Hazánkban a XIX. század második felében – a kiegyezést követően – indultak meg azok a törekvések, melyek a modern polgári igazságszolgáltatás kialakítását tűzték ki célul. A köznyelvben Csemegi-kódexként emlegetett törvény gyökeresen alakította át a honi büntetési és börtönrendszert, legalábbis elméletben. A jogszabályokban leírt rendkívül előremutató rendszer a gyakorlatban már nem tudott hazánkban meghonosodni, mert az anyagi és személyi feltételek nem bizonyultak elegendőnek az egyes elemek megvalósításához. A büntetés-végrehajtás eme felemás reformját szakították meg visszafordíthatatlanul a trianoni békeszerződés okozta területi veszteségek és közigazgatási változások.

75 éve, 1945. november 4-én tartották meg Magyarország második világháború utáni első – és lényegében 45 éven át utolsó – valóban demokratikus választását, amely a legszabadabb körülmények között zajló voksolás volt hazánk addigi történetében.

​Fülöp Áron a székelyföldi Felsőboldogasszonyfalván született 1861. március 15-én, gazdálkodó családban. A székelyudvarhelyi Református Gimnáziumban jeles tanuló gyermeket apja papnak szánta. Rövid útkeresés (először a nagyenyedi teológiai fakultás, majd a pesti orvosi egyetem) után, a budapesti egyetem bölcsészkarán magyar és latin szakon tanult, de német és francia nyelvű előadásokat is hallgatott.

Jelen írásunk a Trianon 100 Kutatócsoport által a https://trianon100.hu/emlekmuvek oldalon bemutatott 125 emlékmű néhány motívumának ismertetésére és érdekességeinek kiemelésére vállalkozik.

Magyarország 1920 utáni gazdasági nehézségei és társadalmi problémái mindenek előtt a vesztes háborúban, annak eredményeként az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásában és végső soron a trianoni béke hatásaiban, következményeiben keresendők.

Az utóbbi évtizedekben a magyar közvélemény egy részében nem egyszer merült fel a kérdés, hogy ha Magyarország számára már a korszakban jól láthatóan katasztrofális következményekkel járt a világháborúban győztes nagyhatalmak trianoni döntése, hazánk vezetése mi okból adta kézjegyét az új határokat meghúzó békeszerződéshez.

A magyar nyelvű hitvita- és prédikátorirodalom kiemelkedő alakja, az ellenreformáció és a katolikus irodalom legnagyobb formátumú művelője, Pázmány Péter 1570. október 4-én Nagyváradon született.

Németország jelentős meggyengítése, az új háború indítására való képtelenné tétele, gyarmataitól történő megfosztása az első világháború kirobbanásától az antanthatalmak legfőbb stratégiai hadicéljai közé tartozott, az Osztrák-Magyar Monarchia megszüntetésének gondolata azonban csak a későbbiekben fogalmazódott meg a szövetséges vezetők fejében.