1820. szeptember 12-én Széchenyben született Szontágh Pál képviselőházi alelnök, főrendiházi tag és belső titkos tanácsos, akit kortársai közül sokan csak az "utolsó tekintetes úrként" emlegettek. Írásunkban a politikus születésének 200. évfordulója alkalmából idézzük fel életét és pályáját.

A trianoni békeszerződés következményeként beállt területi és gazdasági veszteségek jelentős hatást gyakoroltak a kiegyezés után létrehozott modern magyar bírósági szervezetre is, amely többek között a bíróságok számának csökkenésében, az illetékességi területük megváltozásában mutatkozott meg. Az ország területének összezsugorodásával hasonló méretű veszteséget szenvedett el a bírósági szervezet is, amelyet a kiegyezés után egy közel 300 ezer km2 alapterületű országra méreteztek.

Magyarországon kevéssel a háború befejezés előtt, 1918 októberében a különböző tudományterületek hazai képviselői lázas tempóban igyekeztek megszervezni a majdani béketárgyalásokon képviselendő magyar álláspont tudományos hátterét. A béketárgyalások magyar anyagának összeállításával, illetve az azzal kapcsolatos munka megszervezésével ezért 1918 őszén a külügyminisztérium az akkor már nemzetközileg elismert földrajztudóst, a Földrajzi Társaság főtitkárát, a későbbi miniszterelnököt, gróf Teleki Pált bízta meg, akinek az irányítása alatt nagyszámú tudós dolgozott, akik igen rövid idő alatt a Kárpát-medence földrajzi, etnikai, gazdasági és politikai viszonyait bemutató térképek, illetve dokumentumok egész sorát hozták létre.

Magyarország és az Apostoli Szentszék kapcsolata évezredes múltra tekint vissza. Több mint ezer évvel ezelőtt II. Szilveszter pápa független keresztény királyságnak ismerte el Magyarországot, megalapította hazánk első érsekségét, a legenda szerint pedig magát a Szent Koronát is ő küldte Szent István királynak. A 20. században első ízben a Károlyi-kormány tett lépéseket a diplomáciai kapcsolatok felvételére a Szentszékkel, ám a hivatalos kapcsolatfelvételre már a Horthy-korszak hajnalán, 1920. július 26-án került sor.

Magyarország belépése az 1919-ben alapított Népszövetségbe már a trianoni békediktátum életbe lépése előtt cél volt. A magyar kormány már 1920. februárjában levelet intézett a békekonferencia elnökéhez. A Népszövetség részéről azonban nem lehetett szó erről addig, amíg a békeszerződést nem írták alá, illetve a ratifikációról szóló okiratot el nem juttatták Párizsba.

​A második világháború után a Népszövetség Állandó Nemzetközi Bírósága utódaként jött létre az ENSZ legfőbb bírói fórumaként működű Nemzetközi Bíróság, amelynek statútuma (alapszabálya) alig tért el elődjének alapító okiratától. Az ENSZ Alapokmányának XIV. fejezete alapján felállított Nemzetközi Bíróság (International Court of Justice) nem csupán, elődjéhez hasonlóan önálló jogalanyként született meg, hanem egyben az ENSZ egyik főszerveként, annak legfőbb bírói intézményeként kezdte meg működését.