A bizottságok létrehozása
A bizottságok működési rendje
A bizottság ülésezésének rendje
A bizottsági ülés összehívása
A bizottsági ülés vezetése
A bizottsági határozatképességének megállapítása
A bizottsági jegyzőkönyv
Állandó bizottságok
Albizottságok
A törvényalkotási bizottság
Költségvetési ügyekkel foglalkozó bizottság
Külügyekkel foglalkozó bizottság
Honvédelemmel foglalkozó bizottság
Vallásügyekkel foglalkozó bizottság
Nemzetbiztonsági ügyekkel foglalkozó bizottság
A házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság
Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság
A Mentelmi, Összeférhetetlenségi, Fegyelmi és Mandátumvizsgáló Bizottság
A nemzetiségeket képviselő bizottság
Az eseti bizottságok
A vizsgálóbizottságok
A bizottságok létrehozása
Az Országgyűlés állandó bizottságokat, törvényalkotási bizottságot és a nemzetiségeket képviselő bizottságot hoz, valamint eseti és vizsgálóbizottságot hozhat létre. (Ogytv. 14. § (1) bek.)
A bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozatnak rendelkeznie kell a bizottság megbízatása kezdetének időpontjáról. (Ogytv. 14. § (2) bek.)
A bizottságok működési rendje
A bizottságok működési rendjüket – a házszabályi rendelkezéseket figyelembe véve – maguk határozzák meg. (HHSZ 107. § (1) bek.)
Ha a házszabályi rendelkezések vagy – amennyiben a bizottság ügyrendet fogad el – a bizottság ügyrendje a bizottság működésére külön rendelkezéseket nem tartalmaznak, a bizottság tárgyalása során az Országgyűlés ülésére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az Országgyűlés eljárásán a bizottság eljárását kell érteni. (HHSZ 107. § (2) bek.)
A bizottság ülésezésének rendje
Megalakulása után a bizottság meghatározza ülésezésének rendjét. (HHSZ 108. § (1) bek.)
Az Országgyűlés ülésszaka alatt a bizottság rendszeresen ülésezik. (HHSZ 108. § (2) bek.)
Az ülésszakok között az országgyűlési bizottságok – az eseti és vizsgálóbizottságokat kivéve – akkor tartanak ülést, ha azt a Házbizottság, a házelnök vagy a bizottság tagjainak legalább egyötöde írásban kéri. Az Európai Unió intézményeinek működési rendjére figyelemmel az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság és más állandó bizottság ezen időszak alatt szükség szerint tart ülést. (HHSZ 108. § (3) bek.)
Az Országgyűlés ülésének időtartama alatt – a határozati házszabályi rendelkezésekben foglalt kivételekkel – a bizottság nem tarthat ülést. (HHSZ 108. § (4) bek.)
A bizottság elnöke – indokainak megjelölésével – írásban kérheti a házelnök egyetértését a bizottsági ülés Országgyűlés ülésének időtartama alatt történő megtartásához. (HHSZ 108. § (5) bek.)
A bizottsági ülés összehívása
A bizottsági ülést a bizottság elnöke a napirendi javaslatot tartalmazó meghívó elküldésével írásban hívja össze. Ha a bizottság előzetesen állást foglal a bizottsági ülés napirendjéről, a bizottság elnöke feltünteti a napirendi javaslatban a bizottság által meghatározott napirendi pontokat. (HHSZ 110. § (1) és (2) bek.)
A bizottság elnöke meghívja az ülésre azokat a személyeket, akiknek részvétele a napirendi javaslat, valamint az annak módosítására irányuló javaslatban megjelölt új napirendi pont tárgyalásához szükséges. (HHSZ 111. § (1) bek.)
Az állandó meghívottak, valamint – arra a bizottsági ülésre, amelynek javasolt napirendjén szerepel az önálló indítvány részletes vitája – a döntési javaslathoz módosító javaslatot benyújtó képviselő a honlapon közzétett meghívó útján kapnak meghívást a bizottság nyilvános ülésére. (HHSZ 111. § (2) bek.)
A bizottsági tagok több mint felének írásbeli kérelmére a bizottság ülését össze kell hívni. A kérelemben meg kell jelölni az összehívás indokát, továbbá a javasolt időpontot és napirendet. A kérelmet legkésőbb az ülés javasolt időpontját huszonnégy órával megelőzően el kell juttatni a bizottság elnökéhez. Az elnöknek lehetőleg a javasolt, de legkésőbb az azt követő két napon belüli időpontra kell az ülést összehívnia. (HHSZ 112. § (1) bek.)
