Az országgyűlési képviselők jogai, kötelességei és javadalmazása^[1]

 

A képviselők és a nemzetiségi szószólók jogállása és javadalmazása - Kézikönyv

 

A képviselők javadalmazása

 

A képviselők jogállása, a képviselői jogok gyakorlása
 

Az országgyűlési képviselőket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják. (Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdés)

Az országgyűlési képviselők jogai és kötelezettségei egyenlők, tevékenységüket a köz érdekében végzik, e tekintetben nem utasíthatók. (Alaptörvény 4. cikk (1) bekezdés)

A képviselő – ha törvény vagy határozati házszabályi rendelkezés kivételt nem tesz – a képviselői jogait személyesen gyakorolja. (Ogytv. 28. § (5) bekezdés)

A bizottsági tag a bizottság ülésein személyesen vagy helyettese útján vesz részt. (Ogytv. 20. § (1) bekezdés)

 

A tisztségekre való megválasztás joga - szervezetalakítási jog
 

Ha az Ogytv. kivételt nem tesz, az Országgyűlés tisztségeire, illetve országgyűlési bizottságaiba bármely képviselő megválasztható. (Ogytv. 28. § (3) bekezdés) A miniszterelnök, a miniszter, a miniszterelnök politikai igazgatója, az államtitkár képviselő nem lehet az Országgyűlés tisztségviselője és országgyűlési bizottság tagja. (Ogytv. 80. § (3) bekezdés)

Országgyűlési képviselőcsoport (a továbbiakban: képviselőcsoport) alakítására – a (2) bekezdésben és a 2. § (1) és (2) bekezdésében meghatározottak szerint – a képviselők előző általános választásán országos pártlistát állító és mandátumot szerző ugyanazon párthoz tartozó képviselők jogosultak. A képviselők előző általános választásán közös országos listát állító és mandátumot szerző pártokhoz tartozó képviselők  – a (2) bekezdésnek és a 2. § (1) bekezdésének megfelelően – közös vagy önálló képviselőcsoport alakítására jogosultak. (HHSZ 1. § (1) bekezdés)

A képviselők – a képviselői tevékenységgel összefüggő célra – más csoportokat hozhatnak létre, amelyek nem minősülnek képviselőcsoportnak. (HHSZ 6. §)

 

Közreműködési, részvételi jogok és kötelességek
 

A képviselő joga és kötelessége, hogy kezdeményezően részt vegyen az Országgyűlés munkájában, elősegítse annak eredményes működését. Kötelessége részt venni az Országgyűlés ülésein, továbbá annak az országgyűlési bizottságnak az ülésein, amelynek tagja. (Ogytv. 28. § (1) bekezdés)

A Kormány tagja, a miniszterelnök politikai igazgatója és az államtitkár kivételével minden képviselő számára lehetővé kell tenni, hogy az állandó bizottságok, a törvényalkotási bizottság vagy a nemzetiségeket képviselő bizottság közül legalább egy munkájában részt vegyen. (Ogytv. 17. § (2) bekezdés)

Anyanyelvén is felszólalhat és irományt nyújthat be a nemzetiséghez tartozó képviselő, a nemzetiségi képviselő (valamint a nemzetiségi szószóló); az anyanyelven történő felszólalási szándékot jelezni kell. (Ogytv. 38/B. § (1)–(3) bekezdés)^[2]

Kérheti az Ogytv. 38/B. § (2) bekezdése szerinti felszólalása szövegének anyanyelvén történő jegyzőkönyvbe vételét. (HHSZ 131. § (4) bekezdés)

A képviselő felszólalása során a magyar jelnyelvet használhatja. (Ogytv. 38/C. § (1) bekezdés)

Felszólalásra jelentkezhet rendkívüli ügyben valamennyi ülésnap napirendi pontjainak tárgyalása után, ülésnaponként egy alkalommal. (HHSZ 18. § (9) bekezdés)

Ügyrendi javaslatot tehet egy percben a napirendi pont tárgyalása során – a határozathozatalok kivételével – az adott napirendi pontot érintően. (HHSZ 19. § (1) bekezdés)

Személyes érintettség miatt kérheti a felszólalását minden kötött tárgyalási rendű vitában. (HHSZ 20. § (1) bekezdés)

A törvényjavaslat, határozati javaslat és a politikai nyilatkozatra vonatkozó javaslat tárgyalása, valamint a politikai vita során a képviselőcsoport vezérszónoka, a vitában írásban előzetesen felszólalásra jelentkező képviselő a szónoki emelvényről is felszólalhat. (HHSZ 23. § (1) bekezdés)

Hozzászólásra jelentkezhet a törvényjavaslat általános vitájához. (HHSZ 35. § (1) bekezdés)

Ha az Országgyűlés a vitát lezárta,

• képviselőcsoportonként egy képviselő,
• a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont esetében az elsőként szólásra jelentkező nemzetiségi képviselő,
• az elsőként szólásra jelentkező független képviselő, majd
• a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont esetében az elsőként szólásra jelentkező nemzetiségi szószóló

legfeljebb öt-ötperces időtartamban még felszólalhat. (HHSZ 39. § (2) bekezdés)

Zárószavazás előtti módosító javaslat vitájában

• a képviselők képviselőcsoportonként öt-öt perces,
• a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont esetében a nemzetiségi képviselők és nemzetiségi szószólók ötperces,
• a független képviselők összesen háromperces,
• az európai uniós kérdéssel összefüggő napirendi pont esetében az európai parlamenti képviselők – a 35. § (2) bekezdése szerinti megkülönböztetésnek megfelelően, amennyiben közvetlenül jelentkeztek – összesen ötperces

időtartamban szólalhatnak fel. (HHSZ 54. § (3) bekezdés)

A normakontroll-javaslatról szóló vitában a bizottsági felszólalásokat követően

• képviselőcsoportonként egy képviselő,
• a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont esetében a nemzetiségeket képviselő bizottság által felkért nemzetiségi képviselő vagy nemzetiségi szószóló, majd
• a független képviselők közül az elsőként szólásra jelentkezett képviselő

szólalhat fel. (HHSZ 76. § (11) bekezdés)

