Magyar Jogi Portál

A Magyar Jogi Portál egységes platformon, rendszerezett módon jeleníti meg a könyvtár eddigi digitalizálási projektjei keretében előállított tartalmakat. A törvényhozás könyvtáraként és országos jogi szakkönyvtárként a kulturális örökség köréből a parlamenti dokumentumok, a jogforrások és a jogi szakirodalom tekintetében van megőrzési feladatunk.

A könyvtár ennek jegyében a 2000-es évek elején a Magyar Parlamenti Gyűjtemény dokumentumainak (naplók, irományok, házszabályok, almanachok – 1861–1990, muzeális kötetek) digitalizálásával kezdte meg ez irányú tevékenységét.

Az Elektronikus Kormányzati Operatív Program (EKOP) keretében a Digitalizált Törvényhozási Tudástár 1–2. pályázata során 2010-2015 között mintegy 3,5 millió oldal digitalizálására került sor. Történeti jogforrások (közlönyök, döntvénytárak), ágazati közlönyök (a legjelentősebb minisztériumok hivatalos lapjai: belügyi, igazságügyi, külügyi, mezőgazdasági, oktatási és művelődési) és főként jogi szakirodalom (szakfolyóiratok, monográfiák) váltak a nyilvánosság számára elérhetővé.

Munkatársaink a portálon a felhasználók számára átfogó tájékoztatást adnak a magyar jogforrási rendszer múltjáról és az írott jogforrások rendszeréről. Az egyes jogforrásokat elemzések ismertetik. Annak érdekében, hogy minél teljesebb körűen elérhetők legyenek, külső, nem saját tartalmakat is megjelenítünk hivatkozások formájában.

A portálon elérhető több mint 100 neves, szerzői jogi védelem alatt nem álló, 19. és 20. századi jogtudósnak és politikusnak a könyvtár állományában fellelhető mintegy 1800 digitalizált műve közel 500 ezer oldal terjedelemben. Minden szerzőhöz közzéteszünk életrajzot, melyek fókuszában az alkotók életének fontosabb állomásai, kutatási területük áll. A művek egy részéhez könyvismertető is készült.

Hungaricana

A Hungaricana szolgáltatás elsődleges célja, hogy a nemzeti gyűjteményeinkben közös múltunkról fellelhető rengeteg kultúrkincs, történeti dokumentum mindenki számára látványosan, gyorsan és áttekinthető módon váljon hozzáférhetővé. Az adatbázis folyamatosan gazdagodó virtuális gyűjteményei a gyors ismeretszerzés mellett a mélyebb feltáró kutatások követelményeinek is megfelelnek. A digitalizált állományok letöltése letöltésenként 25 oldalban maximalizált.

A Hungaricana gazdag dokumentumállományában helyet kapott az Országgyűlési Könyvtár Magyar Parlamenti Gyűjteményének több százezer oldalnyi digitalizált anyaga is. A plenáris ülések szó szerinti naplói, illetve az országgyűlési irományok 1861-től egészen 1990-ig, a képviselő- és felsőházi almanachok és lakáskönyvek 1884-től 1939-ig, míg a házszabályok, a költségvetés és a zárszámadás 1848-ig visszamenőleg kereshetők a portálon. A könyvtár által szolgáltatott digitális tartalmak között szintén fellelhetők a Magyar Királyság és Erdély 16–17. századi országgyűlési emlékei, valamint a kiegyezés és az 1945 közötti időszak rendeleteit tartalmazó Magyarországi Rendeletek Tára is. A digitális könyvtárban szintén megtalálhatók a könyvtár által digitalizált hivatalos közlönyök, döntvénytárak, jogi és egyéb társadalomtudományi szakfolyóiratok, illetve jogi témájú monográfiák.

Muzeális kincseink

Az Országgyűlési Könyvtár muzeális gyűjteménye megközelítőleg 8000 művet tartalmaz. Összetétele sokszínű: megtalálhatók benne a jogi, a politikai, az országgyűlési, az államtudományi, valamint az egyetemes és a magyar történelmi kötetek mellett a földrajzi, gazdasági, teológiai, hadtudományi, irodalomtudományi és szépirodalmi munkák is. Közülük 25 mű származik a XVI. századból, és sok jogi kiadvány a XVII–XVIII. századból: törvények, rendeletek eredeti kiadása, egyházi jogi, magánjogi, alkotmányjogi, valamint állam- és jogtudományi összefoglaló művek.

