Magyarországi Rendeletek Tára - box

Magyarországi Rendeletek Tára

Az adatbázis az 1867 és 1945 között megjelentetett kiadvány nyomtatott köteteinek digitalizált változatát tartalmazza.

A Magyarországi Rendeletek Tára a királyi és kormányszintű rendeletek hivatalos gyűjteménye volt. 1867 és 1945 között évente egy-egy, esetleg – az adott évben közzétett joganyag mennyiségére tekintettel – két-három befejezett kötetet alkotott.

A Rendeletek Tára válogatva tartalmazza az adott időszakban kiadott királyi (kormányzói) rendeleteket, miniszterelnöki rendeleteket, kormány- (összminisztériumi, összminiszteri) rendeleteket, miniszteri rendeleteket, egyéb, a jogszabályok körébe nem tartozó rendelkezéseket (például átirat, felszólítás, körlevél, hirdetmény, királyi meghívólevél).

A Rendeletek Tárában kereshető rendeleti műfajok és a jogszabályok körébe nem tartozó egyéb rendelkezések.

A kiadvány nem kihirdetési helye volt a rendeleteknek, az egyes kötetek utólag kerültek egybeszerkesztésre. A Rendeletek Tára „a miniszteri rendeleteknek a leggazdagabb általános gyűjteménye, mindig csak gyűjteménye volt az állandóbb hatályú és általánosabb érvényű rendeleteknek; - ezek kihirdetésének a szerve azonban nem volt soha.” (Ladik Gusztáv: Tételes közigazgatási jogunk alaptanai.) A rendeletek kihirdetési orgánuma továbbra is az országos hivatalos lap, azaz a Budapesti Közlöny volt.

A Magyarországi Rendeletek Tárának összeállítása 1883-ig a Budapesti Közlöny szerkesztőségére volt bízva, majd a 12.351/1883. B.M. számú rendelettel a Budapesti Közlöny szerkesztőségétől leválasztott és teljesen külön, független szervezetként tovább működő Országos Törvénytár Szerkesztősége végezte a munkát. A Szerkesztőség a törvények és rendeletek hivatalos kiadványainak (Országos Törvénytár, Törvénygyűjtemény, Magyarországi Rendeletek Tára) szerkesztését végezte. Akkor létesült, amikor a törvényhozás a magyar törvényeknek és rendeleteknek kiadását a kormány kizárólagos jogkörébe, és a belügyminiszter feladatkörébe utalta. A törvénytár, törvénygyűjtemény és rendeletek tárának kiadásáról és elárusításáról szóló 1880. évi LIII. tc. 1., 2. §. rendelkezett erről.

A Rendeletek Tárában csak a fontosabb és általánosabb érvényű jogszabályokat közölték, mivel nem volt törvényben szabályozva, hogy mely rendeleteket kellett felvenni a gyűjteménybe. Erre vonatkozóan csak nagyon általános előírások voltak, hogy ti. azok veendők fel, amelyek állandó hatályúak, tehát nem csupán átmeneti vagy időleges érvényűek és ezen felül általános érdekűek. E rendeletek kijelölése a miniszteri osztályfőnök joga és kötelessége volt, tehát gyakorlatilag tőle függött, hogy mely rendeletek kerültek felvételre a gyűjteménybe. Ezen az esetlegességen kívánt változtatni a Belügyminisztérium 12.351/1883. BM számú rendelete, amelyben az Országos Törvénytár szerkesztőjét felhatalmazta arra, hogy a Magyarországi Rendeletek Tárába olyan közérdekű rendeleteket is felvehessen, amelyeket az illető minisztérium közlés végett nem küldött meg a szerkesztőségnek, de amelyek kiadását a szerkesztő közérdekből szükségesnek ítélt. (A magyar hivatalos közlöny 150 éve.)

A Rendeletek Tárából sok olyan rendelet kimaradt, amely egyébként érdeklődésre tarthatott számot. Egyes rendeleteknek a gyűjteményből történő kihagyása nem befolyásolta azok érvényességét, hiszen a rendeletek jogérvényessége a hivatalos lapban történő kihirdetés függvénye volt. Mivel azonban a Rendeletek Tárának egyik fő célja éppen az volt, hogy a jogszabályok később is könnyen megtalálhatók, visszakereshetők legyenek egyetlen gyűjteményben, ezért ha hiányoznak rendeletek, ezt a célt maradéktalanul nem érhette el. Amennyiben utólag kiderült egy rendeletről, hogy mégis fel kellene venni a gyűjteménybe, úgy az valamelyik későbbi kötetben kapott helyet. Az egyesületi jogot szabályozó alaprendelet, amelyet 1875-ben hirdettek ki (1508/1875. B. M. rendelet) és a Rendeletek Tára 1875. évi kötetéből kimaradt, csak az 1898. évi kötetben kapott helyet. (Természetesen a digitalizált változatban ennek nincs már jelentősége.)