A döntési javaslathoz módosító javaslatot benyújtó képviselőként részt vehet azon a bizottsági ülésen, amelynek javasolt napirendjén szerepel az önálló indítvány részletes vitája. (HHSZ 111. § (2) bekezdés)

Ha a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság állásfoglalásával kapcsolatban az Országgyűlés döntését kérik, a plenáris ülésen való tárgyalás során először az Országgyűlés döntését indítványozó képviselőcsoporthoz tartozó képviselő, illetve független képviselő szólal fel. A képviselőcsoportok álláspontját képviselőcsoportonként egy képviselő fejtheti ki, és véleményt nyilváníthat az elsőként szólásra jelentkező független képviselő is. A fenti felszólásokra az Országgyűlés döntését indítványozó képviselőcsoporthoz tartozó képviselő, illetve független képviselő, majd a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság által kijelölt előadó válaszolhat (HHSZ 138. § (1)–(2) bekezdés)

Írásban kérheti a jegyzőkönyv közszemlére tételének időtartama alatt a jegyzőkönyvbe felvett felszólalása téves szövegének kiigazítását. (HHSZ 131. § (3) bekezdés)

Bejelentést tehet az Országgyűlés jegyzőihez, ha a gépi szavazást követően úgy ítéli meg, hogy az elektronikus nyilvántartás nem a szándéka szerinti eredményt tartalmazza. (HHSZ 25. § (7) bekezdés)

Tájékozódást és tájékoztatást biztosító jogok
 

A képviselők csak akkor tudják ellátni feladataikat, ha rendelkeznek mindazokkal az információkkal, amelyek munkájukhoz szükségesek. Különösen fontos, hogy az Országgyűlés által alkotott törvények végrehajtását ellenőrizzék, ennek érdekében tájékozódhassanak a végrehajtó hatalom tevékenységéről. Az Országgyűlésről szóló törvény ezt kétféle módon segíti elő. Egyrészt arra kötelezi az állami szerveket, hogy támogassák a képviselőket megbízatásuk ellátásában, adják meg részükre a szükséges felvilágosítást, másrészt a képviselők jogaként fogalmazza meg a valamennyi közigazgatási szerv, közintézet és közintézmény vezetőjétől előzetesen egyeztetett módon tájékoztatás kérését.

Ennek megfelelően a képviselő:

Interpellációt és kérdést intézhet a Kormányhoz és a Kormány tagjához a feladatkörükbe tartozó bármely ügyben. (Alaptörvény 7. cikk (2) bekezdés)

Kérdést intézhet az alapvető jogok biztosához, az Állami Számvevőszék elnökéhez, a legfőbb ügyészhez és a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez a feladatkörükbe tartozó bármely ügyben. (Alaptörvény 7. cikk (1) bekezdés)

Azonnali kérdést tehet fel a képviselőcsoport vezetője által megjelölt sorrendben az azonnali kérdések órájának keretén belül. (HHSZ 125. § (2) bekezdés)

Személyes válaszadást kérhet azonnali kérdés feltételekor. (HHSZ 126. § (2), (4) bekezdés)

Az interpelláció elmondására három perc, a válasz elfogadásával kapcsolatos nyilatkozattételre egy perc áll rendelkezésre. A kérdés elmondására két perc áll rendelkezésre. Az azonnali kérdés elmondására két perc áll rendelkezésre és egyperces viszonválaszra van joga. (HHSZ 123. § (1) bekezdés, 124. § (1) bekezdés b) pont és 126. § (3) bekezdés)

A képviselő az interpellációt legkésőbb annak megkezdéséig visszavonhatja. (HHSZ 122. § (5) bekezdés)

Az interpellációra adott válaszról szóló bizottsági jelentés plenáris tárgyalásakor a kijelölt bizottság által kijelölt előadó, a kisebbségi vélemény ismertetője, az interpelláló képviselő, az interpellált, képviselőcsoportonként egy képviselő, valamint az elsőként szólásra jelentkező független képviselő szólalhat fel. (HHSZ 123. § (5) bekezdés)

Az állami szervek kötelesek a képviselőket megbízatásuk ellátásában támogatni, és részükre a munkájukhoz szükséges felvilágosítást megadni. A képviselő valamennyi közigazgatási szerv, közintézet és közintézmény vezetőjétől előzetesen egyeztetett módon tájékoztatást kérhet. E jogosultság az érintett szerv működésére vonatkozó előírásokra figyelemmel, valamint rendeltetésszerű működésének aránytalan sérelme nélkül gyakorolható. (Ogytv. 98. § (1) bekezdés)

A képviselő a feladatai ellátásához szükséges minősített adatokat – a minősített adat védelméről szóló törvényben foglaltaktól eltérően – személyi biztonsági tanúsítvány nélkül, titoktartási nyilatkozat kitöltését követően használhatja fel, és köteles a minősített adat védelmére vonatkozó követelményeket megtartani. (Ogytv. 98. § (2) bekezdés)

A képviselő az Országgyűlés Hivatalán keresztül jogosult a saját, valamint a tevékenységét segítő – az Országgyűlés Hivatala által finanszírozott – személyek tevékenységének ellátásához szükséges felszerelésre és eszközökre. A képviselő az Országgyűlés Hivatalán keresztül jogosult térítésmentesen igénybe venni a képviselői tevékenységének ellátásához szükséges postai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokat.
A képviselő az Országgyűlés Hivatalán keresztül jogosult havonta legfeljebb az Ogytv. 104. § (1) bekezdésében meghatározott tiszteletdíj 5%-ának megfelelő összeg erejéig mobiltelefon-szolgáltatás igénybevételére, amelyhez az Országgyűlés Hivatala biztosít megfelelő készüléket. A készülékkel – mobil fizetési rendszeren keresztül – megvalósuló, a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti várakozás biztosítását célzó parkolási szolgáltatás igénybevételéhez az Országgyűlés Hivatala pénzügyi fedezetet nem biztosít. 
Az Országgyűlés Hivatala a képviselő számára biztosítja a minősített elektronikus aláírás használatának lehetőségét és feltételeit. A képviselő jogosult térítésmentesen igénybe venni az Országgyűlés Hivatala által működtetett elemző, információs és dokumentációs szolgáltatásokat, valamint az Országgyűlés kiadványait és hivatalos dokumentumait. (Ogytv. 111. § (3a)-(6) bekezdés)

