Wolfgang Behringer: A klíma kultúrtörténete. A jégkorszaktól a globális felmelegedésig. Budapest: Corvina, 2017. 343 p.

A Föld érzékenyen reagál minden rajta és körülötte történő változásra, igaz reakcióideje hosszabb, mint a „hátán hordott”, földjéből táplált, vízéből itatott élővilágé. A hőmérsékletváltozás kisebb-nagyobb kilengései végigkísérték a Föld, az emberiség történetét, nem kifejezetten 21. századi jelenség, és mindig magával hozta a társadalom változásait is. Ez a kultúrtörténeti áttekintés segíthet végiggondolnunk, hogyan viszonyuljunk a klímaváltozáshoz, és hogyan tegyünk bátor lépéseket kihívásaival szemben. Az első lépés azonban mégis annak felismerése lenne, hogy legnagyobb befolyással a bolygó állapotára sok tekintetben mégis annak lakosai bírnak.

Szalma József: A jogtudományok kutatási módszerei (kutatásmódszertan). Budapest: Patrocínium, 2016. 255 p.

A Patrocínium Kiadó gondozásában megjelent mű a jog megismerésének, a jog értelmezésének módszereit tárgyalja. A mű hézagpótlónak számít, mivel egy olyan témakörre fókuszál, amelyről ez ideig nem született monográfia. A könyv tartalmazza a jogalkotói tevékenységre vonatkozó fontosabb módszertani, továbbá mind az általános, mind a különleges jogi aktusok főbb jogértelmezési módszereire vonatkozó elméleti és gyakorlati ismereteket. Az értekezés figyelmet szentel a PhD értekezések kidolgozásánál szükséges gyakorlati ismereteknek, és bemutatja a magyar és európai bírói végrehajtás alapjait is. A könyv megcélzott olvasó köre a jogász doktori képzés hallgatói, emellett azonban a jogalkotói és jogalkalmazói tevékenységben részt vevő szakemberek és más kutatók érdeklődésére is számot tarthat.

Jean-Claude Juncker: Az Unió helyzete 2016 Luxembourg: Eur-Op, 2016. 67 p.

Az Európai Bizottság elnöke minden év szeptemberében beszédet mond az Unió helyzetéről az Európai Parlament előtt. A kötetben Jean-Claude Juncker számba veszi az elmúlt év eredményeit, bemutatja az elkövetkezendő év kiemelt feladatait, valamint felvázolja, miként fogja kezelni a Bizottság az Európai Unió előtt álló legsürgetőbb kihívásokat. A beszéd átfogó képet nyújt arról, hogyan látja az Unió helyzetét Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke.

Günther Nonnenmacher—Bernhard Vogel: Légy bátor, polgár! A politika esélyei zűrzavaros időkben. Budapest: Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány. 2016. 302 p.

Rendkívül tartalmas és tanulságos eszmecsere résztvevője lehet az olvasó, ha kézbe veszi a német újságírás egyik legbefolyásosabb tagja, Günther Nonnenmacher, a Frankfurter Allgemeine Zeitung egykori kiadója és Bernhard Vogel, az egyik legkedveltebb német politikus beszélgetését tartalmazó kötetet. Vogel egy nagy politikai generáció korszakos alakja, neve elválaszthatatlan Helmut Kohlétól. A CDU egyik vezető politikusa, Rajna-Pfalz sikeres tartományi miniszterelnöke (1976-1988), a Bundesrat kétszeri elnöke (1976-77, 1987-88), majd a Konrad Adenauer Alapítvány vezetője (1989-1995, 2001-2009), Kohl kancellár egyik legközelebbi munkatársa és szövetségese, de a legnehezebb időszakban, a német újraegyesítés után tizenegy és fél éven keresztül (1992-2003) Türingia miniszterelnökeként is szolgált. A könyv kiváló összegzése a két szövetségi tartomány volt kormányfője által szerzett politikai tapasztalatoknak, ezen kívül pedig politikai hitvallásának foglalata is. Beszélgetés a demokráciáról, a demokratikus politikai kultúra mibenlétéről, a politikusok és az állampolgárok feladatairól a múltban és napjainkban, ezekben az „átláthatatlan időkben”.

Peter Unwin: Nagyhatalmi játszmák 1956. Egy volt budapesti brit diplomata könyve a sorsdöntő évről. Budapest: Kossuth, 2016. 288 p.

A könyv szerzője Peter Unwin, brit diplomata 1956 júliusában kezdett dolgozni a londoni külügyminisztériumban, majd 1958-ban került a budapesti brit külképviseletre. 1983-ban már nagykövetként tért vissza. Részt vett Nagy Imre és társai újratemetésén, és első könyvét is Nagy Imréről írta. Ebben a kötetben az 1956-os esztendőről fest átfogó képet. A sok személyes tapasztalatra és hatalmas ismeretanyagra épülő könyvben bemutatja az akkori események nemzetközi hátterét. Megtudhatjuk, hogyan függött össze az 56-os magyar forradalom az SZKP XX. kongresszusán elmondott Hruscsov-beszéddel, a szuezi válsággal, az amerikai elnökválasztással, a poznani felkeléssel. A brit diplomata elemzéséből az is kiderül, hogy miért nem tett semmit a Nyugat a magyar függetlenség támogatásáért.