Az 1919-től 1949-ig Miskolcon működő Miskolci Jogakadémia kiadványainak sorában fontos szerepet játszott az 1925 januárjában megindult Miskolci Jogászélet. Az 1925. évi 5. számban megjelent szerkesztőségi közlemény szerint a folyóirat ekkor már nemcsak a Jogakadémia, hanem egy ügyvédi kamarai közgyűlési határozat folytán a miskolci Ügyvédi Kamara hivatalos lapja is. Az 1926. évi 2. szám viszont már ismét az ügyvédi kamarára való utalás nélkül jelent meg. 1935-től a folyóirat külső megjelenési formája megváltozik: a korábbi közlöny alakú formátum helyett új, borítólappal ellátott formában jelent meg Miskolci Jogászélet: Jog és Államigazgatási Közlöny: a Tiszai Evangélikus Egyházkerület Miskolci Jogakadémiájának hivatalos lapja címmel.
A két világháború közötti időszakban egyre több jogakadémia törekedett saját kiadványok megjelentetésére. Az ebben az időszakban fénykorát élő Miskolci Jogakadémia kiadványainak egyikeként jelent meg évente 10 alkalommal a Miskolci Jogászélet.
A lap 1925 januárjában Bruckner Győző, a miskolci jogakadémia dékánjának kezdeményezése alapján indult útjára az első vidéki tudományos jog- és államtudományi szakfolyóiratként. Az induló lap szerkesztője Putnoki Béla jogakadémiai magántanár és ügyvéd volt.
A Jogakadémia hivatalos lapjaként a folyóirat nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a hallgatókat minden szükséges tudnivalóról tájékoztassák. Később a folyóirat a városi jogélet fontosabb eseményeiről is hírt adott és kisebb értekezéseket is közzétett.
A lap teret biztosított az aktuális jogi problémák megvitatásához, értékes tanulmányok megjelentetéséhez, könyvismertetések, elemzések közléséhez. Szakmai színvonalának emelését elősegítette az, neves egyetemi tanárok – többek között Marton Géza, Polner Ödön – publikáltak benne, de megtisztelték írásaikkal a folyóiratot olyan neves jogászok is, mint Finkey Ferenc, Valdár Gábor vagy Puky Endre. Úttörő jelentőségű volt ugyanakkor a folyóirat abban, hogy szakmai megjelenési lehetőséget biztosított a legtehetségesebb jogászhallgatók írásai számára.
A folyóiratban megjelent írások gyakran foglalkoztak az I. világháború után felvetett jogi problémákkal, a szükségesnek vélt jogi reformokkal, valamint a már megalkotott törvények hiányosságaival. A témák elsősorban az alkotmányjog, a közigazgatási jog és a pénzügyi jog területét érintették, ismertették és kritikai módon bírálták a jogi szabályozást. Élénken foglalkoztak a trianoni békeszerződés nyomán elcsatolt területek alkotmányjogi és közigazgatási jogi reformjaival, tájékoztattak a nemzetiségi jogvédelemről, a kisebbségi panaszjogról, a nemzetközi viszályok gazdasági hátteréről. Bemutatták idegen országok alkotmányát, társadalmi problémáit, jogi szabályozását, valamint értékes tanulmányok foglalkoztak az egyházjog köréből vett témákkal.
Minden lapszámban jelentek meg hosszabb terjedelmű tanulmányok. Ezeket követték a lap állandó rovatai, így a Könyvszemle, amely a jogi szakirodalom újdonságait ismertette, a Jogakadémia rovat, amely a Jogakadémiával kapcsolatos és a hallgatók számára fontos híreket, aktualitásokat közölte, az Ügyvédi Kamara rovat, amely az ügyvédség számára fontos kamarai híreket adta közre abban a rövid időszakban, amikor a lap a kamara hivatalos lapja is volt. A Hírek a jogi közélet fontos eseményeiről tudósított.
További adatok a lapról:
Periodicitás:
Megjelent 1925–1927-ig évente 12 szám, 1929–1943-ig 10 szám, 1944-ben 4 szám.
Melléklet:
1925. jan.-1925. szept. Miskolci Jogászélet szépirodalmi melléklete.
Szerkesztők:
Putnoki Béla
Forrás:
- Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága. 1919–1949. Szerk. Dobrossy István – Stipta István. [Közzéteszi a] Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár – Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar. Miskolc, 1996. 288 p.
- Kartársainkhoz (A Miskolci Jogászélet szerkesztőségének közleménye). = Miskolci Jogászélet, 1925. I. évf. 5. sz. 15. p.
- Egy év határkövénél. = Miskolci Jogászélet, 1925. I. évf. 12. sz. 15. p.
