Kedves Olvasóink!
​​​​​​​
Tájékoztatjuk önöket, hogy a könyvtárba való be- és kiléptetésnél az alábbi változások történtek:
- A beléptető kapunál (lánckerítés) az őrök 10 perccel a könyvtár nyitása előtt megkezdik és 10 perccel zárás előtt befejezik a beléptetést.
- Felhívjuk figyelmüket, hogy az Őrség hétköznap 20, szombaton 18 órakor zárja a könyvtár kapuját, így az olvasóknak eddig az időpontig ki kell lépniük az épületből. Kérjük ezért, hogy hétköznap 19:45-ig, szombaton pedig 17:45-ig legyenek szívesek elhagyni az olvasótermet.

Kedves Olvasóink!

Tájékoztatjuk önöket, hogy a karácsony körüli nyitvatartásunk idén az alábbiak szerint alakul:
- 2023. december 22-én a megszokott rendben, 20 óráig tartunk nyitva, ám fizetéssel járó szolgáltatást a pénztár korábbi zárása miatt csak 12 óráig tudunk nyújtani,
- 2023. december 23-tól 2024. január 1-ig a könyvtár nem fogad látogatókat,
​​​​​​- 2024. január 2-ától ismét a megszokott nyitvatartás szerint várjuk látogatóinkat.

Kellemes karácsonyi készülődést kívánunk önöknek!

Stein Aurél 1862. november 26-án született Pesten egy művelt polgárcsalád harmadik gyermekeként. Családja zsidó származású volt, de őt az asszimiláció jegyében evangélikusnak keresztelték.  A keresztségben – nem véletlenül – a Márk Aurél neveket kapta, utalva ezzel az ókori római filozófus-császárra, Marcus Aureliusra:

„Több mint 1700 évvel később a szűk pesti utcácskában a névadás során a Stein szülők mintha érezték volna, hogy fiuk sok tekintetben a nagy császár hasonmása lesz: kiváló tudósként és filoszként egyszer majd ő is jó szervezőként, bátran vezeti messzi tájakra, idegen népek közé saját „csapatait”, s hírnevet szerez magának éles eszével, kitartásával, szorgalmával.”

A Szent István Társulat ebben az évben ünnepli fennállásának 175. évfordulóját. E jeles alkalomból az Országgyűlési Könyvtár muzeális gyűjteményében található, a Szent István Társulathoz kapcsolódó kötetekkel kívánunk megemlékezni. Egy egészségtani ismeretterjesztő művet és három társulati közgyűlési jegyzőkönyvet őriz könyvtárunk. Mind a négy kötet Gyhczy Ignácz és családja jóvoltából került könyvtárunk állományába.

A Topographia Magni Regni Hungariae (a továbbiakban: Topographia) című, 1718-ban, Bécsben megjelent munka a Magyar Királyság történeti, illetve földrajzi leírását tartalmazza. Szerzője, Michael Bonbardi jezsuita szerzetes 1683. március 13-án született, és sokoldalú ember volt: egyházi karrierje, illetve a földrajzi, történeti munkák írása mellett matematikával is foglalkozott, de járatos volt a morálteológiában, továbbá a dogmatikában is. Egyetemi oktatóként, elöljáróként is jegyezték a nevét: 1721-1722 között ő volt a Bécsi Egyetem filozófiai fakultásának dékánja, később pedig a linzi jezsuita kollégium rektoraként dolgozott. 1729. május 16-án hunyt el.

Másfél évszázaddal ezelőtt, 1873. november 17-én jött létre hazánk fővárosa lényegében a mai formájában. Öt évvel a kiegyezés után egységes várossá olvadt össze az akkori Magyarország szívében, az ország területét átszelő legfontosabb folyó, a Duna két partján elhelyezkedő két uralmi, illetve gazdasági központ, Buda és Pest – valamint Óbuda és a Margit-sziget –, megteremtve az alapot ahhoz, hogy a magyar főváros a következő fél évszázad során milliós európai nagyvárossá váljon.

Az Országgyűlési Könyvtár szakmai támogatásáért járó Nagy Miklós-díj átadására november 8-án került sor az Országházban. Az Országgyűlés elnöke által a könyvtár fennállásának 150. évfordulója alkalmából alapított kitüntetést Stipta István jogtörténész, egyetemi tanár, a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának emeritus professzora vehette át. A rendezvényen Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke köszöntötte a díjazottat és a szakmai közönséget.

Az Országgyűlési Könyvtár megalapítását az 1868. november 6-i képviselőházi házszabály 215. paragrafusa mondta ki: „A Ház, tagjainak használatára, könyvtárt állít, melybe azon könyvek, nyomtatványok, vagy egyéb kiadványok szereztetnek meg, melyek a törvényhozási munkálkodásnál szükséges adatokat tartalmaznak.”