Ha a bizottság ülésének összehívására a kérelemben javasolt időpontig nem került sor, azt – a kezdeményező bizottsági tagok írásbeli megkeresésére – a bizottság alelnöke hívja össze. A megkeresésben meg kell jelölni az ülés új időpontját és a korábban javasolt napirendet, amelyektől az alelnök nem térhet el. Több alelnök esetén a bizottság összehívása bármelyik alelnöknél kezdeményezhető. Az írásbeli megkeresést az alelnöknek történő megküldésével egyidejűleg tájékoztatásul el kell juttatni a bizottság elnökéhez is. (HHSZ 112. § (2) bek.)
A bizottsági ülés vezetése
A bizottság elnöke megnyitja és részrehajlás nélkül vezeti, majd berekeszti az ülést; engedélyezi a felszólalásokat, ügyel a házszabályi rendelkezések betartására és az ülés rendjére, valamint kihirdeti a szavazás eredményét. (HHSZ 113. § (1) bek.)
Az elnök a bizottsági tag helyettesítését – a helyettesítő tag megnevezésével – bejelenti. A képviseleti megbízást legkésőbb a helyettesítés megkezdésekor be kell mutatni az elnöknek. (HHSZ 113. § (2) bek.)
Ha a bizottság elnöke valamely napirendi pont megtárgyalása előtt vagy az alatt az ülés vezetésével felhagy, azt – a helyettesítési sorrendre való tekintettel – bizottság alelnöke átveheti. (HHSZ 113. § (3) bek.)
A bizottság határozatképességének megállapítása
Az ülést vezető elnök a határozathozatalok során figyelemmel kíséri a bizottság határozatképességének fennállását. (HHSZ 113/A. § (1) bek.)
Ha a bizottság ülése megnyitásakor nem határozatképes, az ülést vezető elnök megkísérli a határozatképesség biztosítását. Amennyiben ez nem lehetséges, az ülést vezető elnök megállapítja a távol maradó tagok névsorát. (HHSZ 113/A. § (2) bek.)
A bizottsági jegyzőkönyv
A bizottsági ülésről szó szerinti jegyzőkönyv készül, amelyet az elnök aláírásával hitelesít. Az Országgyűlésről szóló törvény 52/D. §-a és 52/E. §-a szerinti esetben az elnök az ülést követő öt napon belül gondoskodik a jegyzőkönyv hitelesítéséről. (HHSZ 134. § (1) bek.)
A jegyzőkönyv irattárban elhelyezendő mellékletei:
a) az iromány kivételével minden olyan tárgyalás alá vont vagy ahhoz kapcsolódó irat, amelynek jegyzőkönyvhöz csatolását az ülést vezető elnök vagy a bizottság elrendelte,
b) a képviseleti megbízás,
c) a jelenléti ív. (HHSZ 134. § (2) bek.)
A jegyzőkönyv elkészítésére és kezelésére a HHSZ 131. §-át kell megfelelően alkalmazni, a következő eltérésekkel:
a) a nyilvános ülés jegyzőkönyvébe felvett felszólalás téves szövegének kiigazítására vonatkozó írásbeli kérelemről az elnök dönt. Amennyiben a kiigazítással az elnök nem ért egyet, arról – a közszemlét követő ülésen – a bizottság határoz,
b) a nyilvános ülés szó szerinti jegyzőkönyvének hitelesített példányát el kell helyezni az irattárban, valamint annak nyomtatott példányát az Országgyűlési Könyvtárban. A bizottsági ülésen részvételre jogosultaknak – kérésükre – a szó szerinti jegyzőkönyvet ki kell adni. (HHSZ 134. § (3) bek.)
Állandó bizottságok
Az állandó bizottságokat az Országgyűlés a megalakulását követően hozza létre. (Ogytv. 16. § (1) bek.)
Az Országgyűlés állandó bizottságot egyébként bármikor létrehozhat, átalakíthat és megszüntethet. (Ogytv. 16. § (3) bek.)
Kötelező létrehozni a Mentelmi, Összeférhetetlenségi, Fegyelmi és Mandátumvizsgáló Bizottságot (a továbbiakban: Mentelmi Bizottság), valamint alkotmányügyi kérdésekkel, költségvetéssel, külügyekkel, európai uniós ügyekkel, honvédelemmel, nemzetbiztonsággal, továbbá nemzetpolitikával foglalkozó állandó bizottságot. (Ogytv. 16. § (2) bek.)
Az állandó bizottságok számára, elnevezésére, feladatkörére, képviselőcsoporthoz tartozó és képviselőcsoporthoz nem tartozó képviselő (a továbbiakban: független képviselő) tagjainak számára a képviselőcsoport-vezetők – független képviselők véleményét is mérlegelő – megállapodása szerint, ennek hiányában a képviselőcsoport-vezetők indítványaira figyelemmel a házelnök tesz javaslatot az Országgyűlésnek. (Ogytv. 18. § (1) bek.)