Megtekintheti a zárt ülésről készített jegyzőkönyvet a minősített jegyzőkönyv közszemlére tételét követő három napon belül a nyilvántartónál és kérheti a jegyzőkönyvbe felvett felszólalása téves szövegének kiigazítását. (HHSZ 132. § (6) bekezdés)

Az Országgyűlési Naplót az Ogytv. 131. § (3) bekezdése szerinti eljárást követő tizenöt napon belül meg kell küldeni a képviselőnek elektronikus úton vagy kinyomtatva. (HHSZ 131. § (5) bekezdés)

Az Országgyűlésről szóló törvényben meghatározott európai uniós tervezetek, valamint az egyéb európai uniós dokumentumok a képviselők, a képviselőcsoportok, a nemzetiségi szószólók, valamint az Országgyűlés Hivatalának munkatársai számára a parlamenti információs rendszerben megjelenített elérhetőségeken keresztül hozzáférhetők. (HHSZ 139. § (1) bekezdés)

Beléphet a rendőrség, a határőrség, a polgári védelem és a tűzoltóság központi, területi és helyi szervének működésére szolgáló területre a képviselői igazolványa felmutatása és ellenőrzése után a látogatás céljának megjelölésével, a szerv működési rendjére vonatkozó szabályok megtartásával. (2/1993. (II. 2.) BM rendelet az országgyűlési képviselőknek a rendőrség, a határőrség, a polgári védelem és a tűzoltóság működésére szolgáló területre történő belépéséről, 1. § (1) bekezdés)

Beléphet a vám- és pénzügyőrség felsőfokú, középfokú, alapfokú szervének működésére szolgáló területre a képviselői igazolványának felmutatása és ellenőrzése után a látogatás céljának megjelölésével, a szerv működési rendjére vonatkozó szabályok megtartásával. (19/1993. (VII. 1.) PM rendelet az országgyűlési képviselőknek a vám- és pénzügyőrség működésére szolgáló területre történő belépéséről, 1. § (1) bekezdés)

 

Kezdeményezési és indítványozási jogok
 

Az Országgyűlés működését illetően

A képviselők egyötödének írásbeli kérelmére az Országgyűlést rendkívüli ülésszakra vagy rendkívüli ülésre össze kell hívni. (Ogytv. 35. § (1) bekezdés)

Bármely képviselő kérheti az Országgyűlés zárt ülésének tartását; az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával zárt ülés tartásáról határozhat. (Alaptörvény 5. cikk (1) bekezdés)

Ha az általa benyújtott iromány visszautasításra kerül és kérelmét legalább öt képviselő támogatja, a képviselő kérheti a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság eseti jellegű állásfoglalását (HHSZ 29. § (4) bekezdés), valamint az Országgyűlés döntését az Ogytv. 61. § (5) bekezdése szerint. (HHSZ 29. § (5) bekezdés)

A képviselők legalább egyötödének írásbeli indítványára – az indítványban megjelölt átfogó politikai témakörben – az Országgyűlés vitát tart. Minden képviselő ülésszakonként legfeljebb két politikai vita tartására irányuló indítványt támogathat. (HHSZ 86. § (1) bekezdés)

A képviselő vagy más felszólaló indítványára a házelnök a zárt ülés jegyzőkönyvéről olyan kivonat készítését rendelheti el, amely nem tartalmaz minősített adatot, személyes adatot, üzleti titkot vagy törvény által védett más adatot. (HHSZ 133. § (5) bekezdés)

Vizsgálóbizottság létrehozását a képviselők egyötöde kezdeményezheti. (Ogytv. 24. § (2) bekezdés)

 

Az Országgyűlés személyi döntéseit illetően

A köztársasági elnök választását jelölés előzi meg, a jelölés érvényességéhez az országgyűlési képviselők legalább egyötödének írásbeli ajánlása szükséges. Minden országgyűlési képviselő egy jelöltet ajánlhat. Annak, aki több jelöltet ajánl, mindegyik ajánlása érvénytelen. (Alaptörvény 11. cikk (2) bekezdés)

Az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja az Alaptörvényt vagy tisztsége gyakorlásával összefüggésben valamely törvényt szándékosan megsértő, illetve a szándékos bűncselekményt elkövető köztársasági elnökkel szemben a tisztségtől való megfosztást. (Alaptörvény 13. cikk (2) bekezdés)

Indítványozhatja a köztársasági elnök feladatkörei ellátását kilencven napon túl lehetetlenné tevő állapotának, illetve a megválasztásához szükséges feltételek hiányának megállapítását, valamint a köztársasági elnökkel szemben az összeférhetetlenség kimondását. (KE tv. 3. §, 4. § (2) bekezdés)

Az országgyűlési képviselők egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban – a miniszterelnöki tisztségre javasolt személy megjelölésével – bizalmatlansági indítványt nyújthat be. (Alaptörvény 21. cikk (1) bekezdés)

Indítványozhatja írásban a miniszterelnök összeférhetetlenségének kimondását, illetőleg a megválasztásához szükséges feltételek hiányának megállapítását. (Kit. 190. §)

Indítványozhatja írásban az alapvető jogok biztosa és helyettesei megbízatása megszűnésének kimondását – ha az összeférhetetlenségi okot nem szüntette meg –, valamint felmentését. (Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 16. § (4)–(5), 17. § (4)–(5) bekezdés)

 

