Klaus Schwab: Stakeholder Capitalism: A Global Economy that Works for Progress, People and Planet. Hoboken: Wiley, 2211. 285 p.
OGYK: KK VI/1033

Klaus Schwab, az 1971 óta a svájci Davosban működő, a nemzetközi gazdasági és politikai elit rendszeres találkozóhelyeként szolgáló Világgazdasági Fórum (WEF) német születésű alapító elnöke ritkán fejti ki írásban gondolatait: néhány évvel ezelőtt megjelent, a negyedik ipari forradalommal (a fizikai és a digitális technológiák közötti határvonal eltűnésével) foglalkozó első könyve után ebben a kötetében a teljes globális kapitalizmus megreformálásának programját vázolja fel. Schwab célja az egyre kevésbé fenntartható világgazdasági modell fenntarthatóvá tétele, a környezetre gyakorolt romboló hatásainak csökkentése, a gazdasági egyenlőtlenségeket felerősítő jellemzőinek kiküszöbölése és a piaci versenyt elsorvasztó kockázatok kezelése. Konkrét javaslatai között van az állami és a vállalati szférában a rövidtávú gazdasági tervezés hosszú távú előre tekintéssel való felváltása, a társadalmi jóllét szempontjainak megjelenítése a gazdasági teljesítmény mérésében és közmegegyezés megteremtése az egyes országokban a legfontosabb társadalmi-gazdasági célokról, azaz a mai megosztott közösségekben egyfajta új társadalmi szerződés létrehozása.

Marc Levinson: Outside the Box: How Globalization Changed from Moving Stuff to Spreading Ideas. Princeton: Princeton University Press, 2020. 277 p.
OGYK: KK VI/1039

Marc Levinson amerikai gazdaságtörténész első könyve tudománynépszerűsítő bestseller volt: a szállítókonténerek megjelenésének a világgazdaság fejlődésére gyakorolt forradalmi hatását bemutató művet Bill Gates 2013-ban az általa olvasott legjobb szakkönyvnek nevezte. Levinson e második kötetével még nagyobb vállalkozásba fogott: új szemszögből meséli el a globalizáció történetét. Leszögezi, hogy a globalizáció nem volt előre eltervezett folyamat, és megtörténte nem is volt elkerülhetetlen végkifejlet. Hangsúlyozza, hogy a globalizáció természete az 1980-as években alapvetően megváltozott: az ellátási és termelési láncok technológiai fejlődés által lehetővé tett meghosszabbodása a nyugati világ ipari termelésének a termelési tényezőket olcsón rendelkezésre bocsátó ázsiai országokba való áttelepüléséhez vezetett. Megítélése szerint az ekkor új lendületet vett globalizáció túl gyorsan túl messzire ment: a kormányzatok egyoldalú gazdasági ösztönzőket működtettek, miközben a vállalkozások nem vették kellő mértékben számításba a nemzetközivé válással járó kockázatokat. Megállapítja, hogy mindennek felismerésével már azelőtt csökkenni kezdett a határokon átívelő befektetések és a nemzetközi kereskedelem növekedési üteme, hogy az említett problémákat azonosító és zászlójukra tűző erők reaktív módon megjelentek volna a nyugati politikai színtéren. Levinson úgy látja, hogy ennek következtében a globalizáció következő szakaszában a hangsúly a termékek áramlásáról az információk és új ötletek terjedésére fog áttevődni.

Henry Kissinger – Eric Schmidt: The Age of AI and Our Human Future. New York: Little Brown & Company, 2021. 170 p.
OGYK: KK VI/917

Napjaink egyik legdinamikusabban fejlődő és életünkre potenciálisan legnagyobb hatással lévő technológiai területe, a mesterséges intelligencia-kutatás számos tudományos és társadalmi gondolkodót írásra késztetett már. Ebben a kötetben a digitális technológiák mindennapi életbe való átültetésének egyik legtapasztaltabb gyakorló vezetője, Eric Schmidt, a Google korábbi vezérigazgatója, valamint a nemzetközi viszonyok és folyamatok talán legnagyobb kortárs ismerője, Henry Kissinger, egykori amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó és külügyminiszter fejtette ki gondolatait a Mesterséges Intelligencia (MI) által elhozott lehetséges jövőkről. Megvizsgálják, hogyan változtathatja meg a társadalmat, a politikát, és magának az emberiségnek a tudáshoz való viszonyát ez a forradalmi technológia. Számba veszik annak lehetséges előnyeit az orvostudományi áttörésektől az emberi jelenlétet nem igénylő hadviselés megkönnyítéséig, illetve lehetséges hátrányait a hamis információk minden korábbinál gyorsabb elterjedésétől bizonyos szellemi munkahelyek veszélyeztetéséig, egyúttal pedig javaslatot tesznek az MI kutatásának és alkalmazásának szabályozására.