Az állandó bizottságok elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására, a személyükre vonatkozó változásra, illetve a megüresedett hely betöltésére – a képviselőcsoport-vezetőknek az érintett független képviselők véleményét is mérlegelő indítványaira figyelemmel – a házelnök tesz javaslatot az Országgyűlésnek. (Ogytv. 18. § (2) bek.)
Az állandó bizottságokra vonatkozó, illetve a személyi javaslatról az Országgyűlés vita nélkül határoz. Az állandó bizottságokra vonatkozó javaslatra csak a képviselőcsoport vezetője tehet módosító javaslatot, amelyről az Országgyűlés vita nélkül dönt. A személyi javaslathoz módosító javaslatot nem lehet benyújtani. (Ogytv. 18. § (4) bek.)
Az állandó bizottságok feladatköre a kormányzati feladatokhoz igazodik. (Ogytv. 16. § (1) bek.)
Az állandó bizottság az Országgyűlés kezdeményező, javaslattevő, véleményező, törvényben és a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott esetekben ügydöntő, valamint a kormányzati munka ellenőrzésében közreműködő szerve, amely az Alaptörvényben, törvényben, a határozati házszabályi rendelkezésekben, továbbá az Országgyűlés egyéb határozataiban meghatározott hatáskörét gyakorolja. (Ogytv. 15. § (1) bek.)
Az Országgyűlés az Alaptörvény elfogadására, illetve módosítására irányuló javaslat, valamint törvényjavaslat, határozati javaslat, politikai nyilatkozatra vonatkozó javaslat és jelentés készítésére kérheti fel az állandó bizottságot. (Ogytv. 15. § (2) bek.)
Az állandó bizottság a feladatkörét érintő bármely kérdést – az Országgyűlés felkérése vagy saját elhatározása alapján – megtárgyalhat, és abban állást foglalhat, állásfoglalását – a házelnöknek történő egyidejű megküldésével – bizottsági tájékoztatóban nyilvánosságra hozhatja. (Ogytv. 15. § (4) bek.)
Albizottságok
Az állandó bizottság egyes feladatai elvégzésére tagjai sorából albizottságokat hozhat létre. Az albizottság a működési rendjét – az állandó bizottságok működésére vonatkozó házszabályi rendelkezések keretei között – maga állapítja meg. (Ogytv. 21. § (1) bek.)
Minden állandó bizottságnak létre kell hoznia egy albizottságot, amely a bizottság feladatkörébe tartozó törvények végrehajtását, társadalmi és gazdasági hatását, valamint a deregulációs folyamatokat kíséri figyelemmel. (Ogytv. 21. § (2) bek.)
A bizottság elnöke az albizottság megalakításáról haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlést. (Ogytv. 21. § (3) bek.)
A törvényalkotási bizottság
A törvényalkotási bizottság az Országgyűlés jogalkotási tevékenysége során eljáró, annak javaslattevő, véleményező, törvényben és a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott esetekben ügydöntő bizottsága, amely az Alaptörvényben, törvényben, a határozati házszabályi rendelkezésekben, valamint az Országgyűlés egyéb határozataiban meghatározott hatáskörét gyakorolja. (Ogytv. 21/A. § (1) bek.)
Az Országgyűlés a törvényalkotási bizottságot a megalakulását követően köteles létrehozni. (Ogytv. 21/A. § (2) bek.)
Tagjai
Alelnökének és tagjainak személyéről az állandó bizottságok létrehozásával egyidejűleg határoz az Országgyűlés. (Ogytv. 21/A. § (2) bek.)
A törvényalkotási bizottság elnökének személyéről az Országgyűlés külön határoz. (Ogytv. 21/A. § (2) bek.)
A törvényalkotási bizottságra az állandó bizottságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a törvényalkotási bizottság elnökének megbízatása megszűnik akkor is, ha a törvényalkotásért felelős alelnöki megbízatása felmentésével megszűnik. (Ogytv. 21/A. § (3) bek.)
A törvényalkotási bizottság eljárása
A törvényalkotási bizottság az előterjesztő részletesvita-szakasz lezárultát követő tájékoztatása benyújtását követően értékeli a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatokat és azokról állást foglal. A részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatok értékelése kiterjed arra is, hogy azok megfelelnek-e a HHSZ 42. §-ában meghatározott követelményeknek. A módosító javaslatok értékelésére és az állásfoglalás kialakítására legkorábban – a HHSZ 46. § (2a) bekezdésében foglaltak kivételével – a részletesvita-szakasz lezárulta utáni héten kerülhet sor. (HHSZ 46. § (2) bek.)
