Wopera Zsuzsa: Az európai családjog gyakorlata: Az Európai Unió Bíróságának családjogi tárgyú uniós rendeletekkel kapcsolatos joggyakorlata. Budapest: Wolters Kluwer, 2017. 182 p.

Az Európai Unió komoly erőfeszítéseket tesz a nemzetközi párok és a nemzetközi családban felnövő gyermekek életét megkönnyítő uniós jogi szabályozás kiszélesítése érdekében. Különösen a gyermekek szempontjait szem előtt tartva igyekszik az Unió hatékonnyá és gördülékenyebbé tenni a határon átnyúló jogviták elintézését az érintettek számára. Wopera Zsuzsa monográfiája az európai családjog sarokkövének tekinthető rendelet joggyakorlatát dolgozza fel azért, hogy a gyakorló jogászok, a jogalkalmazók, a bírók, az ügyvédek és a gyámügyi szakemberek munkáját segítse a rendelet cikkeinek helyes értelmezésében. A kézikönyv nem törekedett teljességre, illetve arra, hogy a rendelet valamennyi cikkét elemző joggyakorlatot bemutassa, de a norma alkalmazását befolyásoló ügyeket részletesen elemzi, és a Brüsszel IIa rendelettel (2016. évi módosítás), illetve a Róma III rendelettel kapcsolatos valamennyi eddigi ítéletét, végzését részletesen taglalja. A kötet végén találjuk a feldolgozott bírósági ítéleteket, végzéseket, indítványokat és véleményeket, melyek nagy segítséget nyújtanak a tájékozódásban.

Magyarország és a 2015-ös európai migrációs válság: tanulmányok. Budapest: Dialóg Campus, 2017. 217 p.

A Dialóg Campus Kiadó gondozásában és Tálas Péter szerkesztésében megjelent tanulmánykötetben olvasható 13 írás szerzői azt vizsgálják, hogy a 2015-ben, Európában kialakult migrációs és menekültválság miként érintette Magyarországot, s milyen politikai, intézményi, szakpolitikai, illetve jogi válaszok születtek hazánkban a helyzet kezelésére. A kötetben önálló tanulmányok tárgyalják a krízis okait és biztonságpolitikai vetületeit, továbbá a magyar reakciók különböző – menedékjogi, büntetőjogi, rendészeti, határőrizeti és határrendészeti, továbbá katonai – aspektusait. Ugyancsak önálló tanulmányok mutatják be a nem kormányzati szervezetek tevékenységét, valamint azt, hogy miként hatott a válság a mediterrán térség két, migrációnak leginkább kitett országára: Olaszországra és Spanyolországra. A migráció kérdése összetett, így annak vizsgálata is komplex megközelítést igényel. Jelen kiadvány mintegy összefoglalja az eredményeket olyan szerzők közreműködésével, akik a témakört régóta és különböző aspektusokból kutatják. Az elmélet oly sokszor segített már gyakorlati megoldásokat találni, nem kizárt, hogy az e kötetben megjelenő gondolatok segíthetnek a kiút, a megoldás megtalálásában.

Kukorelli István: Hány éves az Alaptörvény? A régi-új kérdése az Alaptörvényben. Budapest: Gondolat, 2017. 286 p.

A Gondolat Kiadó gondozásában megjelent tematikus tanulmánykötet Kukorelli István alkotmányjogász, korábbi alkotmánybíró tollából 2014 és 2017 között született írásokból, konferenciákon elhangzott előadásokból válogat. A tanulmányok egy része megjelent belső kiadványokban, szakfolyóiratokban, viszont szerepelnek a kötetben olyan írások is, amelyeket ez ideig nem publikáltak. A könyvben szereplő első, a „Hány éves az Alaptörvény?” című tanulmány, amely egyben a kötet címadó tanulmánya, több lehetséges választ fogalmaz meg a feltett kérdésre. A könyv két fejezetből áll: az első fejezetben az elvi kérdéseket kutató, alkotmányjogi írások kaptak helyet, a másodikban pedig a történeti vonatkozású, és személyesebb hangvételű publikációk, visszaemlékezések szerepelnek. A könyv alkotmánytörténetileg lényegében a 20. század közepétől 2016-ig kíséri nyomon a magyar állam és alkotmány történetét. Központi témája az 1989-90-es alkotmányos rendszerváltozás. Sikeres volt-e alkotmányjogi értelemben a rendszerváltozás, vagy itt kell keresni az ősbűn forrását? Annus mirabilisként, vagy annus miserabilisként vonul be a történelembe ez a két év, ami alatt több történt, mint a megelőző negyven évben összesen. Miután a szerző résztvevője volt az alkotmányos rendszerváltozás folyamatainak, néhány személyesebb hangú visszaemlékezés, interjú is található a kötetben (Népfrontátvonulás, Emlékeim a taxisblokádról, Szárszó).

Jordán Gyula: Kína XX. századi története: Válogatott tanulmányok. Budapest: L’Harmattan Kiadó, 2016. 453 p.

