A folyóirat 1938. évi 1. számában Magyary Zoltán Programmunk című lapindítójában foglalta össze a lap életre hívásának okait, a szerkesztőség céljait.
Célkitűzésük kettős volt. Az egyik cél az volt, hogy a folyóirat adjon számot a külföldi jog fejlődéséről és az állam 20. századi átalakulásáról, ugyanakkor – mint második cél – mutassa be a magyar állami berendezkedés fejlődését és a közigazgatásnak ezzel kapcsolatos, fontos problémáit. Elvi útbaigazítást kívántak adni és fontos forrásanyaggal szolgálni a közigazgatás-tudomány mind elméleti, mind gyakorlati művelői számára.
A folyóirat kiadója, a Magyar Közigazgatási Intézet szerint a közigazgatással való tudományos foglalkozás feltételezi a gyakorlati közigazgatás alapos ismeretét is. Más országokban is ez a felismerés vezetett el a közigazgatás-tudományi intézetek megalapításához. A közigazgatás jogi problémáinak vizsgálata során figyelemmel kell lenni annak szervezési és technikai problémáira is.
A közigazgatás tudományos művelése szükségessé tette a külföldi tudományos irodalom megismerését, figyelemmel kísérését. Magyarországon az I. világháború előtt a tudományos irodalomban túlnyomó részt a német, kisebb részben a francia hatás érvényesült. Csekély érdeklődés mutatkozott ugyanakkor az olasz és az angolszász irodalom és fejlődés iránt. Az Intézet célja az volt, hogy az angolszász tudományos termést és fejlődést is ugyanolyan alapossággal és gondossággal ismertesse, mint az európai kontinensen végbement változásokat.
A folyóirat feladata elsősorban azoknak a külföldi jogszabályoknak, hivatalos előterjesztéseknek, forrásoknak az ismertetése, néha teljes fordításban való közlése volt, amelyek a folyamatban lévő nagy állami átalakulások tudományos szempontból való megítélésének alapjául szolgálhattak. Önálló tanulmányokat közöltek a közigazgatás-tudomány problémáiról. Ugyancsak feladatnak tekintették a tudományos irodalom magyar és idegen nyelvű műveinek figyelemmel kísérését, feldolgozását.
Az egyes lapszámokban a hosszabb terjedelmű igényes, alapos tanulmányok mellett külön rovatként indult a Külföldi jogfejlődés. Egy 1941-től végrehajtott szerkezeti módosítást követően a külföldi jogfejlődést fordításokban közlő forrásanyagot külön Melléklet rovatban közölték. A Tudomány és élet rovat inkább rövidebb tanulmányokat, ismertetéseket, híreket közölt a tudományos közéletből. 1941-től külön rovatként indult a Könyvszemle, amely a Magyarországon és külföldön megjelent közigazgatási vonatkozású művekből adott válogatást.
A folyóirat a Magyar Közigazgatási Intézet szellemi gondozásában jelent meg.
További adatok a lapról:
Periodicitás:
1938-ban 4 szám jelent meg, 1939–1940-ben 6 szám. 1941–1943-ig 10 szám, és 1940-ben 6 szám.
Főszerkesztő:
Magyary Zoltán
További munkatársak:
Benárd Aurél, Cottely István, Martonyi János, Meznerics Iván, Szaniszló József, Vecseklőy József
Forrás:
- Magyary Zoltán: Programmunk. = Közigazgatástudomány, 1938. I. évf. 1. sz. 1–3. p.
- Magyary Zoltán: Olvasóinkhoz! = Közigazgatástudomány, 1941. I. évf. 1. sz. 1. p.