Ezt az időbeli korlátozást nem kell alkalmazni, ha az előterjesztő indokolással ellátott, írásbeli kérelmében kéri a házelnök engedélyét ahhoz, hogy a törvényalkotási bizottság az eljárását a részletesvita-szakasz lezárulta hetében folytassa le, és a házelnök az engedélyt megadja. A törvényalkotási bizottság előrehozott eljárását legkésőbb a törvényalkotási bizottság – a részletesvita-szakasz lezárulta hetében tartandó – ülésének napját megelőző munkanapon 10 óráig lehet kezdeményezni. A törvényalkotási bizottság előrehozott eljárására félévente legfeljebb nyolc önálló indítvány esetében kerülhet sor. (HHSZ 46. § (2a) bek.)
A törvényalkotási bizottság részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat hiányában a törvényjavaslatot nem tárgyalja, ahhoz módosító javaslatot nem nyújthat be, kivéve, ha az előterjesztő vagy – ha nem a Kormány az előterjesztő – a Kormány kezdeményezi a törvényalkotási bizottság eljárását. A törvényalkotási bizottság eljárását legkésőbb azon ülés megnyitása előtt egy órával lehet kezdeményezni, amely ülés tervezett napirendjén a törvényjavaslat zárószavazása szerepel. (HHSZ 46. § (3) bek.)
A törvényalkotási bizottság a tárgyaló bizottságok által benyújtott, általa támogatott részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatokat, a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatokba foglalt, nem támogatott, azonban a törvényalkotási bizottság által szükségesnek tartott változtatásokkal fenntartott módosításokat, valamint az általa megfogalmazott módosítási javaslatokat egy indítványba, az összegző módosító javaslatba foglalja össze. Ha a törvényjavaslat a HHSZ 44. § (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek nem felel meg, a törvényalkotási bizottság az összegző módosító javaslatba foglalja a követelmények teljesüléséhez szükséges módosítást is. (HHSZ 46. § (4) és (5) bek.)
A törvényjavaslat előterjesztője vagy a helyettesítésére jogosult személy távollétében a törvényjavaslatot – az Országgyűlésről szóló törvény 39. § (2a) bekezdésében foglalt kivétellel – a törvényalkotási bizottság nem tárgyalja. A Kormány képviselője akkor is részt vesz a törvényalkotási bizottság ülésén, ha nem a Kormány az előterjesztő, de a törvényjavaslat a feladatkörét érinti. A törvényalkotási bizottság ülésén a törvényjavaslat előterjesztője és a Kormány képviselője tanácskozási joggal vesz részt. A részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatot benyújtó tárgyaló bizottság által kijelölt előadó a törvényalkotási bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehet. (HHSZ 46. § (6) bek.)
A törvényalkotási bizottság a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatok tárgyalásának befejezéséről és a HHSZ 46. § (2) bekezdése szerinti állásfoglalásáról, vagy a HHSZ 46. § (3) bekezdése szerinti eljárásának befejezéséről összegző jelentést nyújt be. (HHSZ 46. § (7) bek.)
Ha a törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslatot fogadott el, azt az összegző jelentéssel egyidejűleg benyújtja. Ezt követően a törvényalkotási bizottság – a HHSZ-ben meghatározott esetek kivételével – további összegző módosító javaslatot nem nyújthat be. (HHSZ 46. § (8) bek.)
Ha a törvényalkotási bizottság eljárása során annak szükségességét észleli, bármely bizottságot törvényjavaslat benyújtására kérhet fel. (HHSZ 46. § (9) bek.)
Az előterjesztő az összegző módosító javaslat benyújtását követően haladéktalanul megküldi a törvényalkotási bizottság elnökének a törvényjavaslat és az összegző módosító javaslat egybeszerkesztett – ellenjegyzésével ellátott – szövegét (a továbbiakban: egységes javaslattervezet). (HHSZ 46. § (10) bek.)
Ha a törvényalkotási bizottság elnöke úgy ítéli meg, hogy
a) az egységes javaslattervezet megfelelően tartalmazza a törvényjavaslat és az összegző módosító javaslat egybeszerkesztett szövegét, akkor azt,
b) az egységes javaslattervezet nem megfelelően tartalmazza a törvényjavaslat és az összegző módosító javaslat egybeszerkesztett szövegét, akkor a törvényjavaslat és az összegző módosító javaslat törvényalkotási bizottság által egybeszerkesztett szövegét
benyújtja (a továbbiakban: egységes javaslat). (HHSZ 46. § (11) bek.)
A törvényalkotási bizottság elnöke az egységes javaslatot legkésőbb annak az ülésnapnak a megnyitása előtt egy órával nyújtja be, amely ülésnap napirendjén vagy tervezett napirendjén a törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája szerepel. (HHSZ 46. § (12) bek.)
A bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája
Az Országgyűlés a részletes vitáról szóló bizottsági jelentésekről és az összegző jelentésről, továbbá az összegző módosító javaslatról vitát folytat. (HHSZ. 47. § (1) bek.)
