1924 februárjában, majdnem négy évvel a trianoni döntés után Somoskő és Somoskőújfalu visszatért Magyarországhoz, utolsóként azon húsz település sorában, amelyet a békeszerződés betűje a szomszédos országokhoz rendelt, ám különböző okokból végül az anyaország részei maradhattak. A mára Salgótarjánnal összeépült Somoskő és Somoskőújfalu visszatérése a csehszlovák államtól Magyarországhoz nem történhetett volna meg Liptay B. Jenőnek, a helyben működő Rimamurányi Vasmű igazgatójának, a környéken gazdálkodó Krepuska Géza orvosprofesszornak, a modern magyar fülgyógyászat megteremtőjének, valamint Auer Pál nemzetközi jogásznak, a Páneurópai Unió magyar osztálya elnökének közreműködése nélkül. Az ő érvelésüknek és munkájuknak volt köszönhető, hogy az antant által felállított határmegállapító bizottság, végül pedig a Népszövetség hazánk javára ítélt.

Az Országgyűlés 2017-ben a Hazatért falu címet adományozta a két községnek.
 

Az 1920 júniusa és 1924 februárja között eldöntött határkiigazítások:
A hazánk számára kedvező határmódosítást hozó legismertebb esemény az 1921-es soproni népszavazás, amellyel „a leghűségesebb város” mellett számos környékbeli falu (Ágfalva, Balf, Fertőboz, Fertőrákos, Harka, Kópháza, Nagycenk, Sopronbánfalva) is a határ innenső oldalára került.

Még a trianoni béke aláírásának hónapjában, 1920 júniusában eldőlt, hogy a Hollóházi Porcelángyárat tulajdonló család hatékony érdekérvényesítésének köszönhetően a Borsod vármegyében elhelyezkedő Hollóháza nem lesz Csehszlovákiáé, hanem Magyarország része marad. A Vas vármegyei Szomoróc lakói 1920 augusztusában elűzték a megszálló szerb csapatokat, majd hosszas tárgyalásokat követően a község 1922 februárjában visszatérhetett Magyarországhoz.

A soproni mellett kevésbé közismert a nyugati határszélen megtartott másik népszavazás. A helyiek határozott tiltakozásának köszönhetően Ausztria referendumot írt ki néhány határ menti, korábban Vas vármegyéhez tartozó község hovatartozásáról. Három település az Ausztriánál maradás mellett voksolt, Felsőcsatár, Horvátlövő, Narda, Ólmod, Pornóapáti, Szentpéterfa és Vaskeresztes viszont úgy döntött, ismét csatlakozik Magyarországhoz. Átadásuk folyamata 1923 márciusában zárult le.