Ugrás a közlöny digitalizált számaira

Bár a Belügyminisztérium (BM) az 1867-es kiegyezés utáni kormány fontos minisztériumaként működött, a millennium előtt országos kiterjedésű, általános hivatalos lappal nem rendelkezett. A minisztérium az ezredéves évfordulót megelőzően csak két kisebb hatókörű, önálló közlönyt bocsátott ki: 1884-től 1896-ig a Hivatalos Rendőri Közlönyt, 1893-tól szintén 1896-ig az Egészségügyi Értesítőt. Mindkettő szűkebb hatókörét a címek hitelesen érzékeltetik.  

A minisztériumi tárcalapokhoz hasonló, a BM általános és a rendelkezéseket széleskörűen közlő hivatalos lapja a Belügyi Közlöny lett, az első szám 1896. május 1-jén jelent meg. Alapítását Perczel Dezső belügyminiszter 1896. 661. számú, február 6-án kelt körrendelete mondta ki: ez szabályozta a lap célkitűzéseit, feladatait, és ismertette mindenki számára a szükséges tudnivalókat. A minisztérium addigi Hivatalos Rendőri Közlöny című lapját a továbbiakban Rendőri Közlöny címmel a főlapként funkcionáló Belügyi Közlöny napi mellékleteként 1919-ig külön adták ki. 1901 végéig az Egészségügyi Értesítő ugyancsak mellékletként, de a főlapban folyamatos számozással kapott helyet.

A körrendelet előírása alapján a négyrészes főlapnak – közigazgatási, anyakönyvi, rendészeti és egészségügyi egységre bontva – az alábbiak közlésével a hatóságok és a nagyközönség tájékoztatását egyaránt el kellett látnia:

• belügyi törvények és rendeletek,
• a Minisztertanács közérdekű hatásköri határozatai,
• a BM közérdekű határozatai,
• személyi ügyek és szervezeti változások (központi, anyakönyvi, államrendőrségi, egészségügyi kinevezések, személyzeti és ügybeosztások, községi és anyakönyvi kerületi változások stb.),
• lakbérleti szabályok, egyleti alapszabályok, színházi engedélyek jóváhagyása,
• közérdekű közlemények és statisztikai kimutatások (forgalmi ügyadatok, be- és kivándorlási, népességi, anyakönyvi, névváltoztatási, egészségügyi területek),
• BM-pályázatok közzététele.

A közlöny alacsony előfizetési ára lehetővé tette, hogy az összes magyar törvényhatóság, a különböző hivatalok, a járások, a rendezett tanácsú városok, a nagy- és kisközségek, továbbá a körjegyzői szövetkezetek tisztviselői naprakészen hozzájussanak a belügyi igazgatás különböző ágaira vonatkozó rendelkezésekhez, adatokhoz és a feladat-végrehajtást hatékonyan támogató ismeretekhez. A hivatalos lap utólag olyan rendelkezéseket is közölt, amelyek a Magyarországi Rendeletek Tárából, a Budapesti Közlönyből és az Egészségügyi Értesítőből korábban kimaradtak.

A Belügyi Közlöny 49 éven át szünet nélkül, folyamatosan, előbb havonta kétszer, 1902-től hetenként egyszer vagy kétszer jelent meg a BM gondozásában (utolsóként az 1944. évi 53. szám került nyomdába). A hivatalos lap évfolyamaihoz éves tartalommutatót vagy féléves kötetekre vonatkozó mutatókat csatoltak. Az Országgyűlési Könyvtár DTT portálján a közlöny számait az olvasók 1896-tól 1944-ig kísérhetik figyelemmel. (Tájékoztatásul megemlítjük, hogy az újjászervezett BM 1945-től új, szűkebb körű hivatalos lapot indított Rendőrségi Közlöny címmel, 1951-től pedig – többszöri megszakítással és újraindulással – a hivatalos közlöny ismét a szélesebb körű, a belügyi igazgatás valamennyi ágára kiterjedő, általánosabb tartalmat hordozó Belügyi Közlöny néven szerepelt.)
A fenti linkre kattintva a belügyi ágazat közlönyeihez juthatnak, azon belül a keresésre kattintva a közlöny címét beírva, pontosan definiálva, lehet megnézni a Belügyi Közlöny számait.