Amennyiben a törvényalkotási bizottság összegző jelentést nyújt be, a plenáris vitában elsőként a törvényalkotási bizottság által kijelölt előadó, majd – ha a törvényalkotási bizottságban van kisebbségi vélemény – a kisebbségi vélemény előadója szólal fel. E felszólalásokra összesen tizenöt perc áll rendelkezésre oly módon, hogy amennyiben van kisebbségi vélemény, hét percet annak kifejtésére kell biztosítani. (HHSZ 47. § (2) bek.)
A törvényalkotási bizottság előadójának, a törvényjavaslat előterjesztőjének, illetve a Kormány képviselőjének felszólalását követően a kijelölt bizottság által kijelölt előadó foglalja össze a bizottság állásfoglalását, majd – ha van kisebbségi vélemény – a kisebbségi vélemény előadója szólal fel. Ezután a vitához kapcsolódó bizottság által kijelölt előadó ismerteti a vitához kapcsolódó bizottság állásfoglalását, majd – ha van kisebbségi vélemény – a kisebbségi vélemény előadója szólal fel. E felszólalásokra tárgyaló bizottságonként összesen hat perc áll rendelkezésre oly módon, hogy amennyiben van kisebbségi vélemény, három percet annak kifejtésére kell biztosítani. (HHSZ 47. § (4) bek.)
A törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslat benyújtása esetén a HHSZ 48. § (6) bekezdése szerinti határozathozatalt követő három napon belül benyújtja az összegző módosító javaslat és a fenntartott módosító javaslat egybeszerkesztett szövegét (a továbbiakban: második összegző módosító javaslat). A törvényalkotási bizottság a fenntartott módosító javaslat szövegét csak akkor változtathatja meg, illetve a második összegző módosító javaslatban csak akkor fogalmazhat meg további módosításra irányuló szándékot, ha az a fenntartott módosító javaslat céljára és tartalmára tekintettel a HHSZ 44. § (1) bekezdésében meghatározott követelmények teljesülése érdekében szükséges. A törvényalkotási bizottság a fenntartott módosító javaslat tárgyalásának befejezéséről a második összegző módosító javaslat benyújtásával egyidejűleg második összegző jelentést nyújt be. A törvényjavaslat és a második összegző módosító javaslat egybeszerkesztett szövegét (második egységes javaslat) a HHSZ 46. § (10)-(12) bekezdése szerint kell benyújtani. (HHSZ 48. § (7) bek.)
A törvényalkotási bizottság az összegző módosító javaslat hiányában fenntartott módosító javaslat szövegét a HHSZ 48. § (7) bekezdése szerinti határidőben – az ott meghatározott tartalmi korlátok figyelembevételével – összegző módosító javaslatba foglalja, és a fenntartott módosító javaslat tárgyalásának befejezéséről az összegző módosító javaslat benyújtásával egyidejűleg második összegző jelentést nyújt be. Az egységes javaslatot a HHSZ 46. § (10)-(12) bekezdése szerint kell benyújtani. (HHSZ 48. § (7a) bek.)
Zárószavazás előtti módosító javaslat és vitája
A zárószavazást előkészítő módosító javaslatot a törvényalkotási bizottság tárgyalja meg és arról állást foglal. (HHSZ 53. § (1) bek.)
A törvényalkotási bizottság
a) dönt a zárószavazást előkészítő módosító javaslat támogatásáról,
b) fenntarthatja a nem támogatott zárószavazást előkészítő módosító javaslatot az általa szükségesnek tartott változtatásokkal, valamint
c) további – a HHSZ 52. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő – módosításra irányuló szándékot fogalmazhat meg. (HHSZ 53. § (2) bek.)
A HHSZ 53. § (2) bekezdése szerinti módosításokat a törvényalkotási bizottság egy indítványba foglalva nyújtja be a HHSZ 46. § (5) bekezdésében foglaltak alkalmazásával (a továbbiakban: zárószavazás előtti módosító javaslat). Zárószavazás előtti módosító javaslatként a HHSZ 42. § a) és b) pontja szerinti módosító javaslat nem nyújtható be. (HHSZ 53. § (2a) bek.)
A törvényalkotási bizottság a zárószavazást előkészítő módosító javaslat tárgyalásának befejezéséről, valamint a zárószavazást előkészítő módosító javaslatra vonatkozó állásfoglalásáról zárószavazás előtti jelentést nyújt be. (HHSZ 53. § (3) bek.)
A törvényalkotási bizottság a zárószavazás előtti jelentését és a zárószavazás előtti módosító javaslatát legkésőbb annak az ülésnapnak a megnyitása előtt három órával nyújtja be, amely ülésnap napirendjén vagy tervezett napirendjén a zárószavazás előtti jelentés és a zárószavazás előtti módosító javaslat vitája szerepel. Ezt követően a törvényalkotási bizottság további zárószavazás előtti módosító javaslatot nem nyújthat be. (HHSZ 53. § (4) bek.)
