Stein Aurél 1862. november 26-án született Pesten egy művelt polgárcsalád harmadik gyermekeként. Családja zsidó származású volt, de őt az asszimiláció jegyében evangélikusnak keresztelték.  A keresztségben – nem véletlenül – a Márk Aurél neveket kapta, utalva ezzel az ókori római filozófus-császárra, Marcus Aureliusra:

„Több mint 1700 évvel később a szűk pesti utcácskában a névadás során a Stein szülők mintha érezték volna, hogy fiuk sok tekintetben a nagy császár hasonmása lesz: kiváló tudósként és filoszként egyszer majd ő is jó szervezőként, bátran vezeti messzi tájakra, idegen népek közé saját „csapatait”, s hírnevet szerez magának éles eszével, kitartásával, szorgalmával.”¹

​​​​Nevelésében megkerülhetetlen szerepe volt anyai nagybátyjának, Hirschler Ignác szemészorvosnak, a magyarországi szemészet megalapítójának, aki révén már fiatalon kapcsolatban állhatott a magyar szellemi élet legkiválóbb képviselőivel. Középiskolai tanulmányait részben Drezdában végezte.

A gimnázium utolsó két osztályát a Budapesti Evangélikus Főgimnáziumban (a Deák téri Evangélikus Gimnázium, illetve a Fasori Evangélikus Gimnázium jogelődje) fejezte be, ekkoriban már rendszeres vendég volt a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárában, ahol szanszkritul tanult:

"Ifjúságom sok kedves emléke fűz engem az Akadémia szép könyvtárához. Ama néhány éven át, melyet mint gimnazista szülővárosomban töltöttem, sokat jártam olvasótermébe. Ott töltöttem a szülői házon kívül legkellemesebb óráimat: ott kezdtem meg orientalista tanulmányaimat, fáradoztam a szanszkrit nyelvvel [...]"

Egyetemi tanulmányait Bécsben, Lipcsében és Tübingenben folytatta, ahol klasszika-filológiát, indológiát és iranisztikát hallgatott, végül 1883 tavaszán szerezte meg a bölcsészettudományi doktori oklevelet. 1884-1886 között Oxfordban, Cambridge-ben és Londonban végzett kutatómunkát óperzsa irodalmi és régészeti témákban. Mivel hazai egyetemeken nem tudott állást kapni, Indiába utazott, ahol az oktatás területén, illetve régészeti felügyelőként dolgozott nyugdíjazásáig.
Tudományos érdeklődése kezdettől fogva India, Irán, Kína és a Nyugat közötti történeti kapcsolatokra összpontosult, neve és tevékenysége mára összefonódott a Selyemút történetével. 1900-tól fordult érdeklődése a régészet felé. Belső-Ázsiában, főleg Kelet-Turkesztán – ma Hszincsiang Ujgur Autonóm Tartomány néven a Kínai Népköztársaság része – területén 1900-1916 között végzett ásatásaival a Selyemút emlékeit tárta fel. A nevét talán második, 1906-1908 közötti expedíciója tette halhatatlanná, amely során Dunhuang városában megtalálta az úgynevezett Ezer Buddha Barlangtemplomot.

1943-ban eljutott Afganisztánba, de a régi vágya, hogy az ókori Baktria²  területén kutasson, már nem valósulhatott meg, mert megérkezése után nem sokkal, 1943. október 26-án Kabulban elhunyt.³  Utolsó szavai a következők voltak: „Csodálatos életem volt, ami nem is fejeződhetett volna be boldogabban, mint Afganisztánban, ahova hatvan éve vágytam eljutni.”⁴

Stein Aurél művei, illetve a vele foglalkozó szakirodalom az Országgyűlési Könyvtár állományában