A könyvtár digitalizálási programjának keretében a szerzői jogilag nem védett jogtudósok az Országgyűlési Könyvtárban megtalálható monográfiái teljes szöveggel elérhetőek a Magyar Jogi Portálról. A jogtudósok életrajzai, műveinek ismertetői, szakfolyóirat-ismertetők és a jogforrásokról szóló tanulmányok szintén olvashatók az oldalon.

A muzeális kötetek egy része Ghyczy Ignácz (1799–1870) híres komáromi könyvgyűjtő, országgyűlési képviselő hagyatékából származik, melyet örökösei ajándékoztak 1872-ben a Képviselőházi Könyvtárnak. A rendkívül értékes magángyűjteményből kb. 14 500 kötetet őrzünk. Az országgyűléssel kapcsolatos muzeális kiadványok többek között Gyurikovits György (1780–1848) pozsonyi táblabíró, országgyűlési követ hagyatékából származnak, és a Magyar Parlamenti Gyűjteményben találhatók meg.

A legrégebbi kötetünk Werbőczy István 1517-ben kiadott Tripartituma. A muzeális gyűjtemény különösen becses kötetei közül néhány példa: Bonfini Rerum Ungaricumának Zsámboki János által átdolgozott műve 1581-ből, Ortelius Theatrum orbis terrarumja 1595-ből, Nádasdi Ferenc Mausoleum című kötete 1664-ből, és Az ónodi országgyűlés articulusai 1707-ből.

Tervtár

A tervtár állományának jelentős részét az Országház építése idején, tehát az 1880-as évek és a századforduló között született tervrajzok alkotják. A digitális gyűjteményben az alap- és helyszínrajzoktól kezdve metszeteken, homlokzati terveken át a különböző belső részletrajzokig megtalálhatjuk mindazokat az eredeti terveket, részletrajzokat, amelyeket Steindl Imre irányítása alatt számos neves műhely készített. A kor legjelentősebb építkezését kiszolgáló műhelyekből kikerülő tervek hordozóanyag, illetve rajztechnika tekintetében egyaránt sokszínűek. Az állományban láthatunk papír- és vászonhordozók mellett tussal, színes tussal, tintával, valamint ceruzával készített tervlapokat is.

Szintén a tervtárban őrizzük a tervanyaghoz kapcsolódó iratanyagokat, köztük eredeti szerződéseket, ügyiratokat, amelyek az Országház építésének történetét árnyalják, gazdagítják. Így az iratanyagokban találkozhatunk többek között Zsolnay Vilmos, Róth Miksa, Thék Endre, Jungfer Gyula és Zellerin Mátyás mellett a kor számos más elismert szakember és művész nevével. A tervtár tartalmazza az Országház épületéhez kapcsolódó Balassi Bálint utcai bérház anyagait is, ahol ugyanezek a mesterek alkottak.

Az Országház épületének pótolhatatlan rajzanyagát 1944-ben az ostrom elől az Országos Levéltár óvóhelyére helyezték át megőrzésre. A nagyközönség számára most kutathatóvá váló, több ládányi anyag nagy része 1947-ig visszakerült eredeti őrzési helyére, ahol ezt az állományt azóta is az Országgyűlés Hivatalának Műszaki Főosztálya őrzi és gondozza.

„Soltész-bibliográfia”

Soltész Istvánnak, az Országgyűlés volt főtitkárának összeállításában öt nyomtatott kiadást megért bibliográfia 2013 óta folyamatosan bővülő tartalommal a könyvtár digitalizált dokumentumai között is megtalálható. A nemzetközi összehasonlításban is egyedülálló vállalkozás a magyar állam, az állami szervek (így különösen az Országgyűlés), a politikai rendszerek és a választások szakirodalmát dolgozza fel.

