Karen Davies – Maarten van Munster – Isabel Düsterhöft: Understanding European Union Law. 8. ed. London; New York: Routledge, 2023; New York (NY). xliv, 227 p.
OGYK jelzet: 933.143 EU KK II

A 2022-ben megjelent könyv már a 8. bővített kiadása Karen Davies monográfiájának, ami egyértelmű mutatója a könyv sikerének. A friss kötetet Karen Davies két szerzőtárssal készítette, Maarten van Munsterrel és Isabel Düsterhöfttel. Karen Davies több mint 20 éve publikál az Európai Unió jogáról, tiszteletbeli tanár a walesi Swansea Egyetemen. Maarten van Munster, a Hágai Egyetem kutatója, a közösségi jog és az emberi jogok adjunktusa, Isabel Düsterhöft pedig a nemzetközi és európai jog oktatója a Hágai Egyetemen, emellett vendégoktató a Hamburgi és a Leuphana Egyetemeken.
A szerzők felülvizsgálták és frissítették a legújabb jogszabályi változásokat és mélyreható kutatást végeztek a Brexitről, vizsgálták az EU és az Egyesült Királyság között fennálló kapcsolatot és egymásra gyakorolt hatásokat. Emellett átfogó képet nyújtanak az uniós jog mögött meghúzódó struktúrákról és indokokról, valamint elmagyarázzák, hogyan és miért fejlődött az uniós jog úgy, ahogyan ma ismerjük. Az egyes fejezetek bemutatják az uniós jog alapvető területeit, a forrásokat, az elsődleges és másodlagos jogforrásokat, valamint az uniós intézmények szerepét és hatáskörét. A bővített kiadás két új fejezettel egészült ki „Bevezetés az EU versenyjogába”, és „Bevezetés az EU jog egyéb területeibe: alapvető jogok, esélyegyenlőség, környezetvédelem” címmel. A két tanulmány olyan szakterületekkel foglalkozik, melyek nélkülözhetetlenek az uniós jog megértéséhez.

Sanderijn Duquet: EU Diplomatic Law. Oxford: Oxford University Press, 2022. xxiii, [1], 370 p. (Oxford EU Law Library)
OGYK jelzet: 933.088 EU KK IV

Sanderijn Duquet menekültkérdéssel és migrációval foglalkozó belga államtitkár, diplomáciai tanácsadó, de volt NATO diplomata és vendégprofesszor is a Genti és a Leuveni Egyetemeken. 2022-ben megjelent monográfiája alapos elemzést nyújt az Európai Unió és a nemzetközi diplomáciai, illetve a konzuli jog közötti kapcsolatról. Az elmúlt hat évtized során az EU egyedülálló jogosítványokat kapott, amelyek lehetővé tették, hogy nemzetközi szinten kiemelkedő szerepet játsszon, ezáltal pedig jelentős két- és többoldalú diplomáciai kapcsolatokat alakítson ki a globális színtéren. Az Egyesült Államokhoz hasonlóan az EU is nagyköveteket küld a világ minden részére, illetve számos országban állandó képviseletet tart fenn. A nemzetközi jog ugyanis a hagyományos felfogás szerint csak az államok számára teszi lehetővé diplomáciai és konzuli feladatok ellátását, kevés teret hagy a nem állami szereplők, mint például az EU számára.
A szerző ezzel az alapvető problémával foglalkozik munkájában, miközben újra feltárja a diplomáciai és konzuli jog alapjait, valamint elemzi a diplomáciai és konzuli kapcsolatok kezdeményezésére, folytatására és megszüntetésére vonatkozó uniós gyakorlatokat. Munkájában az EU diplomáciai és konzuli hatáskörök vizsgálatára helyezi a hangsúlyt, különösen a tagállamokkal való kapcsolatokban. A kötet foglalkozik a Bécsi Egyezményekkel, a nemzetközi szokásjog és a kreatív jogi technikák uniós alkalmazásával, az uniós polgárok diplomáciai és konzuli védelmével, a protokoll és a prioritás kérdéseivel, valamint az EU diplomáciai személyzetének és külföldi telephelyeinek jogi státuszával. E kérdések elemzésével a könyv segít megérteni, hogy az EU hogyan járul hozzá a diplomáciai és konzuli jog alakításához.

