Britain and the Intellectual Origins of the League of Nations, 1914-1919. Cambridge: Cambridge University Press, cop. 2021. 224 p.
OGYK jelzet: 929.747 ENSZ KK IV

Sakiko Kaiga japán történész a 20. századi nemzetközi kapcsolatok kutatója. Jelen első kötetével elnyerte az amerikai Béketörténeti Társaság éves díját. A mű az 1920-ban létrejött Népszövetséget megalapozó mozgalmi tevékenység szellemtörténeti ívének felrajzolására vállalkozik, hangsúlyozva a brit értelmiség kiemelt szerepét. Megállapítja, hogy bár a béke felett őrködő nemzetközi szervezet ötlete az első világháború vérzivataros évei alatt merült fel a legkonkrétabban, emiatt pedig adná magát a feltételezés, hogy a háborúban megfáradt kezdeményezői az örök béke utópiáját kergették, a valóságban ezek az értelmiségiek igenis tisztában voltak a nemzetközi politika és államközi rivalizálás állandó realitásaival, és elképzeléseik idelista célokból és realista eszközökből álltak össze. Egy nagy feladványt, a nemzetközi viszonyok örök gordiuszi csomóját viszont ők sem voltak képesek feloldani: hogyan lehet az erőszakot erőszak alkalmazása nélkül megelőzni?

Daniel Gorman: Uniting Nations: Britons and Internationalism, 1945-1970. Cambridge: Cambridge University Press, cop. 2022. 278 p.
OKGY jelzet: 933.106 ENSZ KK XX

Daniel Gorman kanadai történész kutatási területe a nemzetközi együttműködés és együttélés különböző formáit fedi le a 19-20. században, a Brit Birodalomtól az Egyestült Nemzetekig. Legújabb kötete a britek második világháború utáni új nemzetköziséghez való viszonyával, ahhoz való jelentős hozzájárulásával foglalkozik. Brit nemzetközi diplomaták és szakértők személyes életútjainak felrajzolásával – az ENSZ-től a nemzetközi civilszervezeteken át a globális önkéntes mozgalmakig – igyekszik érzékeltetni azt, hogy az 1945 utáni nemzetközi intézményrendszer és együttműködési hálózatok létét nem csupán a nagypolitika csúcsán döntéseket hozó politikusok törekvéseinek köszönheti az utókor, hanem legalább annyira, ha nem még inkább azoknak az elkötelezett szakembereknek, akik elvégezték az intézmények formát öltéséhez és bejáratott működéséhez szükséges mindennapi aprómunkát.

Sarah von Billerbeck et al: United Nations Peacekeeping and the Politics of Authoritarianism.
OGYK jelzet: 937.381 ENSZ KK XXI

Sarah von Billerbeck brit nemzetközi kapcsolatok kutató és szerzőtársai négy esettanulmány (Kambodzsa, Kongó, Haiti, Libéria) felvázolásával keresik a választ egy intellektuálisan nagyon izgalmas kérdésre: mi az oka annak, hogy az ENSZ-békefenntartókat befogadó országok a béke stabilizálódása után jellemzően az autokratikus kormányzás felé fordulnak, annak ellenére, hogy az ENSZ igyekszik elősegíteni a helyi demokratizálódást? A kutatók arra jutottak, hogy az ENSZ ott követ el hibát, hogy miután segít kiépíteni az állami kapacitásokat, azaz a hatékony kormányzás intézményeit és módszereit, nem fektet hangsúlyt arra, hogy monitorozza és megakadályozza, hogy a hatalmon lévők a kezükben lévő új eszközökkel visszaéljenek. Mivel a hatalom gyakorlói azt érzékelik, hogy nincs következménye, ha az ENSZ alapelveivel a világszervezet helyi jelenléte mellett is világosan szembemennek, a mozgásterük minél nagyobb kiszélesítésére fognak törekedni, a helyi lakosság érdekeivel szemben is, amelyet azonban senki nem véd meg.

Elif Kalaycioglu: The Politics of World Heritage: Visions, Custodians, and Futures of Humanity.
London New York (N.Y.): Oxford: Oxford University Press, cop. 2025. 276 p.
OGYK Jelzet: 937.358 ENSZ KK XVII

Elif Kalaycioglu török-amerikai politológus kutatási területe a globális világörökség kezelésének politikája, illetve az, hogy az előbbi hogyan hat a politikára magára, hogyan formálja a politikai víziók képzését és a nemzeti presztízsről alkotott képet. Első könyvében az UNESCO működéséül szolgáló alapelveket, az azokban tetten érhető világképeket veszi górcső alá a kezdetektől napjainkig. Arra jut, hogy a világörökségi szervezet munkáját alapvetően három nézőpont határozta meg története során, három elkülöníthető korszakra szakaszolva az UNESCO fennállását. Ezeket – némileg filozofikus nyelvezettel – így azonosítja: az emberiség mint időn és téren áthúzódó egynemű létező, az emberiség mint sokszínű létező, valamint az emberiség, amelyet a nemzetállamok képviselnek önmagához leghűbb módon. A szerző hangsúlyozza, hogy bármely nézet is érvényesül, a szolidaritás és a békére törekvés eszméinek mindenképp helyet kell kapniuk benne.

Jan Klabbers: An Introduction to International Organizations Law.
Cambridge: Cambridge University Press, cop. 2022. 391 p.
OGYK: 929.728 ENSZ KK VII

A holland Jan Klabbers a nemzetközi jog professzora a Helsinki Egyetemen. Napjainkban a nemzetközi szervezetek joga és a szerződések joga egyik legnagyobb globális szaktekintélyének számít. Bevezetés a nemzetközi szervezetek jogába című könyve az egyik legkeresettebb egyetemi tankönyv az érintett szakokon. Legfrissebb, negyedik kiadása 2022-ben jelent meg. A Klabbers-könyv olyan területeket fed le, mint az egyes szervezetek megszabott struktúrája, a pontos szervezeti hatáskörök, az intézmények pénzügyi háttere, valamint elszámoltatásuk módozatai. A mű nemcsak az alapismereteket adja át, hanem az utóbbi időszak legfontosabb globális politikai fejleményeit is elhelyezi a hatályos nemzetközi jog kontextusában, így segítve a nemzetközi jogi architektúra jelenlétének azonosítását az aktuális és a mindennapokra kiható folyamatokban: a Brexit vagy az Egyesült Államok kilépése az UNESCO-ból és más nemzetközi szervezetekből mind naprakész elemzés tárgyai e kötetben.

Marie-Claire Cordonier Segger et al: Sustainable Development Law: Principles, Practices, and Prospects. Oxford: Oxford University Press, cop. 2025. 714 p.
OGYK: 937.459 ENSZ KK XXIV

Marie-Claire Cordonier brit nemzetközi jog professzor az utóbbi években úttörő szerepet vitt a fenntartható fejlődés joga mint az egyik legfiatalabb jogág kidolgozásában és elismertetésében. 2023 óta vezeti a világ első fenntartható fejlődés jogával foglalkozó egyetemi intézetét a Cambridge-i Egyetemen. A nemzetközi jog ezen új területét a szükség hívta életre: az elmúlt időszakban globális, regionális és államközi megállapodások százai születtek kifejezetten a fenntarthatóság elvének előmozdítása céljából, ezek végrehajtása és számonkérése pedig egy egységes és kiszámítható módon változó nemzetközi jogi alapot kívánt. A kötet olyan területeket érint a fenntarthatóság és a nemzetközi jog nexusában, mint a klímaváltozás, a biodiverzitás csökkenése, a társadalmi egyenlőség és a gazdasági fenntarthatóság. Kiemelten foglalkozik az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak megvalósítását szolgáló jogi eszközökkel, lehetőségekkel. Jelen kötet a mű második, frissített és bővített kiadása.