Nyári nyitvatartás
Nyitó oldali csempék
![Getting a library card](/documents/56469078/56470357/Ajt%C3%B3+beiratkoz%C3%A1s.jpg/88927c7c-1322-aae4-0eb8-23fd993f96e8?t=1596715668564)
![Collections](/documents/56469078/56470357/gyujtemenyek.jpg/78fce74f-8f36-99db-392b-63707ec77db3?t=1614174821716)
![Catalogue](/documents/56469078/56470357/katalogus2.jpg/2c881054-8c5a-a011-f289-921f326086c0?t=1614176591487)
![Reference Services](/documents/56469078/56470357/olvaso-gyujtemeny.jpg/37c9670a-9fad-887b-97b9-c447f136750b?t=1669807474405)
![Using the library](/documents/56469078/56470357/Szakt%C3%A1j%C3%A9koztat%C3%A1s.png/b4b6bcb5-8f94-0fec-11a9-b66282071509?t=1596715659426)
![Electronic resources](/documents/56469078/56470357/e-forrasok.jpg/bf33840c-42fc-7ef2-259c-50c297786900?t=1614174933457)
Asset Publisher
175 éve, 1840. április 1-jén született Nagyváradon Szilágyi Dezső jogász, országgyűlési képviselő, igazságügy-miniszter, képviselőházi elnök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
30 évig, haláláig volt képviselőházi tag. Jogi végzettségével hosszan volt az igazságügy-minisztériumban, majd a miniszterelnökségen kodifikátor, a Budapesti Egyetemen pedig a politika és büntetőjog tanára. Gazdag jogi tudása, és kiváló szónoki képessége a T. Ház-ban képviselőtársait és a hallgatóságot is lenyűgözte. Hosszú képviselősége alatt több száz felszólalása volt a képviselőházban.
1889 és 1995 között, hat éven át, négy kormányban is igazságügy-miniszteri posztot viselt. Korszakalkotó kodifikátorként több polgári jellegű törvény, és a kúriai bíráskodás megalkotása (ebben a képviselő-választások feletti ítélkezésnél célja a választások erkölcsének javítása volt), valamint a közigazgatási reform is a nevéhez fűződik. Csáky Albinnal és Wekerle Sándorral együtt az egyházpolitikai reformok vezéralakja, a törvényjavaslatok benyújtója és végigvivője. 1895–1898 között házelnök volt. Sok bizottságban szerepelt, többször az igazságügyi bizottság és 15 éven keresztül a közös ügyi (delegációs) bizottság képviselőházi tagja is volt.
Meghatározó szerepe volt a közéletben is, jelentős szerepet vállalt egyházi téren is. 1876-tól a Dunamelléki Református Egyházkerület világi főjegyzője. 1885-től a felsőbaranyai egyházmegye gondnoka. 1898-tól a Dunamelléki Református Egyházkerület főgondnoka. 1897-től a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja.
1901. július 30-dikán váratlanul halt meg Budapesten 61 éves korában. Halálával a magyar politikai kultúra nemzeti liberális korszakának egyik legnagyobb hatású képviselője távozott. Rendkívüli képességeit barátai és ellenségei egyaránt elismerték. Nagyságáról Mikszáth Kálmán, Eötvös Károly, Apponyi Albert, Herczeg Ferenc írásai szólnak.
* * *
![Crest](https://konyvtar.parlament.hu/o/ogyk-theme/images/footer_crest.png)