A jogalkotást, politikai nyilatkozattételt illetően

A képviselő

törvényt kezdeményezhet; (Alaptörvény 6. cikk (1) bekezdés)^[3]

határozati javaslatot nyújthat be; (Ogytv. 28. § (4) bekezdés)

politikai nyilatkozatra vonatkozó javaslatot terjeszthet elő; (HHSZ 82. § (1) bekezdés)

módosító javaslatot nyújthat be:

• törvényjavaslathoz (HHSZ 40. § (1) bekezdés), azon ülés napirendjének elfogadását követő harmadik munkanap 16 óráig, amely ülés napirendjén a törvényjavaslat általános vitájának lezárása szerepel (HHSZ 41. § (1) bekezdés)^[4],
• határozati javaslathoz (HHSZ 80. § (1) bekezdés),
• politikai nyilatkozathoz, azon ülés napirendjének elfogadását követő három órán belül, amely ülés napirendjén a politikai nyilatkozat tárgyalása szerepel (HHSZ 82. § (3) bekezdés).

Mentelmi jog
 

Az országgyűlési képviselőket – annak érdekében, hogy tevékenységüket zavartalanul végezhessék – mentelmi jog illeti meg (Alaptörvény 4. cikk (2) bekezdés). A mentelmi jogot az az igény hívta életre, hogy védelmet nyújtson a megalapozatlan hatósági eljárásokkal szemben, amely képviselői tevékenysége miatt érheti az Országgyűlés tagját.

A mentelmi jognak két formája van: a képviselők felelősségmentessége (immunitás) és sérthetetlensége (inviolabilitás). Az előbbi egyben a képviselői szólásszabadság biztosítéka, lényege, hogy a képviselő bíróság vagy hatóság előtt – megválasztásának napjától képviselői megbízatásának ideje alatt és azt követően – nem vonható felelősségre leadott szavazata, továbbá a képviselői megbízatásának gyakorlása során a képviselői megbízatásával összefüggésben általa közölt tény vagy vélemény miatt. Ez a mentesség nem vonatkozik a képviselő polgári jogi felelősségére és az Ogytv.-ben felsorolt bűncselekményekre (közösség elleni uszítás, nemzeti jelkép megsértése, minősített adattal visszaélés, stb.). (Ogytv. 73. § (1)-(2) bekezdés)

A sérthetetlenség azt jelenti, hogy a képviselő ellen csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával lehet büntetőeljárást, valamint – a mentelmi jogról az adott ügyre vonatkozó önkéntes lemondás hiányában – szabálysértési eljárást indítani vagy folytatni, továbbá büntető eljárásjogi kényszerintézkedést alkalmazni. A képviselőt csak

a) bűncselekmény elkövetésének tettenérésekor lehet őrizetbe venni vagy vele szemben más büntetőeljárás-jogi kényszerintézkedést alkalmazni,
b) szabálysértés elkövetésének tettenérésekor lehet – ha a szabálysértési őrizet elrendelésének törvényben meghatározott feltételei fennállnak – szabálysértési őrizetbe venni vagy vele szemben más szabálysértési kényszerintézkedést alkalmazni. (Ogytv. 74. § (1)-(2) bekezdés)

A képviselő mentelmi joga nem terjed ki a közigazgatási hatósági eljárásokra. (Ogytv. 75. §)

A mentelmi jog a képviselőt a megválasztása napjától illeti meg. (Ogytv. 79. § (1) bekezdés)

A képviselő nem mondhat le – a szabálysértési eljárás kivételével – mentelmi jogáról. E jogát mindenki köteles tiszteletben tartani. (Ogytv. 78. §)

Mentelmi jogának felfüggesztése esetén a képviselő jogosult kétperces időtartamban az ülésnap napirendi pontjainak tárgyalása előtt az eljárás jogerős befejezéséről az Országgyűlést tájékoztatni. (HHSZ 18. § (8) bekezdés)

Ha a képviselő vagy a volt képviselő mentelmi ügye tárgyalásán megjelenik, kérésére meg kell őt hallgatni a Mentelmi Bizottság ülésén, de a bizottság ülésén egyébként – kivéve a képviselő mentelmi joga megsértése tárgyában tartott ülést – nem lehet jelen. (HHSZ 146. § (3) bekezdés)

Mentelmi ügyében az érintett képviselő az Országgyűlés határozathozatala előtt ötperces időtartamban hozzászólhat. (HHSZ 147. § (2) bekezdés)

 

Összeférhetetlenség
 

Az Országgyűlésről szóló törvény és más törvények szigorú összeférhetetlenségi szabályokat állapítanak meg a képviselők számára. Az összeférhetetlenség azt jelenti, hogy a képviselők e megbízatásuk mellett meghatározott tisztséget nem tölthetnek be, bizonyos tevékenységeket nem folytathatnak. Ennek célja, hogy biztosítsa a törvényhozói munka függetlenségét, elejét vegye a nemkívánatos befolyásolásnak, a különböző tisztségek és megbízatások összefonódásának.

Az Ogytv. a 2014-ben kezdődött ciklustól a korábbiaknál szigorúbb összeférhetetlenségi szabályokat állapított meg.

A képviselői megbízatás – törvényben meghatározott kivételekkel – összeegyeztethetetlen minden más állami, önkormányzati és gazdasági tisztséggel vagy megbízatással. (Ogytv. 80. § (1) bekezdés)

A képviselő nem folytathat a tudományos, egyetemi oktatói, főiskolai oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet kivéve más keresőfoglalkozást és egyéb tevékenységéért – a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony keretében végzett tevékenységet kivéve – díjazást nem fogadhat el. A képviselőnek a mezőgazdasági őstermelőként folytatott tevékenysége nem minősül kereső foglalkozásnak vagy díjazás ellenében folytatott egyéb tevékenységnek.  (Ogytv. 80. § (1) bekezdés)

A képviselő miniszterelnöki, miniszteri, a miniszterelnök politikai igazgatója, államtitkári, kormánybiztosi, miniszterelnöki biztosi, miniszterelnöki megbízotti vagy miniszteri biztosi tisztséget láthat el, illetve az Országgyűlés tisztségviselője lehet. (Ogytv. 80. § (2) bekezdés)

