A 750 éve elhunyt Árpád-házi Szent Margit ünnepéhez kapcsolódva két olyan muzeális kötetünket mutatjuk be, amelyben a szűz életéről és legendájáról olvashatunk.

Árpád-házi Szent Magit (1242. január 27. – 1270. január 18.) Klissza várában született IV. Béla király és Laszkarisz Mária bizánci hercegnő lányaként. Nevét Antióchiai Szent Margitról, a középkor egyik legtiszteltebb női szentjéről kapta, akinek ereklyéit Margit nagyatyja, II. András a Szentföldről hozta magával. Szülei a születendő gyermeket a tatár veszély közepette Istennek ajánlották Magyarország megmentéséért, amikor pedig Margit hároméves lett, a veszprémi domonkos nővérek gondjaira bízták. A domonkosok rendi családja, amelyben Margit felnövekedett, akkor még csak néhány évtizede létezett. IV. Béla király leánya részére új kolostort építtetett a Nyulak szigetén (ma Margit-sziget). Itt tett fogadalmat Margit 1254-ben. Atyja kétszer is felkereste Margitot a kolostorban, a lengyel király, illetve II. Ottokár cseh király házassági ajánlatával, Margit azonban mindkettőt határozottan visszautasította, emlékeztetve atyját fogadalmára. Margit elmélyedt a misztikus jámborságban, a vezeklés, a szolgálat és a betegápolás tetteiben. A fennmaradt szenttéavatási akták szerint Margit számára magától értetődő volt a szabályok szigorú megtartása, a kemény önsanyargatás és a legsúlyosabb betegek szolgálata is. Margit huszonnyolc éves korában halt meg. Magyarországon kezdettől fogva boldogként tisztelték, sírjához zarándokok érkeztek, és hamarosan csodákat emlegettek. V. István (Margit bátyja) leányának, Magyarországi Mária (1258 körül – 1323) nápolyi királynénak köszönhetően tisztelete Itáliában is gyorsan elterjedt. Első ábrázolásai itt születtek. Margit tiszteletét 1789-ben hivatalosan is engedélyezték. XII. Piusz pápa avatta szentté 1943-ban. A magyar ifjúság, valamint a nevelő- és gyógyintézmények védőszentje. Életét az 1300-as évek elején írták meg, és Ráskay Lea domonkos apáca másolatában maradt ránk egy 1510 körül keletkezett kódexben. Érdekesség, hogy Szokolay Sándor Margit, a hazának szentelt áldozat címmel 1995-ben misztériumoperát írt róla, melyből operafilm is készült. Szokolay Sándor mestere, Farkas Ferenc Szent Margit miséje pedig most vasárnap, 2020. január 19-én 11 órától hangzik fel a Budapest-Kelenföld Szent Gellért plébániatemplomban.

A latin nyelvű kötet címlapja és kezdőoldala, valamint az 1778-as possessori bejegyzés

Mindkét kötetünk Pray György (1723-1801) jezsuita szerzetes, történetíró „Vita S. Elisabethae viduae landgraviae Thuringiae etc., nec non B. Margaritae virginis…” ([Nagyszombat] Tyrnaviae: Typis Collegii Academici Societatis Jesu, 1770) című műve, ám az egyik latin, a másik latin-magyar nyelven jelent meg. Mindkét kötet tartalmazza a „Dissertatio praevia de Beata Margarita” című művet, amely Margit életéről és boldoggá avatásáról szól. A Ghyczy Ignác gyűjteményéből származó kétnyelvű kiadványban azonban az értekezést a „Szent Márgitnak negyedik Béla király leányának élete, a mely igen tsudálatos” című írás követi a szent életéről és csodatételeiről. A mű bemutatja a szent idejében a kolostorban lakó negyven apácát is. A magyar nyelvű legenda sorai között aláhúzások, valamint sorszéli jelölések láthatók.Aláhúzták Mihályfi Jakab, Nyitra vármegye ispánja nevét és titulusát. Sorszéli idézőjelekkel emelték ki Meza (Méza) esztergomi aranyfonó asszony szenvedésének leírását, aki Margit koporsójához közeledve egyre jobban kezdte érezni magát, véluma érintésére pedig meg is gyógyult minden betegségéből. Sorszéli ikszekkel pedig azt a bekezdést jelölték meg, amely arról tudósít, hogy IV. Béla király Károly vitézt bízta meg a kolostor szolgálatával. A kötetben találtunk még egy latin nyelvtanulást megörökítő kézi merítéses papírt a legendában többször is előforduló deficio 3 fēcī fectus (facio) (fogyatkozik) ige ragozásának kézírásos gyakorlásával. A kötet két világháború közti időszakból származó könyvtári marhafélbőr kötéssel rendelkezik.

Igeragozási gyakorlat egy, a kötetben található cetlin

A kétnyelvű kötet magyar szövegrészeiben található jegyzetek és aláhúzások

A tisztán latin nyelvű másik kötet még az eredeti papírkötésében maradt fenn. Az ajánlás oldalán egy korábbi possessor 1777. február 28-i körbeírása található, amelyből néhány szó (Michael Bauer, megmaradnak, ugymint) azért jól kivehető. Az írást feltehetően az új possessor kivakarta, még a papír is kilyukadt az „eljárás” során.A kötet előzéklapján szépen olvasható egy későbbi possessori bejegyzés 1778. május 16-i dátummal.