Benedek Ferenc Zalában, Ozmánbükkön született 1926-ban. Tanulmányai Pécsre vezették, ahol 1951-ben szerzett jogi diplomát. Ekkor csatlakozott az intézmény oktatói karához, és pályafutása során mindvégig ott tevékenykedett. Pályája elején több területtel – perjoggal, római joggal és közgazdaságtannal – is foglalkozott, ami tágabb látásmódot adott számára, ám érdeklődése végül egyértelműen a római jog felé fordult. 

„A hatalom csak eszköz, végcél a népek boldogítása.”
(Deák Ferenc)

Deák Ferenc Zala vármegyei köznemesi család sarjaként született 1803-ban Söjtörön. Tanulmányait Keszthelyen a premontrei, Pápán a bencés, illetve Nagykanizsán a piarista gimnáziumban végezte.  A győri jogakadémia elvégzése után Pesten tette le az ügyvédi vizsgát, majd Zala vármegyében lett tiszti ügyész, illetve később közjegyző, majd alispán. 1833-tól pedig – a váratlanul megbetegedő bátyja, Antal helyett – a pozsonyi országgyűlés követe lett. Élete első beszédét követően mintha megbánta volna azt, hogy elvállalta a követi megbízatást, sógorának a következőket írta:

„Közöttünk pártok kérdése minden tárgy… Valóságossan liberális ideák ritkák, másnak tulajdonát csorbitni sokan szeretnék, de jussokat adni, vagy ott engedni, a hol igazságos, arrol nem akarnak hallani…”

Az Országgyűlési Könyvtár kiemelt hangsúlyt helyez a főgyűjtőköri tudományterületekkel (jogtudomány, politikatudomány, történelem), a nemzetközi szervezetekkel (ENSZ, EU), valamint a külföldi parlamentek működésével kapcsolatos friss külföldi szakirodalom minél szélesebb körű beszerzésére.

Rovatunkban szeretnénk az olvasók, a kutatók figyelmébe ajánlani a 2025-ben beszerzett külföldi könyveink közül néhány olyat, amelyek minden bizonnyal számot tarthatnak az e tudományterületekkel foglalkozók érdeklődésére. Ezúttal történelmi tárgyú köteteink közül ismerhetnek meg néhányat. A könyvek bibliográfiai adatait a borítóképre kattintva tekinthetik meg.

Amennyiben szeretnének még többet megtudni az ismertetett kötetekről, érdemes rákattintaniuk az egyes ajánlók végén található linkekre, melyeken keresztül könyvbemutatókat és a szerzőkkel folytatott beszélgetéseket láthatnak, hallhatnak.

Januártól elérhető könyvtárunkban a legfontosabb magyar szakkönyvkiadók műveit digitális formában kínáló SZAKTÁRS adatbázis portál valamennyi gyűjteménye. Az előfizetésünkben már eddig is szereplő kiadókon túl (Argumentum, Gondolat, Kalligram, Napvilág, Osiris, Századvég) további, összességében közel 30 hazai kiadó művei között böngészhetünk. Elérhetőek többek között a Balassi, a Kortárs, a Kriterion, valamint a Múlt és Jövő Kiadó könyvei, de kutathatunk a Szent István Társulat kínálatában is. A kiadók gyűjteményei mellett számos új exkluzív tartalom szerepel a SZAKTÁRS teljes kínálatában, így például a RETÖRKI-kiadványok vagy a Szegedi Tudományegyetem kiadványai is rendelkezésre állnak.

Dear Visitors,

Please note that the following opening hours will apply at the library during the holiday season:

•    On 20 December and 22 December 2025, we are open as usual, i.e. from 10 a.m. to 6 p.m. and 9 a.m. to 8 p.m. respectively.
•    On 23 December 2025, the library will close at 1 p.m.
•    From 24 December 2025 until 4 January 2026 the library will stay closed.
•    Regular opening hours will resume from 5 January 2026.

We wish you a relaxing holiday season!

125 éve, 1900. december 19-én született Féja Géza író, újságíró, kritikus, szociográfus a felvidéki, Bars vármegyei Szentjánospusztán.

Lévai gimnáziumi évei után a budapesti egyetemen magyar-német szakos tanári diplomát szerzett, bölcsészhallgatóként Eötvös-kollégista lett, és abban az időszakban Szabó Dezsőt tartotta példaképének. Tanári pályája az Esztergom-tábori Fiúnevelő Intézetben indult, itt tanított 1927-től 1932-ig, majd Pesterzsébetre került. 1922-ben jelent meg első verse a Nyugatban, irodalmi tevékenységét Bajcsy-Zsilinszky Endre Előőrs, később Szabadság című hetilapjában is folytatta. Közben folyamatosan publikált, és az 1920-as évek elejétől részt vett a falukutató mozgalomban.

A latin nyelv évszázadokon át kiemelt fontossággal bírt Magyarországon. Az államalapítástól kezdve 1844-ig hivatalos nyelv volt: a közügyek, az igazságszolgáltatás, a törvényhozás, a végrehajtás, illetve az oktatás nyelve, melyet „apanyelvnek” (lingua paternalis) tekintettek. Elsajátítása nélkülözhetetlen volt a közéleti és egyházi funkciók betöltéséhez, illetve a műveltség kapuján való belépéshez. Ugyanakkor a 18-19. századi Magyarországon az ókorral és ezáltal értelemszerűen az ókori irodalommal való foglalkozás az általános tudományos műveltség része volt, nem pedig önálló szaktudomány.

Az Országgyűlési Könyvtár kiemelt hangsúlyt helyez a fő gyűjtőköri tudományterületekkel (jogtudomány, politikatudomány, történelem), a nemzetközi szervezetekkel (ENSZ, EU), valamint a külföldi parlamentek működésével kapcsolatos friss külföldi szakirodalom minél szélesebb körű beszerzésére. A külföldi könyvújdonságok beszerzése évről évre folyamatosan zajlik, alapvetően a tudományterületi, gyűjteményi szakreferensek javaslatai alapján és külső szakértőket is bevonva a véleményezési, javaslattételi folyamatba. Évente több száz idegen nyelvű művet vásárol a könyvtár, melyek közül minél többet igyekszünk szabadpolcon elhelyezni a Nagy olvasóteremben. Az elkövetkezendő hetekben, hónapokban szeretnénk az olvasók, a kutatók figyelmébe ajánlani a 2025-ben beszerzett külföldi könyveink közül néhány olyat, amelyek minden bizonnyal számot tarthatnak az adott területekkel foglalkozók érdeklődésére.