A képviselő közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány kuratóriumában és felügyelőbizottságában tag lehet, valamint közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványban vagyonellenőri tisztséget betölthet azzal, hogy a képviselő nem vehet részt olyan döntéshozatalban, illetve nem végezhet olyan tevékenységet, amelyet a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 15. § (3) bekezdése tilt. (Ogytv. 80. § (2a) bekezdés)

A képviselő a Kormány szakmai véleményező és javaslattevő − döntési joggal is rendelkező − testületében tag lehet és tisztséget láthat el. (Ogytv. 80. § (2b) bekezdés)

Nem lehet az Országgyűlés tisztségviselője és országgyűlési bizottság tagja, ha a képviselő miniszterelnök, miniszter, a miniszterelnök politikai igazgatója, vagy államtitkár. (Ogytv. 80. § (3) bekezdés)

A képviselő nem lehet

• a tőkepiacról szóló törvény szerinti pénzügyi ágazatban működő pénzügyi szervezet kizárólagos vagy többségi tulajdonosa, vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója,
• olyan gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkező tag vagy részvényes, amely a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint nem minősül átlátható szervezetnek,
• az államháztartás alrendszeréből, európai uniós forrásokból vagy nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb programokból származó, egyedi döntés alapján az államháztartáson kívüli természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek – ide nem értve a társasházat – számára nyújtott támogatások odaítélése céljából létrehozott szerv vezetője, tagja, illetve a szerv döntésének előkészítésében vagy meghozatalában közreműködő személy. (Ogytv. 84. §)

Nem köthet a megválasztása napjától a képviselői megbízatása megszűnését követő két évig vételi megállapodást olyan gazdálkodó szervezet részesedésének megszerzésére, amelyben a magyar vagy külföldi állam, helyi önkormányzat, helyi önkormányzati társulás vagy külföldi helyhatóság, párt, belföldi vagy külföldi vallási közösség közvetlen vagy közvetett kizárólagos vagy többségi befolyással rendelkezik. (Ogytv. 85. §)

Nem hivatkozhat szakmai vagy üzleti ügyben képviselői minőségére. (Ogytv. 86. § (2) bekezdés)

Nem szerezhet, illetve nem használhat fel a képviselői megbízatásának felhasználásával jogosulatlanul bizalmas információkat. (Ogytv. 86. § (3) bekezdés)

A képviselő a képviselői megbízatásával összefüggésben tartózkodik bármely ajándék vagy hasonló juttatás elfogadásától, kivéve, ha azt az udvariassági szokásoknak megfelelően adják és becsült értéke nem éri el a 104. § (1) bekezdése szerinti képviselői tiszteletdíj 5%-át, vagy ha azt az Országgyűlés hivatalos képviseletében eljárva kapja. (Ogytv. 87. § (1) bekezdés)

Egy képviselő akkor jár el az Országgyűlés hivatalos képviseletében, ha

a) nemzetközi kapcsolatokban vagy ünnepi alkalmakkor képviseli az Országgyűlést a házelnök nevében, vagy
b) a házelnök által engedélyezett hivatalos kiküldetésben egy bizottságot vagy egy parlamentközi küldöttséget képvisel. (Ogytv. 87. § (2) bekezdés)

Az Országgyűlés hivatalos képviseletében kapott minden ajándékot át kell adni a házelnöknek, aki dönthet úgy, hogy a képviselő az ajándékot megtarthatja. (Ogytv. 87. § (3) bekezdés)

Az Ogytv. 87. § (1) bekezdésben foglalt korlátozás nem vonatkozik a képviselőnek az Országgyűléstől, saját pártjától vagy képviselőcsoportjától, a pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványtól kapott, a képviselői munkájának ellátásához szükséges vagy azzal szoros összefüggésben lévő juttatásaira és ingyenes használatba kapott dolgaira. Az ingyenesen használatba kapott dolgok a megbízatás megszűnését követően nem kerülhetnek ingyenesen a képviselő vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója (a továbbiakban: közeli hozzátartozó) tulajdonába vagy további használatába. (Ogytv. 87. § (4) bekezdés)

Ki kell mondani az összeférhetetlenségét annak a képviselőnek,

– akit – képviselői megbízatásának ideje alatt – bűntett miatt jogerősen elítéltek, kivéve ha a közügyek gyakorlásától eltiltották,
– akinek az állammal szemben – a lehetséges jogorvoslati eljárások kimerítését követően – köztartozása áll fenn, és azt az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított hatvan napon belül – részletfizetés vagy fizetési halasztás esetén az ezt engedélyező határozat rendelkezéseinek megfelelően – nem rendezi. (Ogytv. 88. §)

A képviselő képviselői összeférhetetlenségi eljárás megindítására és kimondására irányuló indítványt terjeszthet elő. (Ogytv. 91. § (2) bekezdés, HHSZ 149. § (5) és (7) bekezdés)

Összeférhetetlenségi eljárás kezdeményezése esetén az ügyet a Mentelmi Bizottság 30 napon belül kivizsgálja. Az ügy kivizsgálására tagjai sorából – sorsolással – háromtagú vizsgálati testületet hoz létre. A vizsgálati testület ülésen, ha a képviselő megjelenik, kérésére meg kell őt hallgatni, és lehetőséget kell adni neki bizonyítékainak előterjesztésére, de a vizsgálati testület ülésén egyébként nem lehet jelen. (Ogytv. 92. § (1) bekezdés, HHSZ 150. § (3) bekezdés)

A Mentelmi Bizottság elnöke az összeférhetetlenségi ügy tárgyalásáról, idejéről és helyéről az érintett képviselőt értesíti. Ha a képviselő megjelenik, kérésére meg kell őt hallgatni, de a bizottság ülésén egyébként nem lehet jelen. (HHSZ 151. § (5) bekezdés)