Az Országgyűlés – zárószavazás előtti módosító javaslat benyújtása esetén – a zárószavazás előtti jelentést és a zárószavazás előtti módosító javaslatot megvitatja. (HHSZ 54. § (1) bek.)
A zárószavazás előtti jelentés és zárószavazás előtti módosító javaslat vitájában elsőként a törvényalkotási bizottság által kijelölt előadó, majd – ha a törvényalkotási bizottságban van kisebbségi vélemény – a kisebbségi vélemény előadója szólal fel. E felszólalásokra összesen tizenöt perc áll rendelkezésre oly módon, hogy amennyiben van kisebbségi vélemény, hét percet annak kifejtésére kell biztosítani. (HHSZ 54. § (2) bek.)
A törvényalkotási bizottság feladata a tárgysorozatba-vételi eljárás során
A képviselő által benyújtott és a tárgysorozatba vételre kijelölt bizottság által elutasított törvényjavaslat tárgysorozatba vételéről – az Országgyűlés jogalkotási tevékenysége során ügydöntő feladatokat is ellátó sajátos bizottságként – a törvényalkotási bizottság határoz az érintett képviselőcsoport vezetőjének vagy az érintett független képviselőnek – amennyiben kérelmét legalább négy képviselő támogatja – az elutasító döntéstől számított nyolc napon belül előterjesztett kérelmére, ezáltal tehermentesítve a plenáris ülést. (HHSZ 58. § (5) és (8) bek.)
A törvényalkotási bizottság a tárgysorozatba vétel iránti kérelemről annak benyújtását követő harminc napon belül határoz. A harmincnapos határidő számításánál a rendes ülésszakok közötti időtartamot figyelmen kívül kell hagyni. A törvényalkotási bizottság a tárgysorozatba-vételi kérelemre vonatkozó döntéséről írásban értesíti a házelnököt. (HHSZ 58. § (6) bek.)
Költségvetési ügyekkel foglalkozó bizottság
A költségvetési törvényjavaslat tárgyalása során a törvényalkotási bizottság feladatait a költségvetési ügyekkel foglalkozó bizottság látja el. A költségvetési ügyekkel foglalkozó bizottság összegző jelentése benyújtásáig felkérheti a törvényalkotási bizottságot, hogy a költségvetési törvényjavaslat HHSZ 44. § (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek való megfelelését vizsgálja meg és azzal kapcsolatos véleményét a költségvetési ügyekkel foglalkozó bizottsággal közölje. (HHSZ 91. § (3) bek.)
A központi költségvetés és a költségvetési fejezetek bevételi és kiadási főösszegére és egyenlegére – a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény 25. § (5) bekezdése szerinti módosító javaslat kivételével – kizárólag a költségvetési ügyekkel foglalkozó bizottság nyújthat be módosító javaslatot. (HHSZ 91. § (4) bek.)
Ha a költségvetési ügyekkel foglalkozó bizottság megismételt részletes vitára kéri fel a tárgyaló bizottságot vagy a tárgyaló bizottságokat, a megismételt részletes vita lefolytatására határidőt szab és erről értesíti a házelnököt. (HHSZ 91. § (5) bek.)
A költségvetési törvényjavaslat részletes vitáját – a Mentelmi Bizottság kivételével – valamennyi állandó bizottság és a nemzetiségeket képviselő bizottság is lefolytatja. A költségvetési törvényjavaslat tárgyalása során a költségvetési ügyekkel foglalkozó bizottság kijelölt bizottságnak, a többi állandó bizottság és a nemzetiségeket képviselő bizottság – a költségvetési törvényjavaslat valamennyi szerkezeti egysége vonatkozásában – vitához kapcsolódó bizottságnak minősül. (HHSZ 92. § (3) bek.)
A központi költségvetésről szóló törvény módosítását tartalmazó törvényjavaslat tárgysorozatba vételére kijelölt bizottságként a költségvetési ügyekkel foglalkozó bizottság jár el. (HHSZ 100. § (2) bek.)
Külügyekkel foglalkozó bizottság
A nemzetközi szerződés kihirdetéséről szóló törvényjavaslat esetén a külügyekkel foglalkozó bizottság, az Alaptörvény E) cikk (2) bekezdése szerinti nemzetközi szerződés kihirdetéséről szóló törvényjavaslat esetén az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság jár el kijelölt bizottságként. (HHSZ 102. § (1) bek.)
