A Ferenc-csatorna (a mai Duna-Tisza-Duna-csatorna része), egész pontosan a Ferenc-csatornák történetének számtalan szereplője van, kezdve a Német-Római Birodalom utolsó császárától, (az „egyik” névadó) I. Ferenctől (1792-1830), nemeseken, telepeseken át egészen a tervezőkig. A közel száz évet átkaroló históriában felbukkan a legendás életutat bejárt olasz altábornagy Türr István, Kiss József és Kiss Gábor mérnökök, valamint a („másik névadó”) I. Ferenc József osztrák császár (1848-tól) és magyar király (1867-től 1916-ig).

Száz évvel ezelőtt, 1922. május 28-ával kezdődően rendezték meg a Horthy-korszak és a bethleni konszolidációs időszak első nemzetgyűlési választását, amelyet a világháborús vereség utáni 1920-as voksolással ellentétben már Magyarország trianoni határai között tartottak meg.

Franz Wagner (Wanger, Allgau, 1675. augusztus 14. – Bécs, 1738. február 5.) jezsuita pap, szótárszerkesztő, a bécsi jezsuita szeminárium igazgatója. 1690-ben, Kremsben lépett be a rendbe, később Pozsonyban és Nagyszombatban tanított. 1705 körül hívták Bécsbe, attól kezdve ott folytatta a pályáját. Számos könyv szerzője volt, elsősorban szótárak, illetve történeti és kronológiai munkák köthetőek a nevéhez.

Az Országgyűlési Könyvtár 1956-tól az ország egyetlen ENSZ Letéti Könyvtára. E minőségében gyűjti és elérhetővé teszi az ENSZ fő szerveinek és egyes szakosított szerveinek hivatalos dokumentumait, illetve háttéranyagait. Ám az olvasóterem polcain nemcsak az Egyesült Nemzetek Szervezetének saját kiadványai, hanem a könyvtár által évente gyarapodó ENSZ-szel kapcsolatos válogatott és tematikusan rendezett szakirodalom is a kutatók rendelkezésére áll, és ENSZ KK jelzettel található meg a katalógusban.

Heinrich Ditz agrárgazdasági szakember címben szereplő művének német eredetije, amely a könyvtár Ghyczy-gyűjteményét gazdagítja, átfogóan értekezik a 19. századi Magyarország mezőgazdaságának állapotáról, és ad iránymutatást annak lehetséges fejlesztési irányairól. Az alábbiakban e kötetet mutatjuk be olvasóinknak.