Katalóguskeresés Duplicate 1

 

Nyitó oldali csempék

Asset Publisher

175 éve adta ki az olmützi alkotmányt I. Ferenc József

Magyarország alkotmánya olyképen tartatik fenn, hogy mindazon szabályai, melyek a birodalmi alkotmánnyal összhangzásban nincsenek, érvényöket vesztik; s hogy minden nemzetiség és divatozó nyelv egyenjogúsága a nyilvános és polgári élet összes viszonyaiban célszerü intézmények által biztosíttassék. (Olmützi alkotmány, 71. §)

Közlöny (1849. 03. 27.)
Közlöny (1849. 03. 28.)

175 éve, 1849. március 4-én adta ki I. Ferenc József a morvaországi Olmützben (ma Olomouc) az ún. olmützi alkotmányt. Az oktrojált alkotmány kibocsátására a császári csapatoknak a magyar honvédség felett aratott kápolnai győzelme hírére (1849. február 26-27.), a morvaországi Kremsierben (ma Kroměříž) ülésező, viszonylag demokratikus, liberális alkotmánytervezet kidolgozásán munkálkodó Birodalmi Gyűlés feloszlatásával egyidőben került sor.

Ferenc József

​​​​​​Az alkotmány szerint az ausztriai császárság koronatartományokból áll, amelyek együtt „képezik a szabad, önálló, oszthatatlan és felbonthatatlan alkotmányos ausztriai örökös monarchiát”. Az alkotmány Magyarországról leválasztotta és külön tartománnyá nyilvánította Erdélyt a Részekkel, az egymással egyesítendő Horvátországot, Szlavóniát és a Tengermelléket; a Katonai Határőrvidéket; a Bácskából és a Temesközből szervezendő Szerb Vajdaságot. Az okmány az alapvető fontosságú ügyeket, így többek között a hadügyet, a pénzügyet, a külügyet, valamint az ipar- és kereskedelemügyet a majdan létrehozandó birodalmi gyűlés kezébe tette. Az egyes tartományok képviselőiből álló új Birodalmi Gyűlés a törvényhozó hatalmat a császárral együtt gyakorolhatta volna, a kormányzást viszont teljesen az uralkodó jogának nyilvánították.


Az alkotmány a birodalom szinte valamennyi nemzete körében felháborodást váltott ki, Magyarországon pedig a Függetlenségi Nyilatkozat kiadásához vezetett. Bevezetését előbb a magyarországi háború végéig elhalasztották, majd 1849 novemberében újra kihirdették Magyarországon, de az ostromállapot miatt ekkor sem léptették életbe. Végül 1851. december 31-én a Szilveszteri Pátenssel hatályon kívül helyezték.

Than Mór: Kápolnai csata


Banner

Online account

Hungarian Juristical Portal

Országház Könyvkiadó

MPGY

Rare Books and Manuscripts Collection

Bibliography of Legislation and Public Affairs

Repository of Architectural Plans

Image Repository

virtual library visit