Hammack, Philip L. (ed.): The Oxford Handbook of Social Psychology and Social Justice. New York: Oxford University Press, 2018, 480 p.
OGYK: KK VII/1287

A szociálpszichológia kutatói már a 19. század végén felismerték, hogy az ember viselkedésére nemcsak a másik ember, hanem a társadalom egésze is hatást gyakorol. A pszichológiának ez az ága száz évvel ezelőtt az amerikai kontinensen vált elismertté, egyben pedig hatékony elméleti eszközzé a társadalomban feszültséget okozó gazdasági különbségek, a bevándorlás okozta problémák feldolgozásához, valamint a megoldások kereséséhez. A nehézségek azonban az idő előrehaladtával sem enyhültek, sőt a 21. századra már Európát is hasonló társadalmi feszültségek jellemzik.

Jelen kötet szerkesztője, Philip L. Hammack, a Santa Cruzban működő Kaliforniai Egyetem pszichológia professzora 37 tanulmányt válogatott be kötetébe, melyeket többnyire az Egyesült Államokban tevékenykedő pszichológusok írtak, de találkozhatunk a műben több európai országban végzett megfigyeléssel is, hiszen ma is problémát jelent az „öreg kontinens” egyes országaiban a tekintélyelvű ideológiák újjászületése, illetve az elnyomás intézményesített formáinak megjelenése. A történeti, elméleti áttekintés, valamint a fogalmak tisztázása után olyan szociokulturális és politikai jelenségekről olvashatunk a kötetben, amelyek rávilágítanak az azokban tetten érhető társadalmi igazságtalanságokra. Ezek közé tartozik például a faji, etnikai hovatartozás, a szexuális beállítottság, a társadalmi osztályok között feszülő ellentétek vagy a globalizációban rejlő egyenlőtlenségek. A szociálpszichológia a tudományos kutatás eszközeivel, azaz tapasztalatok gyűjtésével, majd az eredmények kritikai elemzésével, azok összefogásával próbál megoldásokat találni a társadalomban jelenlévő anomáliákra. Az emberi közösségekben mindig is élt az igazságosság iránti vágy, ami kialakította a társadalmainkban rejlő hibák megértésének és kiküszöbölésének igényét. A szociálpszichológia ezt a célt igyekszik a maga eszközeivel elérni.

Ronald G. Walton: Women in Social Work. London and New York: Routledge Taylor and Francis, 2022. 308 p.
OGYK: KK VII/1661

A történelem folyamán a nők fontos szerepet vállaltak a társadalom kiszolgáltatott rétegeinek megsegítésében, így a szociális munka alkalmazott tudományággá válásában is vitathatatlan a szerepük. A Routledge Kiadó a Women and Work címmel 1932 és 1996 között megjelentetett 18 kötetes sorozatával arra vállalkozott, hogy felhívja a figyelmet a nők munka világában betöltött szerepére, emellett pedig azt is vizsgálja, hogy a „gyengébbik” nem miként állt helyt a hagyományosan férfias munkának számító területeken. A Women in Social Work a sorozat 17. köteteként jelent meg 1975-ben, majd 2022-ben újra kiadták. A kötetből megtudhatjuk, hogyan alakították a nők a szociális munka fejlődését 1860-tól az 1970-es évekig, gyakran a férfitársadalom ellenállásával szemben is. A szerző, Ronald G. Walton feltérképezte azt is, hogy miképpen befolyásolta a nők jogainak elismeréséért folytatott harc a nők szociális területen való foglalkoztatását és képzését, emellett bemutatja, hogy milyen akadályokba ütközött és miként ismerték el lépésről-lépésre a nők által végzett szociális munka értékét a múlt században. A szerző a szociális munkát végző szervezetek feljegyzéseit használta fel annak érdekében, hogy tisztább, hitelesebb képet mutasson a nők jelentőségéről ezen a területen.

Muhammad Afzal Upal – Carole M. Cusak (ed.): Handbook of Islamic Sects and Movements. Leiden: Brill Academic Publishers, 2021, 794 p.
OGYK: KK IX/365

A Brill Kiadó által megjelentetett kézkönyv-sorozat, a Brill Handbooks on Contemporary Religion az elmúlt évtizedekben a vallások iránti egyre nagyobb érdeklődést szerette volna tudományos igénnyel megírt könyveiben kielégíteni. A jelen kötet, mely a sorozat 21. darabja, az iszlám szektákkal és mozgalmakkal foglalkozik.

A 20. századtól Európába folyamatosan érkező mohamedán bevándorlók befogadásával fontossá vált, ha nem is részleteiben, de összefüggéseiben megismerni az iszlám vallás sajátosságait. A kötetben olvashatnak a szunnita és síita hagyományokról, valamint az iszlám fundamentalizmusról, amely a szélsőségek felé hajló politikai ideológiaként és szervezett, aktivista mozgalomként teoretikus alapokkal rendelkezik, és a huszadik század eleje óta eszmetörténeti áramlatként is nyomon követhető. A fejeztek tárgyalják többek között az iszlám misztika hiedelem- és szokásrendszerével foglalkozó szufizmust, valamint az ahmadijját, az indiai muszlim hívőket, akik később elfogadták Krisztust és Buddhát prófétának. A könyvben olvashatunk az Ansar Allah (Allah Támogatói, vagyis a huszik) közösségről, akiknek a véneiből álló szervezet gyakran ad intellektuális és spirituális útmutatást a fiatalabb korosztály számára.

A kézikönyv hasznos ismereteket adhat azok számára, akik érdeklődnek a világ második legnagyobb vallása iránt.