A folyóirat, amelynek központi témája a kodifikáció volt, figyelemmel kísérte a külföldi jogtudományban végbemenő változásokat is, ismertetve a jelentősebb kodifikációs munkálatokat, a bírói gyakorlatot és a vonatkozó jogi irodalmat.
Az egyes lapszámok hosszabb terjedelmű tanulmányokat, cikkeket közöltek, amelyek általában a magyar jogról szóltak és a nagyobb jelentőségű kodifikációs alkotásokkal kapcsolatos vitákat mutatták be. A Szemle rovat rövidebb terjedelmű cikkeket közölt. A Jogesetek rovat belföldi jogeseteket mutatott be jogágankénti bontásban. A Külföldi törvényhozás rovatban a külföldi jogrendszerekről szóló cikkek jelentek meg, a Külföldi judicatura rovatban pedig külföldi jogesetekről tájékoztattak. Az Irodalom hazai és külföldi jogi műveket mutatott be, míg a Kisebb közlemények rovat a jogi közélet fontos eseményeiről szólt.
További adatok a lapról:
Periodicitás:
Az 1889–1891 között hetenként, 1892–1893 között havonta három alkalommal közreadott füzetek évenként két kötetben, újrainduló számozással jelentek meg.
Mellékletek:
Bírói ügyviteli szabályok (1891), Törvényjavaslat a sommás eljárásról (1892), Jogesetek (1893). A Telekkönyvi Szemle c. melléklapja ebben a projektben nem került digitalizálásra.
Főszerkesztő:
Márkus Dezső
További munkatársak:
Edvi Illés Károly, Fodor Ármin, Plósz Sándor, Vargha Ferencz, Wlassics Gyula.
Forrás:
- Nagy Lajos: A magyar jogi folyóirat irodalom fejlődésének vázlata. In: A Jogtudományi Közlöny (1865–1934) büntetőjogi tárgyú adatai. Budapest: Igazságügyi Minisztérium, Bv. Házinyomda, 1988. 5–67. p.
