175 éve ülésezett az országgyűlés Debrecenben A császári csapatoknak a fővárost fenyegető támadásakor Kossuth Lajos javasolta, hogy az országgyűlés költözzön Debrecenbe.

Antall József Pestújhelyen született 1932. április 8-án. Édesapja, id. Antall József, akinek a második világháború alatt menekültügyi kormánybiztosként elévülhetetlen érdemei voltak több ezer zsidó és több tízezer lengyel menekült ellátásában és megmentésében, majd a háború után kisgazdapárti parlamenti képviselő és újjáépítési miniszter volt. Apja posztumusz Világ Igaza címet kapott „a háború éveiben az elesetteknek és az üldözötteknek nyújtott humanitárius segítségéért”.

„Minden emberi lény szabadnak, egyenlő méltósággal és jogokkal születik. Értelemmel és lelkiismerettel bírván, testvéri szellemben kell egymás iránt viseltetnünk.” (Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata, 1. cikk)

Az ENSZ Közgyűlés 75 éve, 1948. december 10-én fogadta el Párizsban az Emberi jogok egyetemes nyilatkozatát, mellyel kinyilvánította, hogy az alapvető emberi jogok minden embert fajra, színre, nemre, nyelvre, vallásra vagy politikai meggyőződésre való tekintet nélkül megilletnek.

Stein Aurél 1862. november 26-án született Pesten egy művelt polgárcsalád harmadik gyermekeként. Családja zsidó származású volt, de őt az asszimiláció jegyében evangélikusnak keresztelték.  A keresztségben – nem véletlenül – a Márk Aurél neveket kapta, utalva ezzel az ókori római filozófus-császárra, Marcus Aureliusra:

„Több mint 1700 évvel később a szűk pesti utcácskában a névadás során a Stein szülők mintha érezték volna, hogy fiuk sok tekintetben a nagy császár hasonmása lesz: kiváló tudósként és filoszként egyszer majd ő is jó szervezőként, bátran vezeti messzi tájakra, idegen népek közé saját „csapatait”, s hírnevet szerez magának éles eszével, kitartásával, szorgalmával.”

Másfél évszázaddal ezelőtt, 1873. november 17-én jött létre hazánk fővárosa lényegében a mai formájában. Öt évvel a kiegyezés után egységes várossá olvadt össze az akkori Magyarország szívében, az ország területét átszelő legfontosabb folyó, a Duna két partján elhelyezkedő két uralmi, illetve gazdasági központ, Buda és Pest – valamint Óbuda és a Margit-sziget –, megteremtve az alapot ahhoz, hogy a magyar főváros a következő fél évszázad során milliós európai nagyvárossá váljon.

Az Országgyűlési Könyvtár megalapítását az 1868. november 6-i képviselőházi házszabály 215. paragrafusa mondta ki: „A Ház, tagjainak használatára, könyvtárt állít, melybe azon könyvek, nyomtatványok, vagy egyéb kiadványok szereztetnek meg, melyek a törvényhozási munkálkodásnál szükséges adatokat tartalmaznak.”

Vámbéry Ármint, hazánk legnevesebb orientalistáját aligha kell bemutatnunk olvasóinknak. Egyetlen fiának, Vámbéry Rusztemnek a neve azonban minden bizonnyal kevésbé ismerősen cseng sokak számára, nem hétköznapi élettörténetéről és jogtudósi pályájáról pedig manapság ritkán esik szó. Alábbi írásunkkal a magyar kriminológia kiváló képviselőjére, a szabadságjogok egyik első hivatásos hazai védelmezőjére emlékezünk.

„Nincs kétség benne, hogy fejlődésünk sokkal czélirányosabb, szilárdabb és biztosabb leendett, ha a múltat alaposabban ismerjük minden körülmények közt: előnyeivel úgy, mint hibáival.” (A deákmonostori XIII. századi román basilika: székfoglaló beszédül a Magy. Tudom. Akadémiában előadta márt. 5. 1860, 4. p.) – írta Ipolyi Arnold folklorista és művészettörténész, Nagyvárad püspöke, akinek 200. születési évfordulója alkalmából egy kiállítást tekinthetnek meg a könyvtár eligazítójában.