Magyarországon a négy évtizedes pártállami időszakot követően éppen harminc évvel ezelőtt, 1990. március 25-én rendezték meg a szabad, többpárti parlamenti választások első fordulóját.

A magyar közigazgatás-tudomány legismertebb és nemzetközileg is meghatározó alakja, Magyary Zoltán Magyarországon először, és nemzetközi viszonylatban is az elsők között ismerte fel, hogy a modern társadalmakban a tisztán jogi szempontokkal szemben az szervezésnek és az igazgatásnak van meghatározó szerepe, így a közigazgatás megszervezése komplex társadalomtudományi tudást, tapasztalatokat igényel. Újító szellemű iskolája alapjaiban határozta meg az utókor közigazgatás-tudományi gondolkodását. Alábbi cikkünkben rá emlékezünk.

A 150 éve született Finkey Ferenc jogtudós az anyagi büntetőjog prominens képviselője, a büntetőeljárás liberális irányzatának híve, a büntetéstan alapjainak megteremtője, a következetes és humánus büntetés-végrehajtás szószólója volt. Jelentős szerepe volt a magyar börtönügy tudományos megalapozásában.

Örömmel adunk hírt arról, hogy Angyal Pál jogtudós Országgyűlési Könyvtár állományában szereplő monográfiái az idei évtől digitalizálva szabadon hozzáférhetők a Magyar Jogi portálon.

A 750 éve elhunyt Árpád-házi Szent Margit ünnepéhez kapcsolódva két olyan muzeális kötetet mutatunk be, amelyben a szűz életéről és legendájáról olvashatunk.

180 évvel ezelőtt, 1839. október 29-én született Steindl Imre, az Országház tervezője. Az 1885 és 1904 között épült, a magyar törvényhozásnak otthont adó épület az eltelt idő során Magyarország és a magyar államhatalom jelképévé vált itthon és külföldön egyaránt. Azonban tervezése és építése idején sem szükségességét, sem kialakítását tekintve nem volt konszenzus a korabeli magyar közéletben; az Országház évekig viták tárgyát képezte. Az évforduló alkalmából rövid áttekintést nyújtunk ezekről.

​A munkaügyi rendelkezéseket megalkotó Nemzetek Szövetsége a társadalmi igazságosságon alapuló egyetemes békét tűzte ki célul. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet a Nemzetek Szövetségének önálló szervezeteként jött létre akkor, amikor alkotmányát a versailles-i békeszerződés részeként elfogadták.

Harminc esztendővel ezelőtt, 1989. július 6-án a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa Nagy Imrét, az 1956-os forradalom és szabadságharc kivégzett miniszterelnökét és mártírtársait felmentette az ellenük 1958-ban emelt hamis vádak alól. A Nagy Imre per vádlottjai a néhai kormányfőn kívül Gimes Miklós, Losonczy Géza, Maléter Pál, Szilágyi József és Vásárhelyi Miklós voltak. A bíróság megsemmisítette a Donáth Ferenc, Tildy Zoltán, Kopácsi Sándor és Jánosi Ferenc ügyében hozott korábbi ítéleteket is. A sors fintora, hogy ugyanezen a napon halt meg 77 éves korában Kádár János, aki 33 éven át Magyarország első számú, emblematikus vezetője volt.