A kihágásokról szóló magyar büntető-törvények és az azokra vonatkozó eljárási szabályok magyarázata. Ez a teljes czíme Dr. Illés Károly legújabb művének, mely éppen most hagyta el a sajtót. E mű 553 nagy nyolczadrét oldalon tárgyalja a czímben megjelölt anyagot, mindenütt tárgyuk és összefüggésük szerint csoportosítva s külön czímekkel ellátva a törvény megfelelő paragrafusait, melyekhez azután a magyarázó jegyzetek csatlakoznak. Egy általános bevezetés után a könyv három részre oszlik. Az első rész (15—308 1.) a kihágásokról szóló büntető törvénykönyv paragrafusait és magyarázatát tartalmazza.
A második részben (309—476 1.) azok a kihágások, illetőleg a kihágásokat tárgyazó ama törvények vannak összefoglalva, melyek a Kbtk. keretében elő nem fordulnak. Szerző e kihágásokat időrendben sorakoztatja. Ehhez képest egymásután tárgyalja a mező- és sajtórendőri, a népoktatásra vonatkozó, s a választási kihágásokat, a zugirászatot. A cselédrendőri és közegészségügyi, a budapesti bejelentésre vonatkozó, az erdei, a zálogüzlettel kapcsolatos, a kivándorlási, a műemlékek fenntartására vonatkozó, a phylloxera elleni védelemmel összefüggő, az ország czímerének tiltott használata által elkövetett, a vadászati, a káros hitelügylet kötése s a részletügylet szabályellenes folytatása által elkövetett, az ipari, a vízrendőri, a selyemtenyésztéssel kapcsolatos. A védhimlőoltásra vonatkozó, az állategészségügyi, a tengeralatti kábel védelmét tárgyazó, a halászati, a távírás, távbeszélő és villamos jelző tiltott felállítása és használata, továbbá a hadköteles szökése és tiltott nősülése által elkövetett, az út és vámrendőri, az áruvédjegy kötelező használatának elmulasztása, a vasárnapi munkaszünet megszegése, az ipari és gyári alkalmazottak betegsegélyezésére vonatkozó szabályok meg nem tartása, s a fegyverek kötelező megvizsgáltatásának elmulasztása által elkövetett kihágásokat. Tehát az 1840: IX. törvényczikktől az 1891: XXXIV. törvényczikkig minden közbeeső törvény felvétetett, a mely valamely cselekményt vagy mulasztást kihágássá minősít s ma még hatályban van.
A harmadik rész (477—553 1.) a járásbíróság és közigazgatási hatóság előtti eljárás szabályait, vagyis az 1880. évben e tárgyban kiadott igazságügyi és belügyminiszteri rendeleteket tartalmazza, mindegyik rendelet §-ait megfelelő magyarázattal kisérve. A munkát kimerítő tárgymutató fejezi be. Örvendetesnek tartjuk, hogy jogirodalmunk ezen eddig nagyon elhanyagolt szakmája ily kiválóan hivatott feldolgozóra talált.