Az összeférhetetlensége kimondásáról vagy megállapításáról való határozathozatal előtt ötperces időtartamban felszólalhat az Országgyűlés ülésén. (HHSZ 152. § (3) bekezdés)

Munkajogi és társadalombiztosítási jogosultságok
 

A munkáltató a képviselőt az eskütétele napjától – a munkavállaló kérésének megfelelően – a képviselői megbízatásának időtartamára vagy annak egy részére köteles fizetés nélküli szabadságban részesíteni. (Ogytv. 96. § (2) bekezdés)

Ha a képviselő a megválasztása napján ügyész, kormányzati szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, egészségügyi szolgálati jogviszonyban vagy köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban álló személy, közigazgatási szerv munkavállalója, vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti jogviszonyban álló személy volt, a képviselői megbízatásának megszűnésétől számított harminc napon belül benyújtott írásbeli kérelmére őt képzettségének, végzettségének megfelelő munkakörbe kell helyezni. (Ogytv. 96. § (3) bekezdés)

A képviselői tevékenység az eskütétel napjától – az összeférhetetlenség időtartama, illetve a 91. § (1a) bekezdés szerinti esetben az összeférhetetlenségnek a bejelentés napjáig terjedő időtartama kivételével – a megbízatás megszűnésének napjáig – ideértve a képviselői megbízatás megszűnését követően biztosított ellátás időtartamát is – a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából heti 40 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban töltött időnek, illetve nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít. A munkaviszonyt a kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti, egészségügyi szolgálati, köznevelési foglalkoztatotti, adó- és vámhatósági szolgálati, rendvédelmi igazgatási, honvédelmi alkalmazotti, valamint bírói és ügyészségi szolgálati jogviszony számításánál e jogviszonyban töltött szolgálati időnek kell beszámítani. A munkaviszonyt a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti szolgálati jogviszony számításánál e szolgálati jogviszonyban töltött szolgálati időnek kell beszámítani. (Ogytv. 97. § (1) bekezdés)

A képviselői, illetve a háznagyi tevékenység az eskütétel napjától – az összeférhetetlenség időtartama, illetve a 91. § (1a) bekezdés szerinti esetben az összeférhetetlenségnek a bejelentés napjáig terjedő időtartama kivételével – a megbízatás megszűnésének napjáig vezetői gyakorlatnak számít. A vezetői gyakorlat megállapításánál a felsorolt tisztségek betöltésének időtartamát kell figyelembe venni. (Ogytv. 97. § (2) bekezdés)

Ha a képviselő házelnöki, miniszterelnöki, miniszteri, a miniszterelnök politikai igazgatója, államtitkári, kormánybiztosi, miniszterelnöki biztosi, miniszterelnöki megbízotti vagy miniszteri biztosi megbízatással rendelkezik, a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából e megbízatását kell figyelembe venni. (Ogytv. 97. § (3) bekezdés)

 

A fegyelmi, rendészeti intézkedésekkel kapcsolatos jogok ("jogorvoslat")
 

Kérheti a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság eseti jellegű állásfoglalását az a képviselő, akitől az ülést vezető elnök döntésének, ülésvezetésének kifogásolása miatt a felszólalási jogot megvonták. (Ogytv. 46/A. §)

Az ülést vezető elnök által kizárt vagy azonnali hatállyal kitiltott képviselő a döntés írásbeli közlését követő nyolc napon belül kérheti a Mentelmi Bizottságtól – a bizottság elnökéhez benyújtott kérelemmel – annak megállapítását, hogy az intézkedés elrendelésének nem volt helye. (Ogytv. 51. § (1) bekezdés)

A tiszteletdíj-csökkentéssel vagy kitiltással sújtott képviselő a házelnöki döntés írásbeli közlését követő nyolc napon belül kérheti a Mentelmi Bizottságtól – a bizottság elnökéhez benyújtott kérelemmel – a döntés hatályon kívül helyezését. (Ogytv. 51. § (2) bekezdés)

Ha a Mentelmi Bizottság a képviselő kérelmének nem ad helyt vagy a kérelem elbírálására rendelkezésre álló határidőben nem dönt, a képviselő az adott kérelem vonatkozásában a Mentelmi Bizottság döntésének, illetve a döntésre nyitva álló határidő eredménytelen elteltéről szóló tájékoztatónak az írásbeli közlését követő nyolc napon belül – a házelnökhöz benyújtott kérelemmel – kérheti az Országgyűléstől

a) kizárás vagy azonnali hatállyal kitiltás esetében annak megállapítását, hogy az intézkedés elrendelésének nem volt helye,
b) tiszteletdíj-csökkentés vagy kitiltás esetében a döntés hatályon kívül helyezését. (Ogytv. 51. § (7) bekezdés)

Az a képviselő, akivel szemben az ülést vezető elnök rendészeti intézkedést alkalmazott, kifogást nyújthat be a Mentelmi Bizottsághoz, amely nyolc napon belül kivizsgálja a kifogást, és vizsgálatának eredményéről jelentést tesz az Országgyűlésnek. (Ogytv. 53. § (4) bekezdés)

Az a képviselő, akinek a Házbizottság a tiszteletdíját csökkentette, a döntés kézhezvételét követő nyolc napon belül kérheti a Mentelmi Bizottságtól – a bizottság elnökéhez benyújtott kérelemmel – a döntés hatályon kívül helyezését. (Ogytv. 107/A. § (1) bekezdés)

Ha a Mentelmi Bizottság a képviselő kérelmének nem ad helyt vagy határidőben arról nem dönt, a képviselő a bizottsági döntésnek, illetve a döntésre nyitva álló határidő eredménytelen elteltéről szóló tájékoztatónak a kézhezvételétől számított nyolc napon belül – a házelnökhöz benyújtott kérelemmel – kérheti az Országgyűléstől a döntés hatályon kívül helyezését. (Ogytv. 107/A. § (5) bekezdés)

 

Egyéb jogosultságok
 

A képviselő diplomata-útlevélre jogosult. (A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 12. § (1) bekezdés b) pont)

