The library of the Hungarian Parliament is a legislative library, a public library and a special library all in one. Law and public administration, political science, 20th century and contemporary history are its main interests. We collect all domestic titles that cover these fields and a selection of related foreign titles.
Our library has the biggest public collection of Hungarian parliamentary documents. We have a selective collection of Hungarian history, modern world history, economics, sociology, statistics and documents of foreign parliaments. Our library is a depository library of the United Nations, some of its specialized agencies and The European Union.
In the reading room approximately 45.000 documents are available in 12 different subject areas.
We have a large collection of old daily papers and periodicals. We subscribe to some 1000 press publications – nearly half of them in foreign languages. In the reading room of periodicals you can find Hungarian and foreign dailies, weeklies and journals on open shelves. Those publications cover law, history, political science and social sciences.
The size of our holdings is approximately 600.000 volumes, and annual acquisitions are close to 5000 pieces. We are a non-lending library but the titles of all our documents can be found in our online catalogues. On-site stackrooms hold a considerable part of our core stock, the special collections, the reference library, the periodicals, the rare books and manuscripts; the rest is retrieved on request from the off-site storage facility.
Kelemen Imre 1744-ben született Zalatárnokon. 17 éves korában lépett be a jezsuita rendbe, majd 1771 novemberétől a rend 1773-ban történt feloszlatásáig retorikát és költészettant tanított Székesfehérvárott. A rend megszűnése után Nagyszombaton jogot végzett, és 1776-tól, mint volt jezsuitát, a győri jogakadémián alkalmazták a magánjog rendkívüli tanáraként. Néhány hónap elteltével már a római jogot és a magyar törvényelméletet is ő tanította, mint rendes tanár és aligazgató. A jogakadémia Pécsre történő áthelyezéséig, 1793-ig, Győrben, majd Pécsett tanított. Ekkor Pestre helyezték, ahol az egyetemen háromszor nyert dékáni és kétszer (1799-ben, valamint 1809-ben) rektori kinevezést. 1793-tól 1817-ig tanított a pesti egyetemen. Kelemen Imrét Baranya, Zala és Zágráb vármegyében táblabíróvá, a keszthelyi Georgiconban ülnökké választották.
Leginkább magánjoggal foglalkozott, először dolgozta fel annak hazai történetét és ő kezelte először önálló jogágként a magánjogot. Figyelme emellett számos egyéb kérdésre is kiterjedt, a jogtudomány széles körét érintette. Fő műve az Institutiones Iuris privati Hungarici (1814) című magánjogi tankönyv, amit élete utolsó éveiben, negyvenéves tanári működés gazdag tapasztalatai és állandó munkája után adta ki. A polgári jog egész rendszerét összefoglaló munka első kötete a bevezetést és a személyek jogát, a második és harmadik a vagyonjogot, a negyedik a törvénykezést tartalmazza. A művet római és német jogi alapok felhasználásával írta, érthető, világos stílusban. Úttörő módon Werbőczytől eltérő gondolatmenetet követ. A három kötet a római jog szerint a De personis, De rebus ill. De actionibus címet viseli, ezenkívül tartalmaz egy függeléket a per- és iratformákról. Az 1814-es kiadásnak 3000 példánya azonnal elfogyott. Az elismerő királyi leirat hatására az 1818-as második kiadás elé egy történeti bevezetőt is írt Historia juris hungarici privati, documentis ac testimonis illustrata quam eluculratus est Budae, 1818 címmel. A munka 1822-ben megjelent magyar kiadásának (a Magyar hazai polgári magános törvényről írt tanítások) megjelenését már nem érhette meg. Feldolgozta a római jogi és a német természetjogi szakirodalmat is. Johann Gottlieb Heineccius, német jogtudós módszerét követve önálló elméleti tanokat fejtett ki. Kelemen Imre 1819.március 26-án, Pesten hunyt el.
A portré az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár gyűjteményéből származik - köszönet érte.
KEP01999 (URI: http://hdl.handle.net/10831/1950)
