A közölt határozatokat címekkel látták el és ott ahol a szerkesztők szükségesnek ítélték, jegyzeteket is készítettek. A jegyzetekben felsorolták az adott határozatokhoz hasonlóakat és kiemelték az azzal ellenkezőeket.

A döntvénytár összeállításánál mintegy kútforrásként elsősorban jogi szaklapokra és már meglévő gyűjteményekre támaszkodtak. Ezeket a forrásokat ellenőrizték, kiegészítették, valamint az azokban nem szereplő határozatokat a bíróságok irattáraiból keresték ki.

A szaklapok közül az alábbiak szolgáltak forrásul:

Büntetőjog Tára, Polgári Törvénykezés, Jog, Jogállam, Ügyvédek Lapja

A gyűjtemények közül többek között a Jogtudományi Közlöny Döntvénytára és a Márkus Dezső által összeállított Felsőbíróságaink elvi határozatai című sorozat szolgált alapul.

A Grill-féle új döntvénytár a Grill-féle Döntvénytár folytatása

A döntvénysorozat szerkesztője először Térfy Gyula királyi kúriai tanácselnök volt, majd 1929-ben bekövetkezett halála után szakok, illetve jogágak szerint kerültek megosztásra a szerkesztői feladatok, melyeket akkortól kezdve több szerkesztő látott el. A sorozat neves közreműködői között említhetjük többek között Sárffy Andor és Nizsalovszky Endre nevét.

Állományunkban a XVII. kötettől (1916/1924) a XXXV. kötetig (1941/1942) található meg az anyag. A döntvénytár egyes kötetei egy-egy meghatározott időintervallumban hozott felsőbírósági határozatokat közölnek. A kötetek címlapján egyértelműen feltüntetésre kerül, hogy pontosan mikor zárták le az adott kötet anyagát. (Ez eddig nem volt gyakorlat. Esetleg az előszóból derült csak ki.)

A kötetek a feldolgozott döntvényeket jogágak, illetve szakok szerint csoportosítva (Közjog és közigazgatási jog, Büntetőjog és eljárás, Magánjog (Személyi jog, családi jog, dologi jog …) , Pénzügyi jog, Hiteljog, Kereskedelmi jog, Váltójog, Csődjog, Polgári eljárási jog, Telekkönyvi Rendtartás) azon belül pedig az adott terület alaptörvényeinek szakaszait követve közlik. Csak a vonatkozó paragrafus száma, esetleg – ha van ilyen – az adott szakasz címe szerepel. A jogszabályok szövege nem kerül közlésre. A jogszabály-, illetve paragrafusszámok vastagon szedve szerepelnek. A határozat rendelkező része nem került minden esetben külön kiemelésre. Későbbi rendszerbeli újítások: a XIX. kötettől (1925/1926) kezdve az egyes határozatoknál utaló jegyzeteket vettek fel a korábbi kötetek hasonló tárgyú határozataira. A több tárgyat érintő határozatokat lehetőleg valamennyi érintett tárgy helyén közölték és az összefüggésekre jegyzet formájában utaltak.

A XIX. kötettől (1925/1926) a XXIV. kötettel (1930/1931) bezárólag a kötetekben foglalt határozatokhoz a kötet elején a szerkesztők összefoglaló áttekintést adnak az adott időszak judikatúrájáról jogági bontásban mintegy 25–30 oldal terjedelemben. A későbbiekben már mellőzték ezeket az összefoglalókat.

A közigazgatási jogon belül külön csoportot képeznek a Közigazgatási bíróság és a Hatásköri bíróság határozatai.

A határozatok folyamatos arab sorszámozással szerepelnek a kötetekben.

Minden kötet végén betűrendes tárgymutató segíti a keresést. A XIX. kötettel (1925/1926) kezdődően egy új mutatóval egészültek ki a kötetek, mely mutató a közölt határozatok bírósági ügyszám szerinti keresését teszi lehetővé. Az ügyszám szerinti mutató bíróságok, illetve hatóságok szerint került bontásra. (Királyi Kúria, Királyi Közigazgatási Bíróság, Hatásköri Bíróság, királyi ítélőtáblák, Munkásbiztosítási felsőbíróság, törvényszékek, miniszterek).