1848. november 14-én született Móron. Jogot végzett. 1886-ban a Pénzügyminisztérium államtitkára lett. Még abban az évben a kormányzó Szabadelvű Párt jelöltjeként időközi választáson a Bobró központú választókerület országgyűlési képviselőjévé választották. Az 1887-es választásokon már Nagybányán választották meg. 1889-ben Tisza Kálmán kormányának utolsó pénzügyminisztere lett, a tárcát a következő kabinetben is megtartotta. Miniszterként a pénzügyi igazgatás reformja fűződik a nevéhez. 1892-ben újraválasztották képviselőnek. Még abban az évben miniszterelnöki felkérést kapott I. Ferenc Józseftől. A pénzügyi tárcát kormányfőként is megtartotta. Miniszterelnöki időszakában tartóssá vált a költségvetés egyensúlya és bevezették a polgári házasságot. Ez utóbbi vezetett első kormányzásának végéhez: az egyházpolitikai reformok körüli viták közepette a katolikus Ferenc József bizalma megrendült Wekerlében, aki emiatt 1895-ben lemondott a kormányfőségről.

Wekerle Sándor miniszterelnök dolgozó szobájában. - Miniszterelnökké való kinevezésekor készült fénykép után.
Forrás: Digitális Képarchívum

1896 és 1906 között a Közigazgatási Bíróság elnöki tisztét töltötte be. Ugyanettől az évtől, egészen 1918-ig az Országos Ipartanács elnökeként tevékenykedett. 1906-ban, az akkori belpolitikai válságból kivezető kompromisszumként a pártok felett álló pénzügyi szaktekintélyként tisztelt Wekerle lett a Szövetkezett Ellenzék kormányának vezetője, miután belépett az Alkotmánypártba. 1910-ig tartó kormányzása alatt a pénzügyi tárcát is vezette. Bár Wekerlének személyes sikere volt az adórendszer reformja, a koalíción belüli széthúzás miatt a kormány kevés eredményt tudott felmutatni és a következő választást elvesztette. 1917 augusztusában, az I. világháború zűrzavarában az új uralkodó, IV. Károly Wekerlében látta a stabilizáció reményét és felkérte kormányfőnek. Wekerle Sándor mindmáig az egyetlen olyan magyar politikus, aki három alkalommal is betöltötte a miniszterelnöki pozíciót. Magyarország választott kormányfői közül ő szolgált a negyedik leghosszabb ideig.

Wekerle Sándor, 1911
Benczúr Gyula festménye

Bár választójogi és szociális reformokon, valamint a 48-as Alkotmánypárt létrehozásával a 67-es és 48-as oldal egyesítésén dolgozott, Wekerle 1918 októberében, a háborús vereség közhangulatában lemondani kényszerült. Ő volt a dualizmus utolsó tényleges miniszterelnöke. Trianon után is az ország elismert pénzügyi szakemberének számított, 1921-ben kinevezték az Országos Pénzügyi Tanács elnökévé. Wekerle Sándor 1921. augusztus 26-án hunyt el Budapesten. Fia, ifj. Wekerle Sándor 1928 és 1931 között szintén betöltötte a pénzügyminiszteri pozíciót.

A Wekerle Sándor életútja iránt érdeklődők figyelmébe ajánljuk Görög Staub Károlynak a politikusról írt munkáját, mely megtalálható könyvtárunkban.