A magyar és az erdélyi országgyűlések dokumentumai hazánkban a legnagyobb teljességgel az Országgyűlési Könyvtár Magyar Parlamenti Gyűjteményében érhetők el. Az országgyűlési könyvanyag időrendben, szabadpolcon elhelyezve várja az olvasókat.
A gyűjtemény az 1580-tól 1790-ig terjedő időszakból főként kézírásos, latin nyelvű országgyűlési forrásanyagokat tartalmaz. Fontos része a gyűjteménynek Gyurikovits György (1783–1849) pozsonyi táblabíró, országgyűlési küldött hagyatéka, mely a Ghyczy Ignácz Kiállítótérben tekinthető meg. 1790-től 1849-ig nyomtatott jegyzőkönyvek és irománykötetek, 1861-től naplók, irományok, jegyzőkönyvek, költségvetések, zárszámadások, mutatók, országgyűlési almanachok, házszabályok, ügyrendek, név- és lakjegyzékek, bizottsági tagságok jegyzékei találhatók a könyvtár kis olvasójában. 1990-től folyamatosan gyűjtjük a plenáris ülések jegyzőkönyveit (parlamenti naplók), és 2010-ig a beterjesztett nyomtatott irományokat is őrizzük. Az országgyűlési bizottságok üléseinek szó szerinti jegyzőkönyveit 1953-tól napjainkig gyűjtjük és szolgáltatjuk.
A kutatómunkát megkönnyíti az országgyűlés-történeti köteteket, valamint az Országgyűlés által kiadott módszertani füzeteket és statisztikai összeállításokat tartalmazó kézikönyvtár (MPGY KK).
Szakreferenseink szívesen segítenek a gyors és pontos tájékozódásban, kutatásaikhoz szaktájékoztatási segítséget nyújtanak. Az állományunk nagy része már elektronikusan is elérhető a könyvtár Hungaricana közgyűjteményi portálon található gyűjteményében, valamint a könyvtár felületén.
Elérhetőség:
Szakreferens: Villám Judit
Telefon: +36 1 441 4658
E-mail: villam.judit(kukac)parlament.hu
Szakreferens: Maltsik Balázs
Telefon: +36 1 441 4090
E-mail: maltsik.balazs(kukac)parlament.hu
A gyűjtemény részei
1580-1849 közötti időszak:
- az 1580-1790-ig terjedő időszak – főként kéziratos – országgyűlési forrásanyagai, benne Gyurikovits György országgyűlési küldött, pozsonyi táblabíró (1608–1849) hagyatéka;
- az 1699 utáni erdélyi országgyűlések irományai, jegyzőkönyvei, naplói, tudósításai;
- országgyűlési dokumentumok 1790-1812: a karok és rendek, valamint 1839-től a főrendiház üléseinek jegyzőkönyvei; kerületi ülések jegyzőkönyvei, követjelentések, követutasítások;
- reformkori országgyűlési naplók, jegyzőkönyvek, irományok 1825-1849;
- pozsonyi országgyűlési tudósítások;
- rendszeres regnikoláris (állandó vagy eseti) bizottsági jegyzőkönyvek;
- az első népképviseleti országgyűlés (1848–1849) anyagai;
- 1848–1849-ben kiadott aprónyomtatványok.
1861─1990 közötti időszak:
- országgyűlési naplók, irományok (1861-1990);
- mutatók az országgyűlési naplókhoz, irományokhoz (1861-1947)
- Országgyűlési naplók, irományok mutatói 1861-1947;
- az Országgyűlés Képviselőházi Naplójának mutatója: 1939-1944-es ciklus;
- Nemzetgyűlési Naplómutató: 1945-1947-es ciklus;
- házszabályok, ügyrendek (1848-1990);
- országgyűlési almanachok (1884-1947);
- név- és lakjegyzékek, bizottsági tagságok jegyzékei, sematizmusok;
- a Magyar Állam költségvetés- és zárszámadás-kötetei:
- az 1868 és 1949 közötti állami költségvetések;
- az 1868 és 1955 közötti állami zárszámadások
- a delegációs („közösügyi”) bizottsági ülések jegyzőkönyvei, naplói, irományai, határozatai, a közös ügyek finanszírozását tartalmazó költségvetések
- a Magyar Országgyűlés bizottságainak jegyzőkönyvei 1957-től 1990-ig.
1990-től:
- Az Országgyűlés hiteles jegyzőkönyve 1990-től, majd Országgyűlési Napló (2014-től);
- a plenáris ülések irományai;
- bizottsági jegyzőkönyvek (számítógépes tartalommutatóval 2006-ig);
- az Országgyűlés által kiadott módszertani kiadványok, statisztikák.
A könyvtár honlapján digitalizált formában is elérhetők a gyűjtemény egyes dokumentumai:
- a dualista kor választási térképei;
- A Magyar Országgyűlés tisztségviselőinek adatai 1848-1990
- Parlamenti bibliográfia (ún. "Soltész-bibliográfia")
A gyűjtemény története
A gyűjtemény történetének fontos momentuma volt a képviselőház 1893. január 21-ei ülése, ahol Ugron Gábor képviselő megjegyezte: „Még a régi országgyűléseknek naplói is hiányoznak innen … kérem a házat, utasítsa a könyvtári bizottságot, hogy a régi magyar törvényhozás kútforrását képező munkálatok részint másolatban beszereztessenek, hogy itt a törvényhozás rendelkezésére álljanak”. A Könyvtári Bizottság még abban az évben előterjesztést nyújtott be a régi országgyűlésekre vonatkozó iratok összegyűjtése és kiadása érdekében. Ez a határozat alapozta meg és tette rendszeressé a könyvtárban az országgyűlés dokumentumainak gyűjtését. Erre a munkára 1903 elején Takáts Sándor történész-levéltáros piarista szerzetest alkalmazták, aki ezt követően évtizedekig kutatta, gyűjtötte, lemásoltatta és megvásárolta a régi országgyűlések dokumentumait. A gyűjtés 1917-ig folyt, a háborús összeomlás, a forradalmi események és a súlyos gazdasági helyzet azonban meggátolta a folytatást, de így is jelentős, értékes és egyedülálló parlamenti anyag került a könyvtárba. Az összegyűjtött országgyűlési dokumentumok mennyisége, az azokból való szakszerű tájékoztatás igénye tette szükségessé a későbbiekben egy tematikus állomány (különgyűjtemény) kialakítását, melyet 1962. június 29-én nyitottak meg.
Bővebben a gyűjteményről:
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
