Az Országgyűlési Könyvtár kiemelt hangsúlyt helyez a főgyűjtőköri tudományterületekkel (jogtudomány, politikatudomány, történelem), a nemzetközi szervezetekkel (ENSZ, EU), valamint a külföldi parlamentek működésével kapcsolatos friss külföldi szakirodalom minél szélesebb körű beszerzésére.

Rovatunkban szeretnénk az olvasók, a kutatók figyelmébe ajánlani a 2024-ben beszerzett külföldi könyveink közül néhány olyat, amelyek minden bizonnyal számot tarthatnak az e tudományterületekkel foglalkozók érdeklődésére. Ezúttal történelmi tárgyú köteteink közül ismerhetnek meg néhányat. A könyvek bibliográfiai adatait a borítóképre kattintva tekinthetik meg.

Amennyiben szeretnének még többet megtudni az ismertetett kötetekről, érdemes rákattintaniuk az egyes ajánlók végén található linkekre, melyeken keresztül könyvbemutatókat és a szerzőkkel folytatott beszélgetéseket láthatnak, hallhatnak.

A bűnvádi perrendtartásról szóló 1896. évi XXXIII. törvénycikk, mely a hazai perjog történetében mérföldkőnek számít, 1900. január 1-jén lépett hatályba. A törvény jogtörténeti jelentősége abból fakad, hogy azt megelőzően a hazai bűnvádi perjog évszázadokon át kodifikálatlan maradt, a számos jogforrásból táplálkozó perjogi joganyag területileg és személyileg is megosztott, partikuláris volt. A maga korában európai színvonalú kódex a törvényszékek, az esküdtbíróságok és a járásbíróságok előtti eljárást szabályozta és – módosításokkal ugyan, de – egészen 1952-ig, a büntető perrendtartásról szóló 1951. évi III. törvény hatálybalépéséig érvényben maradt.

Kedves Olvasóink!

Tájékoztatjuk önöket, hogy informatikai leállás miatt a könyvtár 2025. január 10-én, pénteken csak 9 és 14 óra között tart nyitva, január 11-én, szombaton pedig egész nap nem fogad látogatókat.

2025. január 13-án, hétfőn a megszokott nyitvatartás szerint várjuk önöket.

Köszönjük szíves megértésüket!

Ifjabb Ábrányi Kornél 1849. december 31-én született Pesten, idősebb Ábrányi Kornél zeneszerző, zenei író (1822–1903) és Medve Jozefa legidősebb fiaként. Testvére Ábrányi Emil költő, műfordító, újságíró.

Az évente négyszer, így immár 111. alkalommal odaítélt Magyar Örökség díjra annak létrehozói a világ magyarságának szellemi becsületrendjeként tekintenek. A Magyar Örökség és Európa Egyesület 1995 óta a kitüntetett intézményeken és magánszemélyeken keresztül a magyarság erkölcsi és szellemi teljesítményét ismeri el, többek között azzal a céllal, hogy erősítse a nemzeti összetartozás érzését. Idén az Országgyűlési Könyvtár is részesült az elismerésben, melyet a Bírálóbizottság állampolgári javaslat alapján ítélt az intézménynek.

Kedves Olvasóink!

Tájékoztatjuk önöket, hogy a karácsony körüli nyitvatartásunk idén az alábbiak szerint alakul:
-    2024. december 21-én, szombaton a megszokott rendben, 10 és 18 óra között tartunk nyitva,
-    2024. december 23-tól 2025. január 1-ig a könyvtár nem fogad látogatókat,
-    2025. január 2-ától ismét a megszokott nyitvatartás szerint várjuk olvasóinkat.

Az Országgyűlési Könyvtár kiemelt hangsúlyt helyez a fő gyűjtőköri tudományterületekkel (jogtudomány, politikatudomány, történelem), a nemzetközi szervezetekkel (ENSZ, EU), valamint a külföldi parlamentek működésével kapcsolatos friss külföldi szakirodalom minél szélesebb körű beszerzésére. A külföldi könyvújdonságok beszerzése évről évre folyamatosan zajlik, alapvetően a tudományterületi, gyűjteményi szakreferensek javaslatai alapján és külső szakértőket is bevonva a véleményezési, javaslattételi folyamatba. Évente több száz idegen nyelvű művet vásárol a könyvtár, melyek közül minél többet igyekszünk szabadpolcon elhelyezni a Nagy olvasóteremben. Az elkövetkezendő hetekben, hónapokban szeretnénk az olvasók, a kutatók figyelmébe ajánlani a 2024-ban beszerzett külföldi könyveink közül néhány olyat, amelyek minden bizonnyal számot tarthatnak az adott területekkel foglalkozók érdeklődésére.

A Magyar Könyvtárosok Világtalálkozójának első napját az Országházban, a második napját pedig az OSZK-ban rendezték meg 2024. november 21-én és 22-én. A találkozón 350 fő magyar közgyűjteményi munkatárs vett részt a világ több országából és a Kárpát-medencéből. A konferencia fővédnöke dr. Kövér László, az Országgyűlés elnöke, idei témája pedig: Digitális hídépítés: közös örökségünk megőrzése és továbbadása.