A külügyekkel foglalkozó állandó bizottság tagja – a bizottság döntése alapján – a bizottság feladatai ellátásához elengedhetetlenül szükséges minősített adat felhasználására titoktartási nyilatkozat nélkül, a minősített adat védelmére vonatkozó követelmények megtartásával jogosult. (Ogytv. 98. § (3) bek. c) pontja)
Honvédelemmel foglalkozó bizottság
A honvédelemmel foglalkozó állandó bizottság tagja – a bizottság döntése alapján – titoktartási nyilatkozat nélkül, a minősített adat védelmére vonatkozó követelmények megtartásával jogosult a bizottságnak az Alaptörvényben, a honvédelemről szóló törvényben és a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben meghatározott feladatai ellátásához elengedhetetlenül szükséges minősített adat felhasználására. (Ogytv. 98. § (3) bek. a) pontja)
Az Országgyűlési Őrség parancsnoka évente beszámol az Országgyűlési Őrség tevékenységéről az Országgyűlés honvédelemmel foglalkozó állandó bizottságának. (Ogytv. 132. § (1) bek. e) pontja)
Vallásügyekkel foglalkozó bizottság
A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény szerinti, az állam által bejegyzett egyházzal kötött átfogó együttműködési megállapodás (a továbbiakban: átfogó megállapodás) kihirdetéséről, továbbá a bevett egyházak felsorolásának módosításáról szóló törvényjavaslat benyújtása esetén a vallásügyekkel foglalkozó bizottság jár el kijelölt bizottságként. (HHSZ 103. § és 104. § (1) bek.)
A helyesbítési javaslatban – amely célja az átfogó megállapodás benyújtott szövegében lévő elírás vagy helyesírási hiba javítása – nem kell tárgyaló bizottságot megjelölni, bizottság a helyesbítési javaslatot nem tárgyalja. (HHSZ 104. § (4) bek.)
A HHSZ 67. alcíme szerinti törvényjavaslathoz nem nyújtható be a HHSZ 42. § a) és b) pontja szerinti módosító javaslat. (HHSZ 104. § (6) bek.)
Ha a törvényjavaslatot érintően nincs vitához kapcsolódó bizottság, és módosító javaslat benyújtására sem került sor, az általános vitát a zárószavazás követi, kivéve, ha a kijelölt bizottság – legkésőbb azon ülésnap megnyitása előtt egy órával, amely ülésnap napirendjén vagy tervezett napirendjén a törvényjavaslat zárószavazása szerepel – úgy nyilatkozik, hogy a törvényjavaslatról kijelölt bizottságként részletes vitát kíván folytatni. (HHSZ 105. §)
A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény szerinti, a bevett egyházzal kötött megállapodás kihirdetésével, továbbá az átfogó megállapodás módosításával, valamint a kizárólag a bevett egyház törvényben meghatározott okok miatti megszűnésével kapcsolatos törvényjavaslat tárgyalására is a HHSZ 67. alcíme rendelkezéseit kell alkalmazni. (HHSZ 106. §)
Nemzetbiztonsági ügyekkel foglalkozó bizottság
A nemzetbiztonsági ügyekkel foglalkozó bizottság hatáskörét és tevékenységét a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.), a bizottságot is nevesítve részletesen szabályozza.
Az Országgyűlés a nemzetbiztonsági szolgálatok parlamenti ellenőrzését Nemzetbiztonsági Bizottsága közreműködésével látja el. A Nemzetbiztonsági Bizottság elnöke mindenkor csak ellenzéki képviselő lehet. (Nbtv. 14. § (1) bek.)
Az érintett miniszterek a Nemzetbiztonsági Bizottságot a nemzetbiztonsági szolgálatok általános tevékenységéről rendszeresen, de legalább évente kétszer tájékoztatják. (Nbtv. 10. § (1) bek. és 14. § (2) bek.)
A parlamenti ellenőrzés gyakorlása során a Nemzetbiztonsági Bizottság feladatait az Nbtv. 14. § (4) bekezdése tartalmazza.
A bizottság tagja a bizottság döntése alapján, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben meghatározott feladatai ellátásához elengedhetetlenül szükséges minősített adat felhasználására titoktartási nyilatkozat nélkül, a minősített adat védelmére vonatkozó követelmények megtartásával jogosult. (Ogytv. 98. § (3) bek. b) pontja)
A házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság
Ha az esküokmányok érvényességével kapcsolatban kétség merül fel, a házelnök haladéktalanul a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottsághoz fordul. A bizottság a házelnök megkeresését követő három munkanapon belül állást foglal az esküokmányok érvényességéről. (HHSZ 10/A. § (5) és (6) bek.)
A korelnök vagy a házelnök az írásbeli bejelentések alapján tájékoztatja az Országgyűlést a képviselőcsoportok megalakulásáról. Ha a képviselőcsoport megalakulása vagy annak bejelentése házszabályi rendelkezésekkel való összhangjával kapcsolatban kétség merül fel, a házelnök a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottsághoz fordul. (HHSZ 12. § (3) bek.)