David Gowland: Britain and the European Union. 2. ed. Abingdon; New York (N.Y.): Routledge, 2022. xvii, [1], 476 p.
OGYK jelzet: 933.042 EU KK VI

David Gowland, a Kortárs Európai Tanulmányok Iskola alapítója és egykori igazgatója, a Dundee-i Egyetem Történelem Tanszék vezetője, valamint számos sikeres könyv és cikk szerzője a Britain and the European Union című immár második kiadást megért monográfiájában Nagy-Britannia uniós csatlakozásáról, tagságáról és a Brexitről ad részletes elemzést olvasmányos stílusban, emellett áttekintést nyújt az 1945–1972 közötti időszakról is.
A mű egyik szerzője Amal Clooney, nemzetközi joggal és emberi jogokkal foglalkozó ügyvéd. Ügyfeleit többek között a Nemzetközi Büntetőbíróság, a Nemzetközi Bíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt képviseli, és a politikai foglyokkal és a tömeges atrocitások áldozataival kapcsolatos ügyekre szakosodott. A monográfia másik szerzője Philippa Webb, a londoni King's College Dickson Poon School of Law nemzetközi közjogi professzora és a Twenty Essex ügyvédje. A nemzetközi jog szakértőjeként kormányoknak, magánszemélyeknek és vállalatoknak ad tanácsot nemzetközi és hazai bíróságok előtt, többek között a Nemzetközi Bíróság, az Emberi Jogok Európai Bírósága és az Egyesült Királyság Legfelsőbb Bírósága előtt folyó ügyekben.
A kötet megvizsgálja a brit EU-tagság állandó és változó jellegét, tárgyalja annak a problematikus és gyakran paradox sajátosságait, illetve betekintést enged a témával kapcsolatos tudományos és nyilvános vitákba is. Az első és második kiadás között eltelt hat évben zajlott le az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból, így ebben a kötetben már láthatóvá válik a Brexit folyamata is. Megismerhetjük a politikai folyamatok eredményeit, többek között a brit EU-tagságról szóló népszavazás eredményét a kampánytól kezdve. Végig kísérhetjük a Brexit-tárgyalások menetét, megérthetjük azok lényegét és következményeit.

Christopher Hill – Michael Smith – Sophie Vanhoonacker: International Relations and the European Union. 4. ed. Oxford: Oxford University Press, 2023. xxiv, [2], 574 p.
OGYK jelzet: 933.076 EU KK IV

Az International Relations and the European Union című könyv negyedik, bővített kiadását ajánljuk olvasóink figyelmébe, amely az Oxford Kiadó gondozásában jelent meg 2023-ban. Christopher Hill és Michael Smith szerkesztőpáros mellé Sophie Vanhoonacker csatlakozott, aki a Maastrichti Egyetem Jean Monnet Központjának professzora.
A tanulmánykötet egyedi megközelítést alkalmaz az EU világpolitikai szerepének bemutatásához, ahol szakértők elemzik és értékelik az Unió helyét, jelentőségét a világban. A húsz tanulmány négy téma köré csoportosul. Az első a bevezető rész, amelyben az Európai Unió világpolitikában elfoglalt helyéről és a nemzetközi kapcsolatairól olvashatunk, míg a negyedik, a záró fejezet az EU külpolitikai elveit tartalmazza. A második és harmadik fejezet tanulmányai az EU külpolitikai folyamatairól, intézményeinek külkapcsolatairól és a harmadik országokkal fennálló viszonyáról szólnak.
Ez a kiadás olyan új tanulmányokat is tartalmaz, mint az EU Afrikához és Ázsiához fűződő kapcsolatai, külpolitikája és nemzetközi viszonyai, valamint a migráció jelenkori kérdései, amely egyben a 20. század egyik legfontosabb kérdése is. Az EU külpolitikáját tárgyaló tanulmányban Ana E. Juncos professzor arra keresi a választ, hogy az EU képes-e befolyásolni a nemzetközi politikát és a nemzetközi kapcsolatokat, valamint képes-e változtatni saját diplomáciai, gazdasági és biztonsági politikáján. Adekeye Adebajo professzor tanulmánya történelmi megközelítésen keresztül tárgyalja Afrika Európai Unióról alkotott képét, olyan témákat boncolgatva, mint az európai rabszolgaság, gyarmatosítás vagy a modernkori EU-Afrika viszonyrendszer. Az EU Ázsiához fűződő viszonyáról tanulmányok Kínával, Indiával, Japánnal, Dél-Koreával és a Délkelet-Ázsia Nemzetek Szövetségével fennálló kapcsolatokat tárja fel. Még egy új tanulmány található a kötetben, amely az EU migrációval kapcsolatos politikai döntéseiről esettanulmányokkal színesítve ad képet, de itt olvashatunk Törökországgal és Líbiával fenntartott kapcsolatairól is.