Dr. Jordán Gyula (1940-2012) a magyarországi Kína-kutatás kiemelkedő alakja, az ELTE oktatója, 1990 és 1993 között a Politikaelméleti Tanszék vezetője volt. A Magyar-Kínai Baráti Társaság alelnökeként is tevékenykedett és könyvtárunkban is éveken át kutatott. A kínai reformidőszak kezdete óta (1979) vizsgálta azokat a folyamatokat, amelyek a gazdaságban, a társadalomban és a politikában hatalmas változásokat eredményeztek. Természetesen az összefüggések megértéséhez Kína történetének korábbi időszakát is ismerni kell. A kötetben megjelent írások időrendben, a XIX. és XX. század fordulójától kezdve tekintik át a legfontosabb történéseket, a kínai szocializmus (sok vonatkozásban a marxi értelmezéstől eltérő) jellegzetességeit. Olvashatunk Tajvanról, a nagy kínai éhínségről, a „kulturális forradalomról”, de olyan érdekességről is, mint a föderalista államberendezkedési elképzelés az 1910-1920-as évek Kínájában. Az elemzésekből nemcsak Kína múltját ismerhetjük meg, hanem az egyes témakörök tanulmányozása hozzásegíthet bennünket a jelen eseményeinek és Kína világpolitikában játszott szerepének jobb megértéséhez is. A kötet végén található névmutató és a kínai nevek átírási táblázata is segíti az olvasókat.

Közszolgáltatások megszervezése és politikái: merre tartanak? Budapest; Pécs: Dialóg Campus, 2016. 932, [2] p.

A Dialog Campus Kiadó gondozásában megjelent tanulmánykötetben szereplő írások a közszolgáltatások szervezésével kapcsolatos problémákat vizsgálják. A közműszolgáltatások árai, a kórházak, az oktatási rendszer nyújtotta teljesítmény színvonala, hatékonysága központi kérdések a mai társadalomban. A sokféle közfeladat mindennapi ellátás-szervezési rendszerei összefüggenek egymással. A megoldások útjai a szemünk előtt változnak, érintve a hozzáférés lehetőségét és a minőség alakulását. A kötet a téma problémáit tárgyalja a főbb szaktevékenységek kormányzati feladatellátása körében – mégpedig alulnézetből, azaz a nagy ágazatok szerepéből kiindulva, a megszokottól eltérő szemléletben és rendszerezés mellett. A vizsgálódás a hálózatos infrastruktúra, a közüzemi szolgáltatások, az közoktatás, az egészségügyi ellátás és a kapcsolódó biztosítási rendszer, a szociális ellátás, a terület- és településrendezés és - fejlesztés, valamint a hatósági igazgatás, mint szolgáltatás és a közrendészet különböző fajtáira terjed ki. A könyv vaskossága mellett könnyedségre törekszik: példákkal illusztrál, városeseteket mutat, magyarázó ábrákat közöl, jellemző adatokat tár elő. A szerzők által használt kategóriák könnyen kereshetőek, eredeti fogalomtár és számos más szerkesztési megoldás segíti az ismerkedést, akár „szemezgető” stílusban is, a sajátos nézőpontból tárgyalt témákkal. A munkát az MTA–DE Közszolgáltatási Kutatócsoportja végezte, a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara szakmai bázisán. Ajánlható az olvasmány az egyes szakterületek iránt érdeklődőknek, felsőfokú tanulmányaikat végzőknek, a kormányzati szakpolitikákat nyomon követő, gondolkodó polgároknak.

Dupka György: Magyar irodalmi élet és írásbeliség Kárpátalján. Kultúrtörténeti vázlat, az írástudókat adó táj kulturális jellegzetességei, kortárs írók, irodalmi életet generáló intézmények adattára. Ungvár, Budapest: Intermix Kiadó, 2017. 343 p.

Kárpátalja, e „négymegyényi” régió szellemi öröksége mindig az egységes magyar irodalom és kultúra része volt és maradt mindmáig. A kárpátaljai magyar közösség tudatosan őrzi szellemi-kulturális hagyományát, azt sem a trianoni szerződés, sem a későbbi kommunista diktatúra nem tudta eltörölni. A politika által mesterségesen kialakított, soknemzetiségű régióban élő közel kétszázezer fős magyarság kényszerhelyzetbe került, ezért elkötelezett értelmisége a nemzeti identitást erősítő szellemi barikádokat épített ki a múltban és épít ma is. Intézményeket, műhelyeket, szervezeteket hozott létre, és újabbak születnek ma is. A szerző, Dupka György (író, költő, helytörténész, szerkesztő, kultúrpolitikus, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet igazgatója) ezúttal arra vállalkozott, hogy átnyújtsa a kárpátaljai irodalmi élet és írásbeliség életrajzát. A kultúrpolitikai irányítás változásai állandó alkalmazkodást követelve alakították azt a szellemi közeget, amely meghatározta (meghatározza) a kulturális identitás megőrzésének lehetőségeit. A múlt hagyományainak leltárba vétele, az egyes alkotók munkásságának bemutatása, az irodalmi szerveződések teljesítményének értékelése, a viták elemzése jól tükrözik az itt élő magyar közösség megmaradása érdekében végzett munkát. A könyv végén egy jól használható függeléket találunk, egy irodalmi kronológiát, amely tartalmazza az 1918-tól 2016-ig terjedő időszak legfontosabb eseményeit. A kötet a közreadó Intermix Kiadó tevékenységét is bemutatja a közel 250 eddigi kiadványát felsoroló katalógussal, jól illusztrálva azt a nemzetpolitikai törekvést, ami az ottani magyar közösség továbbélését célozza.