The library of the Hungarian Parliament is a legislative library, a public library and a special library all in one. Law and public administration, political science, 20th century and contemporary history are its main interests. We collect all domestic titles that cover these fields and a selection of related foreign titles.
Our library has the biggest public collection of Hungarian parliamentary documents. We have a selective collection of Hungarian history, modern world history, economics, sociology, statistics and documents of foreign parliaments. Our library is a depository library of the United Nations, some of its specialized agencies and The European Union.
In the reading room approximately 45.000 documents are available in 12 different subject areas.
We have a large collection of old daily papers and periodicals. We subscribe to some 1000 press publications – nearly half of them in foreign languages. In the reading room of periodicals you can find Hungarian and foreign dailies, weeklies and journals on open shelves. Those publications cover law, history, political science and social sciences.
The size of our holdings is approximately 600.000 volumes, and annual acquisitions are close to 5000 pieces. We are a non-lending library but the titles of all our documents can be found in our online catalogues. On-site stackrooms hold a considerable part of our core stock, the special collections, the reference library, the periodicals, the rare books and manuscripts; the rest is retrieved on request from the off-site storage facility.
Degré Miklós 1867. október 14-én született Vácott. Édesapja Degré Alajos ügyvéd, író, a márciusi ifjak egyike. Fia Degré Alajos (1909-1984) jogtörténész, az állam- és jogtudományok kandidátusa.
Degré Miklós középfokú tanulmányait a budapesti Piarista Gimnáziumban folytatta. A Budapesti Tudományegyetemen szerzett jogi doktorátust. Az egyetemen az olvasókör elnöke volt. Ügyvédjelöltként dolgozott, majd 1890-92-ben a Budapesti Törvényszék joggyakornoka, 1892-94-ben a Szabadkai Törvényszéken jegyző, 1894-98-ban pedig az Igazságügyi Minisztérium fogalmazója volt. 1898-ban a Békési Járásbíróság vezetője lett, majd 1902-ben a budapesti VIII-X. Kerületi Járásbíróságé. 1906-ban a Zalaegerszegi Törvényszék, majd 1911-ben a Győri Törvényszék elnökévé nevezték ki, 1914-ben pedig mint kúriai bíró a Budapesti Központi Járásbíróság elnöke lett. 1915 és 1921 között a Budapesti Ítélőtábla tanácselnöke volt, az egyik büntetőtanácsot vezette. 1918 és 1920 között az Országos Központi Árvizsgáló Bizottság elnökeként is tevékenykedett. 1921-ben a Budapesti Ítélőtábla alelnöke, 1926-ban pedig elnöke lett. 1927-ben az akkor felállított Felsőház tagja lett, ahol a Közjogi és törvénykezési bizottság tagjaként, 1930-tól pedig a Mentelmi bizottság elnökeként tevékenykedett. 1932-ben a Budapesti Ítélőtábla bírói és ügyvédi vizsgáló bizottságának vezetését is átvette. 1936-ban magyar királyi titkos tanácsosi címet kapott. 1937-ben nyugdíjba vonult. Degré Miklós 1945. február 27-én hunyt el Budapesten. A Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.
Szakírói és szerkesztői munkássága a büntetőjog és büntető eljárásjog területére terjedt ki. 1913-tól 1921-ig A büntető igazságszolgáltatás évi bírói gyakorlatáról címmel összefoglaló cikkeket írt, melyek a Magyar Jogászegylet Értekezéseiben és a Jogállamban jelentek meg. 1915 és 1937 között a Büntető Jog Tára szerkesztője volt. Átdolgozta és 1924-ben, illetve 1930-ban újra kiadta az Edvi Illés Károly által írt Magyar büntetőtörvények zsebkönyvét. 1930 és 1944 között Várady Brenner Alajossal közösen szerkesztette a Magyar Törvénytár millenniumi emlékkiadásának köteteit.
Az 1924-ben létrejött Budapesti Piarista Diákszövetség első elnöke volt. 1936-ban a Magyar Jogászegylet alelnökévé választották.