Sondra Z. Koff: Nursing in the European Union. London; New York (N.Y.): Routledge, 2022. 324 p.
OGYK: 933.033:002 EU KK XXI

Sondra Z. Koff a politikatudományok emerita professzora a Binghamton Egyetemen New Yorkban. Kétkötetes munkája 2016-ban jelent meg először, majd 2017-ben e-könyvként is olvashatták az érdeklődők. 2022-ben egy új kiadást tarthatnak kezükben az olvasók, az aktualizált mű az ápolók munkakörülményeit mutatja be és felhívja a figyelmet a szakma nehézségeire és kihívásaira.
Az első kötet az ápolóképzésre, a szabályozásra és kutatási törekvésekre fókuszált, míg a második kötet a foglalkoztatás és munkaügy oldaláról mutatja be a szakma nehézségeit. Azokra a valós helyzetekre és problémákra összpontosít, amelyekkel az ápolók nap mint nap szembesülnek. A problémákhoz tartozik a köz- és magánszférában való foglalkoztatás, a bérek rendezése, a stresszhelyzetek kezelése, a munkahelyi környezet javítása és a vitarendezés lehetősége. Az ápolók foglalkoztatását társadalmi és gazdasági folyamatok is befolyásolják, több uniós tagállamban az egészségügyi ráfordítások jelentősen csökkentek. Az EU-ban a legtöbb nővér egészségügyi intézményben dolgozik, közülük is a legtöbben kórházban. A tagállamok nagy részében komoly kihívást jelent a megfelelő intézményi személyzet biztosítása.
Az ápolók bérének védelmében nagy súlyt fektetnek a társadalmi konfliktusok rendezésére, a konszenzus elérésére, a gazdasági modernizációra, valamint a demokrácia legitimitására és stabilitására. A szakszervezetek azért jöttek létre, hogy megvédjék a munkavállalók érdekeit a munkahelyeken, és tárgyaljanak a társadalom, a gazdaság és a politika szereplőivel. Az ápolók esetében megnőtt a részmunkaidőben dolgozók száma, mára magasabb lett, mint a teljes munkaidőben dolgozóké. Az ápolók munkaterhelése megsokszorozódott, megváltozott a munkaidő és a munkakörnyezet is: a fizikai jellemzők, a felszereltség, a pszichés terhelés. Kollektív intézkedésekre azért kerül sor, hogy jobb feltételeket teremtsenek a dolgozóknak, ezáltal a betegeknek is. Több tagállamban kollektív fellépés csak az után történik, mikor már a kérdéses vitát más módon nem tudták megoldani: peren kívül, alternatív vitarendezéssel (egyeztetés, közvetítés vagy választottbírósági eljárás). Ezeknek az eljárásoknak az a célja, hogy segítsék a munkavállalókat abban, hogy megoldást keressenek a nézeteltérésekre mielőtt a hagyományos jogi úthoz folyamodnának.

Nathalie Tocci: A Green and Global Europe. Cambridge: Polity Press (Wiley), 2023. x, 212 p.
OGYK jelzet: 933.070 EU KK XVIII

Nathalie Tocci politológus, az Istituto Affari Internazionali igazgatója, a Tübingeni Egyetem tiszteletbeli professzora. Korábban Federica Mogherini és Josep Borrell EU-főképviselők tanácsadója volt. Kutatói pozíciókat töltött be szerte Európában, a washingtoni Transzatlanti Akadémián, valamint tanított a bruges-i College of Europe-ban. A POLITICO internetes hírportál állandó szerzője, emellett számos nemzetközi lapban publikál. Kutatási területe az európai integráció, az európai külpolitika, a Közel-Kelet, Kelet-Európa, a transzatlanti kapcsolatok, a multilateralizmus, az energia- és az éghajlatpolitika.
Az évekig tartó egzisztenciális válság után Európa új lendületet vett, miután megszületett az „Európai zöld megállapodás”. Az Európai Unió olyan jövőképet képvisel, ahol az elsődleges prioritások között szerepel a környezetvédelem és a klímasemlegesség, ennek a korszakos változásnak pedig társadalmi, gazdasági, politikai és geopolitikai következményei vannak. Az Európai zöld megállapodás az EU gazdaságát modern, erőforráshatékony és versenyképes gazdasággá átalakítja. A szerző könyvében elmagyarázza, hogy a jelenlegi energiaátmenet egyedülálló lehetőséget és egyben hatalmas kihívást jelent Európa számára. Érvelése szerint az EU-nak nem szabad elszigetelten fellépnie, figyelembe kell venni a tagállamok és a szomszédos országok igényeit. Az EU-nak foglalkoznia kell Kínával, a transzatlanti kapcsolatokkal és a déli szomszédos országokkal is, mert nagy globális szakadék jelentkezhet az EU zöld programja és annak megvalósítása miatt. Az energiaátállással Európa eleget tehet az emberek és a bolygó felé vállalt kötelezettségeknek, az üvegházhatású gázok nettó kibocsátását például nullára csökkentheti, a gazdasági növekedést függetlenítheti az erőforrásoktól, valamint gondoskodhat arról, hogy az átállásnak egyetlen térség se legyen a vesztese.