Az országgyűlési képviselők kötelességei
 

A képviselő joga és kötelessége, hogy kezdeményezőn részt vegyen az Országgyűlés munkájában, elősegítse annak eredményes működését. Kötelessége részt venni az Országgyűlés ülésein, továbbá annak az országgyűlési bizottságnak az ülésein, amelynek tagja. (Ogytv. 28. § (1) bekezdés)

Köteles jelen lenni az Országgyűlés szavazásain. (Ogytv. 28. § (2) bekezdés)

Nemzetiséghez tartozó, nemzetiségi listáról mandátumot szerző képviselő köteles az anyanyelven benyújtott irományhoz, azzal egyidejűleg annak hiteles magyar nyelvű fordítását is benyújtani. (Ogytv. 38/B. § (4) bekezdés)

A képviselő köteles mentelmi jogának megsértését a házelnöknek haladéktalanul bejelenteni. A képviselő a vele szemben folyó eljárásban a bíróságot vagy a hatóságot köteles képviselői megbízatásáról haladéktalanul tájékoztatni. (Ogytv. 76. §)

Köteles a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló és a mentelmi jog megsértése miatti vizsgálat során a mentelmi jog felfüggesztésével és a mentelmi jog megsértésével összefüggő, a Mentelmi Bizottság által kért adatszolgáltatásra. (Ogytv. 77. § (2) bekezdés)

A képviselő az eskütételétől vagy az összeférhetetlen helyzet keletkezésétől, illetve annak a képviselő tudomására jutásától, a házelnök és az alelnök az e tisztségre való megválasztásától számított harminc napon belül köteles a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszüntetni, és erről haladéktalanul tájékoztatni a házelnököt. A képviselő az összeférhetetlenség fennállása alatt az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok ülésén tanácskozási, szavazati és a 98. § (1) és (2) bekezdése szerinti jogát nem gyakorolhatja, indítványt nem nyújthat be és javadalmazásra sem jogosult. Ettől eltérően, ha a képviselővel szemben fennálló összeférhetetlenségi ok megszűnését eredményező intézkedés meghozatala más szerv vagy szervezet hatáskörébe tartozik, a képviselő a fenti határidőben köteles az összeférhetetlenségi ok megszüntetését az erre vonatkozó szabályoknak megfelelően kezdeményezni, és a megszüntetés kezdeményezését haladéktalanul és hitelt érdemlően bejelenteni a házelnöknek. A bejelentés napjától az összeférhetetlenség fennállása alatt a képviselő csak a szavazati jogát nem gyakorolhatja. A képviselő az összeférhetetlenségi ok megszűnéséről – az azt eredményező intézkedés tudomására jutását követően haladéktalanul – tájékoztatja a házelnököt. (Ogytv. 91. § (1)–(1a) bekezdés)

Köteles a vele szemben felmerült összeférhetetlenségi okról annak felmerülését vagy tudomására jutását követően haladéktalanul tájékoztatni a házelnököt. (Ogytv. 91. § (1b) bekezdés)

Ha az Országgyűlés határozata alapján a képviselő megbízatása megszűnik, köteles az összeférhetetlenség keletkezésétől a megbízatása megszűnéséig részére kifizetett javadalmazást visszafizetni. (Ogytv. 93. § (3) bekezdés)

A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a Mentelmi Bizottság felhívására a képviselő köteles a saját, illetve családtagja vagyonnyilatkozatában feltüntetett vagyoni, jövedelmi és gazdasági érdekeltségi viszonyokat igazoló adatokat haladéktalanul, írásban bejelenteni. (Ogytv. 94. § (5) bekezdés)

A képviselő a feladatai ellátásához szükséges minősített adatokat – a minősített adat védelméről szóló törvényben foglaltaktól eltérően – személyi biztonsági tanúsítvány nélkül, titoktartási nyilatkozat kitöltését követően használhatja fel, és köteles a minősített adat védelmére vonatkozó követelményeket megtartani. (Ogytv. 98. § (2) bekezdés)

Módosító javaslatában meg kell jelölnie azt a tárgyaló bizottságot, amelyiknél a módosító javaslatának megvitatását kéri. (HHSZ 41. § (2) bekezdés)

Vagyonnyilatkozat^[5]

 

A képviselő vagyonnyilatkozatot tesz az eskütételét követő harminc napon belül, majd azt követően minden évben január 31-ig az előző év december 31. napján fennálló állapot szerint, valamint a megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül az Ogytv. 1. melléklete szerinti tartalommal és formában. (Ogytv. 90. § (1) bekezdés)

A vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, továbbá gyermekének (a továbbiakban együtt: családtag) a képviselő vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatát. (Ogytv. 90. § (2) bekezdés)

A vagyonnyilatkozat-tétel elmulasztása esetén – a vagyonnyilatkozat benyújtásáig – a képviselő a képviselői jogait nem gyakorolhatja, javadalmazásban nem részesül. (Ogytv. 90. § (3) bekezdés)

Köteles a vagyonnyilatkozatában – az Ogytv. 1. mellékletében foglaltak szerint – feltüntetni minden, összeférhetetlenség alá nem eső

• önálló vállalkozását, gazdasági társaságban, szövetkezetben fennálló részesedését (tagsági viszonyát), az e szervezetekben betöltött vezető tisztségviselői megbízatását, felügyelőbizottsági tagságát,
• bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján fennálló vagyonrendelői, vagyonkezelői illetve kedvezményezetti jogállását,
• alapítványnál – ideértve a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványt is – fennálló alapítói és csatlakozói státuszt, civil szervezetben fennálló tagsági viszonyát, továbbá e szervezetek jogszabályban vagy alapszabályban meghatározott legfelsőbb, valamint ügyintéző és képviseleti szervében betöltött tisztségét,
• köztestületben fennálló tagságát, valamint köztestület jogszabályban vagy alapszabályban meghatározott legfelsőbb, valamint ügyintéző és képviseleti szervében betöltött tisztségét. (Ogytv. 89. §)