A Rendeletek Tára az adott korban egy közkézen forgó, népszerű gyűjtemény volt, amely jól használható szak- és időrendi-, továbbá tárgymutató és számsoros mutató segítségével tette visszakereshetővé a rendeleteket. Az idők során külön mutatókötetek is készültek a gyűjteményhez, amelyek azonban nem kerültek be a digitalizálandó dokumentumok körébe. Ilyen összeállítás Ladik Gusztávnak az Országos Törvénytár szerkesztőjének 1907-ben kiadott munkája, amely Szakszerű tárgymutató a Magyarországi Rendeletek Tára 1867–1906. évfolyamához címmel látott napvilágot. A Rendeletek Tárának adott évfolyamai szakszerinti csoportosításban (Közjogi viszonyok, Közigazgatási szervezet és szervek, Belügyi igazgatás, Földművelésügyi igazgatás etc.) kereshetők vissza. A keresést betűrendes tárgymutató is segíti. Kizárólag betűrendes tárgymutatók már korábban is készültek (ezek a kötetek az 1867-1883., az 1884-1894., és az 1895-1906. évfolyamokhoz anyagát ölelik fel), de Ladik Gusztáv szerint ezek a betűrendes mutatók „… az eligazodást csak némileg segítik elő, mert egyrészt a megfelelő vezérszó eltalálása nem föltétlenül biztos, másrészt nem nyújtanak teljes megnyugvást a tekintetben, hogy a feltalált rendelkezésen kívül nincs-e még más arra vonatkozó rendelet is a gyűjteményben?” (Ladik Gusztáv: Szakszerű tárgymutató a Magyarországi Rendeletek Tára 1867–1906. évfolyamához)

Nemcsak a Rendeletek Tárába felveendő jogszabályok köre nem volt konkrétan meghatározva, de a rendeletek kihirdetésének módja sem volt általánosságban szabályozva a korszakban. Törvény csupán néhány rendelettípusnál tette kötelezővé a kihirdetést.  Ilyen például az 1879. évi XL. tc. a magyar büntető törvénykönyv a kihágásokról, melynek 9. §-a értelmében a kihágást megállapító „ministeri rendelet a hivatalos lapban hirdetendő ki, s hatálya, a mennyiben a rendeletben hosszabb idő nem tüzetik ki, a hirdetés napját követő nyolczadik napon kezdődik.” A háború esetére szóló kivételes intézkedésekről rendelkező 1912. évi LXIII. tc. 2. §-a a kivételes hatalom alapján kiadott rendeletek hivatalos lapban történő kihirdetését rendeli el. „… A kivételes hatalomból folyó intézkedések körét, hatályuk területét és hatályba lépésük időpontját a ministerium állapitja meg. Erre vonatkozó rendeleteit köteles a ministerium az állam hivatalos lapjában közzétenni és minden községben, a melyre a tett intézkedések hatálya kiterjed, az ott szokásos módon kihirdetni. Ugyanigy kell eljárnia, ha intézkedéseit kiterjeszti, korlátolja vagy hatályukat megszünteti.”

Az egyes miniszterek rendeleteinek közzététele rendszerint saját szakközlönyeikben (tárcalapjaikban), valamint a Budapesti Közlönyben történt.

A törvények és rendeletek kiadása körül elérhető megtakarításokról szóló 1924. évi 550. M.E. számú rendelet 10. §-a értelmében mindazokat a rendeleteket – a pénzügyi vonatkozású rendeletek kivételével –, amelyek az általános közigazgatás hatóságait érdeklik, bármelyik igazgatási ágazatra vonatkozzanak is azok, a Belügyi Közlönyben kell közzétenni. „ A Belügyi Közlönyben közzétett rendeleteket más hivatalos szaklapban nem szabad közzétenni, és ezeket csak halaszthatatlan sürgősség okából szabad a hatóságoknak külön sokszorosított példányokban is megküldeni.” Ez a rendelkezés azonban teljes mértékben sohasem érvényesült.

A rendeleti jogforrás bemutatásáról, valamint a rendeletek kihirdetésének részletes szabályairól az Írott jogforrások című fejezetben olvashatunk.

 

Ugrás az adatbázisra

 

Felhasznált irodalom:
  • A magyar hivatalos közlöny 150 éve. Budapest: Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 1998. 235 p.
  • Ladik Gusztáv: Szakszerű tárgymutató a Magyarországi Rendeletek Tára 1867–1906. évfolyamához. Budapest: Pesti Könyvnyomda, 1907. 516 p.
  • Ladik Gusztáv: Tételes közigazgatási jogunk alaptanai. Szombathely: Martineum Könyvnyomda, 1936. 412. p.
  • Molnár Kálmán: A kormányrendeleti jogalkotás technikája. = Magyar Jogi Szemle, 1927. VIII. évf. 3. szám. 112–115. p.