• Kelet népe vagyunk / Bárdi László. [Budapest]: Helikon, cop. 2007. 180, [3] p., [16] t. OGYK-jelzet: 599.554
• Keleti kapcsolatok - keleti gyökerek: a magyar keletkutatás múltja és jövője / Bárdi László. Keszthely: Balaton Akadémia, 2004. 153 p. (Balaton Akadémia könyvek) OGYYK-jelzet: 589.772
• A magyar műveltség gyökereiről: Dunhuang barlangképei és a Sánszi agyagkatonák néma üzenete / Csihák György. Budapest; Zürich: Zürichi Magyar Történelmi Egyesület, 2000. 48 p., [4] t. fol. OGYYK-jelzet: 565.673
• Stein Aurél: (egy rendhagyó életrajz) / Felföldi Szabolcs. Budapest: Palatinus, 2015. 359 p. OGYK-jelzet: 908.830
• Marco Polo nyomában: tanulmányok / Stein Aurél. [Budapest]: Palatinus, 2013. 363 p. (Stein Aurél életműve) OGYK-jelzet: 900.614
• Ősi ösvényeken Ázsiában: három kutatóutam Ázsia szívében és Kína északnyugati tájain / Stein Aurél. [Budapest]: Palatinus, 2012. 296 p., [82] t. (Stein Aurél életműve) OGYK-jelzet: 826.934
• Indiából Kínába; Nagy Sándor nyomában Indiába / Stein Aurél. [Budapest]: Palatinus, 2010. 315 p., [60] t. (Stein Aurél életműve) OGYK-jelzet: 809.220
• Romvárosok Ázsia sivatagjaiban / Stein Aurél. [Budapest]: Palatinus, 2008. 551, [1] p., [80] t. (Stein Aurél életműve) OGYK-jelzet: 811.137
• Ázsia halott szívében: Válogatott írások / Stein Aurél. Budapest: Helikon, 1986. 454 p., [20] t. OGYK-jelzet: 517.173
• Nagy Sándor nyomában Indiában / Stein Aurél. Budapest: Franklin-Társulat, [1931]. 183 p., [64] t., [1] t.fol. (A Magyar Földrajzi Társaság könyvtára / Cholnoky Jenő, Magyar Földrajzi Társaság) OGYK-jelzet: D1/1198
• Legbelsőbb Ázsia földrajzának hatása a történetben / Stein Aurél. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 1925. 47 p. OGYK-jelzet: D1/1054
• Ősi ösvényeken Ázsiában: három kutató utam Ázsia szívében és Kína északnyugati tájain / Stein Aurél. Budapest: Franklin, 1935. 2 db (A Magyar Földrajzi Társaság könyvtára) OGYK-jelzet: D1/1752:18-19
• Az indo-perzsa határvidék ősi története a földrajz és ujabb kutató-utazások világában: Előadás a Magyar Tudományos Akadémia 1934. okt. 11.-; n tartott összes ülésén...Berzeviczy Albert...megnyitó beszédével / Stein Aurél. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 1935. 26 p. OGYK-jelzet: D1/2151
• Romvárosok Ázsia sivatagjaiban / Stein Aurél. Budapest: Kir. Magy. Természettud. Társ., 1913. IX, [1], 667 p. (Természettudományi Könyvkiadó Vállalat) OGYK-jelzet: D1/1145

¹ Felföldi Szabolcs: Stein Aurél. Budapest, Palatinus, 2015. p. 195. OGYK-jelzet: 908.830
² Az ókori Belső-Ázsia történelmi régiója volt, legnagyobbrészt a mai Észak-Afganisztán területén.
³ Az életrajzi adatokkal kapcsolatban lásd: Stein Aurél élete és munkássága. In: MTA Könyvtár Stein Auréllal foglalkozó emlékoldala http://dunhuang.mtak.hu/hu/a.htm Továbbá: Halász Gyula: Stein Aurél hatvanadik születésnapja alkalmából. In: Nyugat, 1922/22. szám. (https://epa.oszk.hu/00000/00022/00326/09863.htm) Letöltés ideje: 2023.11.13.
⁴ Sajó Tamás: Stein Aurél Kínában. In: A Wang folyó versei blog, 2008. április 18. https://wangfolyo.blogspot.com/2008/04/stein-aurl-knban.html Letöltés ideje: 2023.11.14.