A témakörök a következők:
- az első kötet a magyar állam története a kezdetektől 1848/49-ig,
- a második kötet a magyar állam és politikai rendszer története az 1848/49-es forradalom és szabadságharctól a Kádár-korszak végéig (1988/89),
- a harmadik kötet a politikai rendszerről és államról 1989/90-től és az államalkotó tényezők,
- a negyedik kötet az Országgyűlés története és szervezetei: a tisztségviselők, a bizottságok, a frakciók, a képviselők és a hivatal,
- az ötödik kötet az alkotmány és az Alkotmánybíróság
- a hatodik kötet az Országgyűléshez kapcsolódó témakörök I. része (A-tól J-ig),
- a hetedik kötet az Országgyűléshez kapcsolódó témakörök II. része (K-tól Z-ig),
- a nyolcadik kötet az állam központi szervei,
- a kilencedik kötet a választási rendszer és a népszavazás.

A kilenckötetes bibliográfiát a szerző két e-könyve egészíti ki: egy dokumentumkötet a szabadon választott Országgyűlés 1990. májusi alakuló üléséről és egy tanulmánykötet az Országgyűlésről.

Fotótár

Az Országgyűlési Múzeum Fotó-, és Audovizuális Gyűjteménye azzal a céllal jött létre, hogy támogassa a múzeum tudományos és kiállítási, a Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatóság kiadói, illetve az Országgyűlés Hivatala programszervezési tevékenységét.

Elsődleges feladatköréből fakadóan a virtuális archívum az – elsősorban magyar – parlamentarizmussal összefüggő történeti és jelenkori eseményekről, helyszínekről, épületekről, műtárgyakról, dokumentumokról és személyekről tartalmaz képeket döntően digitális formában. Ily módon helyet kaptak a gyűjteményben a képviselőházi tagok, a házelnökök és történelmi személyiségek portréi, az Országház és a Kossuth tér életéhez kapcsolódó események fotói (életképek, látképek), valamint az Országház épületéhez mint művészeti alkotáshoz és az épület építéstörténetéhez kapcsolódó képanyagok.

A Fotótár mindemellett az Országgyűlési Múzeum archívumaként is szolgál, ebben a minőségében arra törekszik, hogy rekonstruálja a régi Parlamenti Múzeum gyűjteményeit, illetve gyűjtse és közzétegye a múzeum tudományos tevékenységével, kiállításaival kapcsolatos vizuális anyagokat.

Nemzetiségi adatbázisok

• Népszámlálási adatok keresése – Magyarország településeinek népszámlálási-etnikai adatbázisa
  Az adatbázis tartalmazza a jelentősebb etnikumok 1870 és 2011 közötti népszámlálások alkalmával lekérdezett településenkénti (és budapesti kerületenkénti) összes fontos anyanyelvi és nemzetiségi, valamint felekezeti adatait – szöveges és térképes ismertetőkkel, magyarázatokkal.
• Dokumentumkereső – Nemzetiségi Önkormányzatok Magyarországon
  Az adatbázis átfogó dokumentációt nyújt a nemzetiségi önkormányzatiságról, a nemzetiségi törvény hatálya alá tartozó 13 nemzetiség önkormányzati, politikai, társadalmi életéről, belső viszonyairól és problémáiról. Az érdeklődők válogathatnak az országos és megyei napi- és hetilapok adatbázisba rendezett cikkeiből, tudományos folyóiratokban megjelent elemzésekből, valamint az állami szervek működése során keletkezett, a nemzetiségi önkormányzatokkal foglalkozó dokumentumokból. A gyűjtés évköre: 1994–2014.
• Jogtár – Közép-európai kisebbségi jogtár
  Az MTA TK Kisebbségkutató Intézete által életre hívott kisebbségi jogtár célja annak számbavétele és összehasonlító elemzése, hogy Magyarországon és a szomszédos államokban, elsősorban a térségbeli rendszerváltások és függetlenség elnyerése után (1989–1991) és napjainkban, a 21. század elején, milyen jogi helyzetben élnek a hivatalosan nemzetiségként vagy kisebbségként elismert különböző nemzeti, etnikai közösségek.