Nekünk munkahelyünk a könyvtár – a „Parlamenti” – amelyről az elmúlt évben 149 posztot írtunk. Sok mindenről szó esett ezek között.

​1945. február 26-án jelent meg „Az ideiglenes nemzeti kormány 1945. évi 530. M. E. számú rendelete a fasiszta szellemű és szovjetellenes sajtótermékek megsemmisítéséről”, mely előírta, hogy az ilyen jellegű dokumentumokat a könyvtárak szedjék össze és küldjék el az Országos Széchényi Könyvtárnak (OSZK), azzal a kiegészítéssel, hogy a nemzeti könyvtár egy teljes sorozatot a tudományos kutatás számára megőrizhet. A „fasiszta dokumentumok” kérdésköre az Ideiglenes Nemzetgyűlés Debrecenből Pestre költözése utáni időkben került előtérbe.

Abraham Ortelius (1527-1598) németalföldi térképész műve az egyik első, modern értelemben vett világatlasz volt. A geográfiai történelmi és kultúrtörténeti ismereteknek olyan gyűjteménye, amely jól tükrözi a földrajzi felfedezések korának tudományos eredményeit. A kartográfia tudományának fejlődésével a 16-17. században megjelenő térképek ékes bizonyítékát szolgáltatták a világ megismerhetőségére tett kísérlet sikerének. Az ismert világ határainak kitágulásával párhuzamosan egyre fontosabbá vált az új ismeretek rendszerezése.

Az Országgyűlési Könyvtár három fő gyűjtőköre közül az egyiket a politikatudományi témájú anyagok képezik. Az ezzel kapcsolatos művek a nagy olvasóterem második legnagyobb gyűjteményét alkotják és az V-ös kézikönyvtári jelzettel vannak ellátva. Az alábbiakban ezt az állományt mutatjuk be.

Az Országgyűlési Könyvtár létrehozásának 150. évfordulójához kapcsolódva 2018. november 6-án és 7-én intézményünk és az Országos Széchényi Könyvtár közös szervezésében került sor a Magyar Könyvtárosok VIII. Világtalálkozójára, melynek fő témája a könyvtárak magyar nyelvű kulturális örökség ápolásában betöltött szerepe volt.