Az Országgyűlési Könyvtár muzeális gyűjteménye megközelítőleg 8000 művet tartalmaz. Összetétele sokszínű: megtalálhatók benne a jogi, történeti, országgyűlési, államtudományi kötetek mellett a földrajzi, gazdasági, teológiai, hadtudományi és szépirodalmi művek, illetve gazdagon illusztrált munkák. Közülük 25 mű származik a XVI. századból, és több jogi kiadvány a XVII–XVIII. századból: törvények, rendeletek eredeti kiadása, egyházi jogi, magánjogi, alkotmányjogi, valamint állam- és jogtudományi összefoglaló művek.

A muzeális kötetek egy része Ghyczy Ignácz (1799–1870) híres komáromi könyvgyűjtő, országgyűlési képviselő hagyatékából származik, melyet örökösei ajándékoztak 1872-ben a Képviselőházi Könyvtárnak. Az országgyűléssel kapcsolatos muzeális kötetek tudatos gyűjtéssel, részben Gyurikovits György (1780–1848) pozsonyi táblabíró, országgyűlési követ hagyatékából kerültek a gyűjteménybe.

A legrégebbi kiadványunk Werbőczy István 1517-ben megjelent Tripartituma. A muzeális gyűjtemény különösen becses kötetei közül néhány példa: Bonfini Rerum Ungaricumának Zsámboki János által átdolgozott műve 1581-ből, Ortelius Theatrum orbis terrarumja 1595-ből, Nádasdi Ferenc Mausoleumja 1664-ből, az Ónodi országgyűlés articulusai 1707-ből.

Hagyatékok az Országgyűlési Könyvtárban

Ghyczy-gyűjtemény

Az első hagyaték, melyet az örökösök ajándékoztak 1872-ben a Képviselőházi Könyvtárnak, Ghyczy Ignác (1799–1870) híres komáromi könyvgyűjtő, országgyűlési képviselő gyűjteménye volt. A XVIII-XIX. századi nemesi családi könyvtár, amely muzeális könyvekben és periodikumokban is gazdag, főként német, francia, magyar és latin nyelven kiadott politikai, jogi, államtudományi, történeti, földrajzi, gazdasági, teológiai, hadtudományi, irodalomtudományi és szépirodalmi műveket tartalmaz. A rendkívül értékes magángyűjtemény kb. 14.500 kötettel gazdagította az állományt 1872-ben.

Gyurikovits-gyűjtemény

1894-től tervszerűen megindult a Magyar Országgyűlés dokumentumainak visszamenőleges gyűjtése is, így bukkantak rá Gyurikovits György (1780–1848) pozsonyi táblabíró, országgyűlési követ hagyatékára is. Gyurikovits a XIX. század elején felkutatott, gyűjtött, megvásárolt, illetve lemásolt számos régi országgyűlési iratot, így maradt meg az utókornak több nagy értékű történelmi forrás. A hagyaték az 1608-tól 1790-ig terjedő időszakból kéziratos, főként latin nyelvű országgyűlési forrásanyagokat, 1790-től 1836-ig pedig a rendszeres megjelenésű nyomtatott jegyzőkönyveket, irományokat is magába foglalja.

Deák Ferenc könyvtára

Az 1876. január 29-én elhunyt Deák Ferenc könyvtárát, unokahúga 1913-ban ajánlotta fel megvételre a képviselőháznak. Erről Beőthy Pál, a képviselőház és a könyvtári bizottság elnöke 1913. december 20-án tett említést a bizottság ülésén.
A könyvtári bizottság örömmel fogadta az ajánlatot, és "különös tekintettel ama kegyeletre, melyet lelkében mindenki a haza bölcsének emléke iránt táplál, elhatározza, hogy a felajánlott Deák-reliquiákat megvásárolja s díszes szekrényben az elnöki fogadóteremben fogja elhelyeztetni" (Kbiz. jkv. 1913. december 20.).
A nagyrészt egykorú félbőr kötésben levő könyveket (61 művet, 259 kötetben) 1914. február 4-én vette át a könyvtár. A többségében német nyelvű, politikai, történeti, közgazdasági, közjogi, filozófiai, jogbölcseleti és szépirodalmi, a XVIII-XIX. században megjelent értékes művekből álló gyűjteményt a könyvtár átadta az 1929-ben megnyílt Parlamenti Múzeumnak. A könyveket a múzeum Deák-szobájának egyik eredeti könyvszekrényében helyezték el, és itt maradtak a Parlamenti Múzeum 1949 novemberi megszűnéséig. A könyvtár mint eredeti tulajdonos, nem kapta vissza a műveket, melyeknek további sorsa ismeretlen.

Pulszky-gyűjtemény

Pulszky Ágost (1846 – 1901) a könyvtári bizottság egykori jegyzője, a könyvtár lelkes patrónusa, jeles jogász és szociológus, gazdag társadalomtudományi és jogi könyvtárt gyűjtött össze. A Pulszky-könyvtár a harmincas években a Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi Könyvtárába került, onnan 1939-ben a könyvgyűjtőnek a Képviselőházi Könyvtárban egykor betöltött kiemelkedő szerepére való tekintettel átadták az Országgyűlési Könyvtárnak. Pulszky a teljességre törekedve a téma Magyarországon megjelent könyveit is gyűjtötte, de az akkor 1235 műből és 1783 kötetből álló gyűjtemény zöme mégis a német, az angol és a francia nyelvterületen a XIX. század második felében kiadott jogi, politikai, szociológiai és filozófiai forrásanyag.

