Magyarország közjoga tekintettel annak kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre”című művét 1861-ben adták ki Budapesten A pesti kiadásra Emich Gusztáv magyar akadémiai nyomdász közreműködésével került sor. Témaként a közjogi történetfejlődés lett megjelölve. Suhayda az aktualitásokra is kitekintett, mégpedig az 1848-as törvényekre való utalások, elemzések által. A kiadvány felépítése öt nagy egységre (könyvekre), azon belül pedig fejezetekre oszlott. Az első könyv Magyarország területeiről értekezik. Míg a kisebb fejezetek az állami szuverenitást is érintő kérdésekkel például a határjoggal, felosztásokkal foglalkoztak. A második könyv a magyar királyról szólt. A főhatalom megszerzésének, megtartásának folyamata a kiindulópont. A továbbiakban a főhatalom gyakorlásának kérdéskörei kerültek előtérbe. A harmadik könyv az ország lakosaira vonatkozott. A különféle társadalmi rétegek (például: rendek) leírása mellett számos speciális sajátosság (például: nemesi előjogok) is bemutatásra kerültek. A negyedik fejezet a leghosszabb nem véletlen, ugyanis az állami működésre vonatkozik. Az általános jogok, jogkörök, illetve, törvényhozó hatalom, kormányzati jogkörök, országgyűlés, legfőbb bírói hatalom, tárgyköreit taglalja az egység. Elsőre rendkívül sok területet kapcsolt össze ez az egység, azonban az ésszerű, logikus, átlátható felépítésnek köszönhetően jól értelmezhető. Az ötödik és egyben utolsó fejezet az ország kormányzásával foglalkozott, közhatósági kérdéseket tárgyalt. Továbbá kihangsúlyozásra került még Magyarország függetlenségének, személyi szabadságában rejlő mivolta, illetve az alkotmányosság tartalmi elemeinek meghatározása, melynek magyar „ősalapjai” egészen a hét vezértől lett levezetve.
„A közjog, „Jus publicum" szabályozza az ország alkotmányát, „Constitutio" és kormányzat-„Administratio" jogviszonyait „ „A magánjog „Jus Privatúm" Magyarország lakóinak magánjogi, vagy is személyi, vagyoni, szerződési és családi jogviszonyait szabályozza.” Korábbi műveihez hasonlóan itt is megjelent a kezdetektől való kiindulás. Suhayda tisztázza az alapfogalmakat, majd felsorolásra kerültek a kútfők, vagyis a jogforrások is. Az alapvető kútfők közé sorolandók: alaptörvények, törvények, statutumok, ide tartozhatnak még a nemzetközi szerződések is. Fontos kútfő például: Werbőczy Hármaskönyve.
