The library of the Hungarian Parliament is a legislative library, a public library and a special library all in one. Law and public administration, political science, 20th century and contemporary history are its main interests. We collect all domestic titles that cover these fields and a selection of related foreign titles.
Our library has the biggest public collection of Hungarian parliamentary documents. We have a selective collection of Hungarian history, modern world history, economics, sociology, statistics and documents of foreign parliaments. Our library is a depository library of the United Nations, some of its specialized agencies and The European Union.
In the reading room approximately 45.000 documents are available in 12 different subject areas.
We have a large collection of old daily papers and periodicals. We subscribe to some 1000 press publications – nearly half of them in foreign languages. In the reading room of periodicals you can find Hungarian and foreign dailies, weeklies and journals on open shelves. Those publications cover law, history, political science and social sciences.
The size of our holdings is approximately 600.000 volumes, and annual acquisitions are close to 5000 pieces. We are a non-lending library but the titles of all our documents can be found in our online catalogues. On-site stackrooms hold a considerable part of our core stock, the special collections, the reference library, the periodicals, the rare books and manuscripts; the rest is retrieved on request from the off-site storage facility.
Herczeg Mihály 1840. március 24-én született Hódmezővásárhelyen, nemesi családból származott, leányágon rokonságban állt Werbőczyvel. A budapesti egyetem jog- és államtudományi hallgatója volt, 1862-ben bírói, majd egy évvel később államtudományi vizsgát tett. 1864-ben ügyvédi oklevelet szerzett. 1863 februárjában Melczer István királyi személynök a pesti királyi ítélőtáblához rendes joggyakornokká nevezte ki. Ez idő alatt ügyvédi gyakorlattal is foglalkozott. 1865-ben Fehér megye aljegyzője lett, bűnvádi és közigazgatási ügyekkel, valamint törvénykezési ügyekkel foglalkozott. 1865 szeptemberében a pécsi jogakadémia észjog, enciklopédia és római jog tanárának választották. 1868-tól a győri jogakadémián a magyar magánjog és törvénykezés tanáraként folytatta pályáját. 1870 májusától kezdve a budapesti egyetem polgári törvénykezés és a magyar magánjog nyilvános rendes tanára volt. Szakcikkei megjelentek a Jogtudományi Közlöny, A jog, a Jogi szemle, az Ügyvédek lapja, a Magyar Jogászegyleti Értekezések, a Magyar Igazságügy című folyóiratokban. Gyakorlati munkái fontos segédkönyvnek számítottak az ekkor még nagy részben kodifikálatlan törvénykezési szabályok alkalmazásával kapcsolatban. Herczegh Mihály részt vett társadalmi mozgalmakban is, az Országos nemzeti szövetség munkásügyi és nemzetiségi mozgalmában is közreműködött, mint a szövetség igazgatósági elnöke. Emellett vidéki nemzeti szövetségek kialakításában is részt vállalt. 86 éves korában hunyt el Budapesten, a Kerepesi úti Temetőben helyezték örök nyugalomra.