Thim-gyűjtemény

1947 márciusában a könyvtár megvásárolta Thim József nyugalmazott főorvos, író, magyar-jugoszláv kapcsolatokkal foglalkozó, 1848 és 1930 közötti, 459 tételből álló gyűjteményét. A ritka előfordulású különféle szláv nyelvű anyag jelentős hányada az 1848-as eseményeket felidéző szerb és horvát memoár, másik jelentős része pedig a magyar-szerb, illetve a magyar-horvát viszonnyal foglalkozó munka.

Moór-Somló-hagyaték

1977 őszén érkezett az Országgyűlési Könyvtárba Moór Gyula hagyatéka, amely másik híres jogászunk, Somló Bódog egykori könyvgyűjteményét is magában foglalta.
Moór Gyula (1888–1950) az egyik legnagyobb magyar jogtudós, jogfilozófus, akadémikus, előbb Kolozsvárott, majd a fővárosban egyetemi tanár, országgyűlési képviselő volt. Jogbölcseleti munkásságára nagy hatást gyakorolt Somló Bódog (1873–1920) ugyancsak jelentős jogász, szociológus, jogfilozófus, a kolozsvári egyetememen a jogbölcselet és a politika tanára, a Társadalomtudományi Társaság egyik alapítója. Somló Bódog gazdag jogfilozófiai, szociológiai, gazdasági tematikájú könyvgyűjteményének egy részét Kautz Gyula nemzetgazdász professzortól, a képviselőház könyvtári bizottsága egykori tagjától örökölte. A jogtudós 1920-ban öngyilkos lett, és könyvtára tanítványához, Moór Gyulához került, aki tovább gyarapította fővárosi lakásában. Halála után a professzortárs, Sík Sándor piarista rendfőnök őrizte, az ő elhunytával a Moór rokonságához került. 1977-ben dr. Varga Csaba, a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa hosszú nyomozás után talált rá a könyvhagyatékra Csöngén, egy udvari fészerben. A három tudós könyvtárának maradványait az Országgyűlési Könyvtárnak ajándékozták. A Somló-Moór bélyegzővel ellátott művek azóta a jogi, politikai, szociológiai és filozófiai kutatást, valamint a felsőfokú oktatás rendszeres munkáját sokoldalúan és maradéktalanul szolgálják.

Ghyczy Ignácz Kiállítótér

Az Országgyűlési Könyvtár a fszt. 26-ban muzeális kiállítóteret rendezett be. Létrehozásának az volt a célja, hogy olyan – megfelelő hőmérsékletű teremben – őrizzék a törvényileg muzeális, ritka és értékes köteteket, ahol az Országházi és könyvtári látogatókat is fogadhatják. Itt a látogatók megismerkedhetnek a könyvtár muzeális gyűjteményének egy részével és a Képviselőházi Könyvtár megalakulása után örökölt Ghyczy Ignácz gyűjteményének sokszínűségével.

A terembe a következő állományrészek kerültek:

•    Ghyczy Ignácz gyűjteményének a muzeális raktárból leválogatott különleges, és értékes kötetei, melyek tetszetős szép aranyozott bőrkötésűek, illetve különleges papírkötésűek,
•    Ghyczy Ignácz mezőgazdasági tárgyú gyűjteményéből válogatás,
•    muzeális korú ritka folyóiratok, melynek zöme Ghyczy Ignácz gyűjteményéből származik,
•    a Magyar Parlamenti Gyűjtemény 1849 előtti unikális és muzeális állománya, közte Gyurikovits György gyűjteménye,
•    az Erdélyi Országgyűlés dokumentumai,
•    valamennyi nagy formátumú kötet a muzeális raktárból.

A könyvtár muzeális gyűjteménye megközelítőleg 8000 művet tartalmaz, összetétele sokszínű, a jogi, politikai, országgyűlési, államtudományi, illetve történeti kötetek mellett a földrajzi, gazdasági, hadtudományi, szépirodalmi, és gazdagon illusztrált kötetek is találhatók benne.

A kiállítótérbe jelenleg 2566 kötet került be. A muzeális kötetek egy része Ghyczy Ignácz (1799–1870) híres komáromi könyvgyűjtő, országgyűlési képviselő hagyatékából származik, melyet örökösei ajándékoztak 1872-ben a Képviselőházi Könyvtárnak. Az országgyűléssel kapcsolatos muzeális kötetek többnyire Gyurikovits György (1780–1848) pozsonyi táblabíró, országgyűlési követ hagyatékából származnak.

A legrégebbi kötet már több mint 500 éves: Werbőczy István 1517-ben kiadott Tripartituma. A muzeális gyűjtemény különösen becses kötetei közül néhány példa: Bonfini Rerum Ungaricumjának Zsámboki János által átdolgozott műve 1581-ből, Ortelius Theatrum orbis terrarumja 1595-ből, Nádasdi Ferenc Mausoleumja 1664-ből, az Ónodi országgyűlés articulusai 1707-ből, Decsy Sámuel Szent Koronáról és a koronázási ékszerekről írott műve 1792-ből, stb.