„Minden emberi lény szabadnak, egyenlő méltósággal és jogokkal születik. Értelemmel és lelkiismerettel bírván, testvéri szellemben kell egymás iránt viseltetnünk.” (Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata, 1. cikk)

Az ENSZ Közgyűlés 75 éve, 1948. december 10-én fogadta el Párizsban az Emberi jogok egyetemes nyilatkozatát, mellyel kinyilvánította, hogy az alapvető emberi jogok minden embert fajra, színre, nemre, nyelvre, vallásra vagy politikai meggyőződésre való tekintet nélkül megilletnek.

Az Országgyűlési Könyvtár kiemelt hangsúlyt helyez a fő gyűjtőköri tudományterületekkel (jogtudomány, politikatudomány, történelem), a nemzetközi szervezetekkel (ENSZ, EU), valamint a külföldi parlamentek működésével kapcsolatos friss külföldi szakirodalom minél szélesebb körű beszerzésére. A külföldi könyvújdonságok beszerzése évről évre folyamatosan zajlik, alapvetően a tudományterületi, gyűjteményi szakreferensek javaslatai alapján és külső szakértőket is bevonva a véleményezési, javaslattételi folyamatba. Évente több száz idegen nyelvű művet vásárol a könyvtár, melyek közül minél többet igyekszünk szabadpolcon elhelyezni a Nagy olvasóteremben. Az elkövetkezendő hetekben, hónapokban szeretnénk az olvasók, a kutatók figyelmébe ajánlani a 2023-ban beszerzett külföldi könyveink közül néhány olyat, amelyek minden bizonnyal számot tarthatnak az adott területekkel foglalkozók érdeklődésére.

Kedves Olvasóink!
​​​​​​​
Tájékoztatjuk önöket, hogy a könyvtárba való be- és kiléptetésnél az alábbi változások történtek:
- A beléptető kapunál (lánckerítés) az őrök 10 perccel a könyvtár nyitása előtt megkezdik és 10 perccel zárás előtt befejezik a beléptetést.
- Felhívjuk figyelmüket, hogy az Őrség hétköznap 20, szombaton 18 órakor zárja a könyvtár kapuját, így az olvasóknak eddig az időpontig ki kell lépniük az épületből. Kérjük ezért, hogy hétköznap 19:45-ig, szombaton pedig 17:45-ig legyenek szívesek elhagyni az olvasótermet.

Kedves Olvasóink!

Tájékoztatjuk önöket, hogy a karácsony körüli nyitvatartásunk idén az alábbiak szerint alakul:
- 2023. december 22-én a megszokott rendben, 20 óráig tartunk nyitva, ám fizetéssel járó szolgáltatást a pénztár korábbi zárása miatt csak 12 óráig tudunk nyújtani,
- 2023. december 23-tól 2024. január 1-ig a könyvtár nem fogad látogatókat,
​​​​​​- 2024. január 2-ától ismét a megszokott nyitvatartás szerint várjuk látogatóinkat.

Kellemes karácsonyi készülődést kívánunk önöknek!

Stein Aurél 1862. november 26-án született Pesten egy művelt polgárcsalád harmadik gyermekeként. Családja zsidó származású volt, de őt az asszimiláció jegyében evangélikusnak keresztelték.  A keresztségben – nem véletlenül – a Márk Aurél neveket kapta, utalva ezzel az ókori római filozófus-császárra, Marcus Aureliusra:

„Több mint 1700 évvel később a szűk pesti utcácskában a névadás során a Stein szülők mintha érezték volna, hogy fiuk sok tekintetben a nagy császár hasonmása lesz: kiváló tudósként és filoszként egyszer majd ő is jó szervezőként, bátran vezeti messzi tájakra, idegen népek közé saját „csapatait”, s hírnevet szerez magának éles eszével, kitartásával, szorgalmával.”

A Szent István Társulat ebben az évben ünnepli fennállásának 175. évfordulóját. E jeles alkalomból az Országgyűlési Könyvtár muzeális gyűjteményében található, a Szent István Társulathoz kapcsolódó kötetekkel kívánunk megemlékezni. Egy egészségtani ismeretterjesztő művet és három társulati közgyűlési jegyzőkönyvet őriz könyvtárunk. Mind a négy kötet Gyhczy Ignácz és családja jóvoltából került könyvtárunk állományába.

A Topographia Magni Regni Hungariae (a továbbiakban: Topographia) című, 1718-ban, Bécsben megjelent munka a Magyar Királyság történeti, illetve földrajzi leírását tartalmazza. Szerzője, Michael Bonbardi jezsuita szerzetes 1683. március 13-án született, és sokoldalú ember volt: egyházi karrierje, illetve a földrajzi, történeti munkák írása mellett matematikával is foglalkozott, de járatos volt a morálteológiában, továbbá a dogmatikában is. Egyetemi oktatóként, elöljáróként is jegyezték a nevét: 1721-1722 között ő volt a Bécsi Egyetem filozófiai fakultásának dékánja, később pedig a linzi jezsuita kollégium rektoraként dolgozott. 1729. május 16-án hunyt el.

Másfél évszázaddal ezelőtt, 1873. november 17-én jött létre hazánk fővárosa lényegében a mai formájában. Öt évvel a kiegyezés után egységes várossá olvadt össze az akkori Magyarország szívében, az ország területét átszelő legfontosabb folyó, a Duna két partján elhelyezkedő két uralmi, illetve gazdasági központ, Buda és Pest – valamint Óbuda és a Margit-sziget –, megteremtve az alapot ahhoz, hogy a magyar főváros a következő fél évszázad során milliós európai nagyvárossá váljon.