Az Országgyűlés ülése nyilvános, amely akkor határozatképes, ha az ülésen az országgyűlési képviselőknek több mint a fele jelen van. A Kormány vagy bármely országgyűlési képviselő kérelmére azonban az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával zárt ülés tartása határozható el.
Ha az Alaptörvény eltérően nem rendelkezik, az Országgyűlés határozatait a jelen lévő országgyűlési képviselők több mint a felének szavazatával hozza meg. Az alaptörvényi, házszabályi rendelkezések egyes döntések meghozatalát minősített többséghez köthetik.
Az olyan törvényt, amelynek elfogadásához és módosításához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges, sarkalatos törvénynek nevezzük, amely rendelkezésre történő hivatkozást sarkalatossági záradékban meg kell állapítani.
Szavazni „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” nyilatkozattal lehet. A szavazás eredményét az ülést vezető elnök hirdeti ki.
Az Országgyűlés az Alaptörvényben, törvényben vagy a házszabályi rendelkezésekben meghatározott kivételekkel – amely esetekben a szavazás titkosan történik - minden kérdésben nyílt szavazással határoz.
A nyílt szavazás történhet a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott esetekben kézfelemeléssel, szavazatszámláló gép alkalmazásával, név szerint.
A szavazatszámláló gép az Országház épületében zárt rendszerben működik, név szerinti listát készítve a leadott szavazatokról.
A határozathozatal során alapesetben tíz másodperc áll a képviselő rendelkezésére a választott gomb megnyomására, amely időintervallum a szavazások számától függően, házbizottsági megállapodás alapján rövidülhet.
A titkos szavazásnál a jegyzők szavazatszámláló testületként járnak el, a szavazás borítékba helyezett, pecséttel ellátott szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik.
A határozathozatalok során az ülést vezető elnök figyelemmel kíséri az Országgyűlés határozatképességének fennállását, és amennyiben a határozatképesség felől kétség merül fel, a határozathozatal elrendelése előtt - szavazatszámláló gép alkalmazásával - megállapítja a jelen levő képviselők számát, majd megkísérli a határozatképesség helyreállítását.
Amennyiben a határozatképesség helyreállítása nem lehetséges, az ülést vezető elnök megállapítja a hiányzó képviselők névsorát és a napirendi pont tárgyában a határozathozatalt a következő ülésre elhalasztja. Az ülést a következő napirendi pont tárgyalásával kell folytatni. Ha az ülést vezető elnök az Országgyűlés határozatképességét utóbb megállapítja, döntése alapján a határozathozatalra ugyanazon az ülésen vissza lehet térni.
A szavazás során a házelnök és az ülést vezető alelnök a szavazási rend fenntartása érdekében rendészeti jogkört gyakorol. Annak a képviselőnek, aki igazolatlanul nem vesz részt az Országgyűlés adott hónapban tartott ülésének, - több ülés esetén - üléseinek napirendi javaslatában feltüntetett szavazásainak több mint egynegyedén, esedékes tiszteletdíja összege arányosan csökken.
A képviselőcsoporthoz tartozó képviselő jogosult azonban a képviselőcsoport vezetőjét előzetesen tájékoztatni a plenáris ülésről való távollétéről, amely értesítést a képviselőcsoport vezetője és a független képviselő legkésőbb az ülésnap megnyitása előtt egy órával juttatja el a házelnöknek.
Az Országgyűlés által tárgyalt törvényjavaslatokról történő határozathozatal során garanciális elemként lehetősége van bármely képviselőcsoport vezetőjének, valamint a törvényjavaslat előterjesztőjének írásban kérnie a zárószavazás előtt, hogy olyan módosító javaslatról is szavazzon az Országgyűlés, amelyet sem a tárgyaló, sem a Törvényalkotási Bizottság eljárása alatt nem támogatott, így nem került be a törvényjavaslat szavazásához készített egyetlen, módosítást tartalmazó indítványba sem.
A szavazás során először ezen kérésekről, ezt követően egyetlen döntéssel a Törvényalkotási Bizottság – az általa támogatott bizottsági, illetve az általa megfogalmazott módosító javaslatok - egységes szerkezetbe (összegző módosító javaslat) foglalt módosításáról határoz az Országgyűlés.
Ezen - módosításokat tartalmazó - indítvány elfogadása után az Országgyűlés zárószavazást tart, amikor a benyújtott törvényjavaslat és az elfogadott módosítások egybeszerkesztett szövegéről határoznak a jelen lévő képviselők.