 

A nemzetiségi szószólók jogai és kötelességei
 

A nemzetiségi listát állító, de azon mandátumot nem szerző nemzetiséget nemzetiségi szószóló képviseli az Országgyűlésben. A nemzetiségi szószóló a nemzetiségi listán első helyen szereplő jelölt lesz. (Vjt. 18. § (1)–(2) bekezdés)

Megbízatásának megszűnése esetén nemzetiségi szószóló az országos listán eredetileg is szereplő jelöltek közül az országos nemzetiségi önkormányzat által megnevezett, ennek hiányában az országos listán soron következő jelölt lesz. Ha az országos listán nincs több jelölt, az adott nemzetiséget az Országgyűlés megbízatásának megszűnéséig nem képviseli nemzetiségi szószóló. (Vjt. 20. § (3) bekezdés)

A nemzetiségi szószóló nem lehet nemzetiségi önkormányzat elnöke vagy tagja. (Ogytv. 29/A. § (5) bekezdés)

A nemzetiségi szószólók jogai és kötelezettségei egyenlők, tevékenységüket a köz és az adott nemzetiség érdekében végzik, e tekintetben nem utasíthatók. (Ogytv. 29. § (1) bekezdés)

A nemzetiségi szószólót mentelmi jog illeti meg. A mentelmi jogra a képviselők mentelmi jogára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (Ogytv. 29/A. § (1) bekezdés)

A nemzetiségi szószólók jogai és kötelezettségei vonatkozásában az Ogytv. képviselőkre vonatkozó egyes rendelkezéseit kell alkalmazni. (Ogytv 29/A. § (6) bekezdés)

Választása szerint magyarul vagy nemzetiségi nyelven tesz esküt az Országgyűlés előtt a megválasztását követően. (Eskütv. 1. § (2) bekezdés)

Az országgyűlési képviselőktől eltérően megszűnik a megbízatása akkor is, ha már nem szerepel a központi névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként. (Ogytv. 29/A. § (2) bekezdés f) pont)

Az Országgyűlés a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazatával állapítja meg, hogy a nemzetiségi szószóló az országgyűlési képviselők választásán már nem választható, már nem szerepel a központi névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként, valamint a jelen lévő képviselők kétharmada kell a nemzetiségi szószóló összeférhetetlenségének kimondásához is. (Ogytv. 61/A. § (2) bekezdés b) pont)

A nemzetiségi szószóló az Országgyűlés ülésén felszólalhat, ha a Házbizottság megítélése szerint a napirendi pont a nemzetiségek érdekeit, jogait érinti. Rendkívüli ügyben a nemzetiségi szószóló a napirendi pontok tárgyalását követően – a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott módon – felszólalhat. Az Országgyűlés ülésén szavazati joggal nem rendelkezik. (Ogytv. 29. § (2) bekezdés)

Kérdést intézhet a Kormányhoz és a Kormány tagjához, az alapvető jogok biztosához, az Állami Számvevőszék elnökéhez és a legfőbb ügyészhez a feladatkörükbe tartozó, a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő ügyben. (Ogytv. 29. § (4) bekezdés)

Határozati javaslatot terjeszthet elő nemzetiségek érdekeit, jogait érintő ügyben. (Ogytv. 29/A. § (6) bekezdés)

Az általa benyújtott és a tárgysorozatba vételre kijelölt bizottság által elutasított határozati javaslat tárgysorozatba vételét a nemzetiségeket képviselő bizottság kérheti. (HHSZ 81. § (4) bekezdés)

Anyanyelvén is felszólalhat és irományt nyújthat be. (Ogytv. 38/B. § (2) bekezdés)

Jeleznie kell az anyanyelven történő felszólalási szándékot legkésőbb a felszólalással érintett ülésnapot vagy bizottsági ülés megelőző munkanapon 12 óráig, vagy amennyiben az ülés napirendje az előzetes napirend tervezetéhez képest módosítással kerül elfogadásra, úgy a módosítással érintett napirend tekintetében annak megállapítását követően haladéktalanul. (Ogytv. 38/B. (3) bekezdés)

Be kell nyújtania az anyanyelven benyújtott irománnyal egyidejűleg annak hiteles magyar nyelvű fordítását is. (Ogytv. 38/B. § (4) bekezdés)

Az elsőként szólásra jelentkező nemzetiségi szószóló ügyrendi javaslatot tehet egy percben a tárgyalt napirendi pontot illetően, ha az a nemzetiségek érdekeit, jogait érinti. (HHSZ 19. § (1) bekezdés)

Nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont esetében a nemzetiségi szószólói felszólalásokra legkevesebb húsz percet kell biztosítani, ami nem számít bele az időkeretbe. (HHSZ 37. § (2) bekezdés g) pont)

A nemzetiségeket képviselő bizottság által felkért nemzetiségi szószóló felszólalhat nyolc percben a kivételes eljárásban tárgyalt, nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont esetében az összevont vita során. (HHSZ 63. § (3) bekezdés)

A nemzetiségeket képviselő bizottság munkájában szavazati joggal vesz részt, az állandó bizottságok, illetve a törvényalkotási bizottság ülésein – az állandó bizottság, illetve a törvényalkotási bizottság elnökének döntése alapján, vagy ha a Házbizottság úgy határoz, hogy a napirendi pont a nemzetiségek érdekeit érinti – tanácskozási joggal vehet részt. (Ogytv. 29. § (3) bekezdés)

Részt vehet az országgyűlési bizottság zárt ülésén, ha ott tanácskozási joga van. (Ogytv. 58. § (3) bekezdés)

 

Az összeállításban előforduló jogszabályok címének rövidítései

Alaptörvény	:	Magyarország Alaptörvénye
Eskütv.	:	Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló 2008. évi XXVII. törvény
HHSZ	:	Egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat
KE tv.	:	A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény
Kit.	:	A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény
Ogytv.	:	Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény
Vjt.	:	Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény