A lap az 1879-ben Budapesten egyesületként alakult Magyar Jogászegylet kiadványaként jelent meg. Az egyesület Csemegi Károly elnöklete alatt kezdte meg működését. Célja a jogtudomány művelése és a hazai jogélet fejlesztése volt. Ennek érdekében alapszabályzata alapján előadásokat, vitákat szervezett, ismertette és kritikailag vagy ismertető céllal méltatta a jogirodalom, az igazságszolgáltatás és a törvényhozás alkotásait. Pályadíjak kitűzésével hirdetett pályázatokat tudományos és az igazságügyi törvényhozás területéhez illeszkedő munkálatokra. Az Egylet jogterületi szakosztályokban működött, tisztikarában és választmányában a hazai jogászvilág legkiválóbbjai foglaltak helyet. Az Egylet olyan tudományos műhelyt hozott létre, amely a magyar jogfejlődést alapjaiban határozta meg.
Saját könyvkiadó vállalatot alapított, s annak gondozásában jelentette meg az Értekezéseket, melyben az általában hetenként tartott teljes ülésein elhangzó előadásokat és vitákat is közzétették.
A lapban a kor legrangosabb magyar és külföldi jogtudósai publikáltak. Gyakorlatilag alig volt a korabeli jogtudománynak, a jogirodalomnak, a törvényhozásnak vagy az igazságszolgáltatásnak olyan fontosabb mozzanata, amellyel kritikai vagy ismertető módon ne foglalkoztak volna.
A Magyar Jogászegylet 1948-ban szűnt meg, amikor megalakult a Magyar Jogász Szövetség, amelynek folyóirata az 1954-ben induló Magyar Jog.
Az Egyletet 1990-ben szervezték újjá.
A szellemi folytatásának tekinthető az 1947-ben és 1948-ban megjelent Jogászegyleti Szemle.
További adatok a lapról:
Periodicitás:
Keresztéves kötetekben általában negyedévenként jelentek meg a füzetek. 1880 és 1885 között nem alkalmaztak kötetjelzést. Az első kötetjelzés a 3. évfolyam, ami a 1886-1887-es füzeteket fogta össze. A kötetjelzés bevezetésével párhuzamosan kettős füzetjelzést alkalmaztak. Folytatták az 1880-ban elindított folyamatos sorszámozást, de az egyes köteteken belül újrainduló füzetszámozást is alkalmazták. Ezt a gyakorlatot folytatták az új folyamok esetében is. A DTT portálon a füzeteket megjelenési évük, és folyamatos sorszámozásuk azonosítja.
Szerkesztők:
A szerkesztői vagy felelős szerkesztői tisztet általában az Egylet titkára látta el: Fayer László, Meszlény Artúr, Kollár László, Nagy Dezső, Jenes Árpád
Forrás:
- Magyar Jogi Lexikon. I-VI. kötet. Márkus Dezső. (szerk.) Budapest, 1903.
- Horváth Attila: A Magyar Jogászegyleti Értekezések bibliográfiája (1881-1943). Budapest: ELTE, 1984. 44 p.