A visszautasított iromány benyújtója – ha kérését legalább öt képviselő támogatja – a visszautasítástól számított öt munkanapon belül kérheti a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság eseti jellegű állásfoglalását. Az állásfoglalás meghozataláig a visszautasított iromány nem tárgyalható. (HHSZ 29. § (4) bek.)
Az ülést vezető elnök rendreutasítás és figyelmeztetés nélkül megvonhatja a felszólalási jogot attól a képviselőtől, aki az ülést vezető elnök döntését, ülésvezetését kifogásolja. Az a képviselő, akitől a felszólalási jogot megvonták, ugyanazon az ülésnapon, ugyanazon napirendi pont tárgyalása során nem szólalhat fel, de kérheti a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság eseti jellegű állásfoglalását. (Ogytv. 46/A. §)
Az országgyűlési bizottság elnöke rendreutasítás, illetve figyelmeztetés nélkül megvonhatja az Ogytv. 46/A. §-ban meghatározott magatartást tanúsító képviselő felszólalási jogát. A képviselő ebben az esetben kérheti a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság eseti jellegű állásfoglalását. (Ogytv. 52/B. § (3) bek.)
A házszabályi rendelkezések értelmezésével kapcsolatban az Országgyűlés ülésén egyedi esetekben felmerült vitás kérdésekben az ülést vezető elnök – szükség esetén a Házbizottságban folytatott egyeztetést követően – dönt, vagy a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottsághoz fordul. (Ogytv. 61. § (1) bek.)
Ha az országgyűlési bizottság ülésén a házszabályi rendelkezések értelmezésével kapcsolatban vitás kérdés merül fel, az országgyűlési bizottság elnöke dönt, vagy a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottsághoz fordul. (Ogytv. 61. § (2) bek.)
A házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság az Ogytv. 61. § (1) és (2) bekezdésében foglalt esetben, valamint az Országgyűlés tisztségviselője, bármely képviselőcsoport, országgyűlési bizottság vagy legalább öt független képviselő kérésére állást foglal. (Ogytv. 61. § (3) bek.)
A házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság – saját döntése alapján – általános érvényű vagy eseti jellegű állásfoglalást hoz. Az általános érvényű állásfoglalást az ülést vezető elnök ismerteti, az eseti jellegű állásfoglalást a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság írásban teszi közzé. (Ogytv. 61. § (4) bek.)
Az általános érvényű állásfoglalás ismertetésétől, illetve az eseti jellegű állásfoglalás kiküldésétől számított tizenöt napon belül bármely képviselőcsoport, illetve – ha a kérését legalább öt képviselő támogatja – bármely független képviselő kérheti az Országgyűlés döntését. A kérelem az állásfoglalás elutasítására vagy fenntartására irányulhat. Az Országgyűlés a kérelemről annak beérkezését követő harminc napon belül határoz. Az e bekezdésben meghatározott határidő számításánál a rendes ülésszakok közötti időtartamot figyelmen kívül kell hagyni. (Ogytv. 61. § (5) bek.)
Az Országgyűlés ellenkező határozatáig a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság állásfoglalását alkalmazni kell. (Ogytv. 61. § (6) bek.)
Az általános érvényű állásfoglalás az újonnan megválasztott Országgyűlés házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottságának megalakulásakor hatályát veszti. A házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság az így hatályát vesztett általános érvényű állásfoglalást változatlan tartalommal elfogadhatja. A változatlan tartalommal elfogadott állásfoglalás elutasítására vagy fenntartására vonatkozóan az Országgyűlés döntése nem kérhető. (Ogytv. 61. § (7) bek.)
Házszabályi rendelkezés a házszabályi rendelkezések értelmezésével kapcsolatban eltérő szabályokat is megállapíthat. (Ogytv. 61. § (8) bek.)
Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság
A nemzetközi szerződés kihirdetéséről szóló törvényjavaslat esetén a külügyekkel foglalkozó bizottság, az Alaptörvény E) cikk (2) bekezdése szerinti nemzetközi szerződés kihirdetéséről szóló törvényjavaslat esetén az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság jár el kijelölt bizottságként. (HHSZ 102. § (1) bek.)
Az Országgyűlés a Kormánynak az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeiben folytatott tevékenysége feletti – az Ogytv. VI. Fejezetében meghatározott – ellenőrzési jogokat országgyűlési bizottság útján is gyakorolhatja. (Ogytv. 62. § (1) bek.)
Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság ügydöntő hatáskörrel rendelkezik – eltérő rendelkezés hiányában – az Ogytv. VI. Fejezetében meghatározott eljárások során. (Ogytv. 62. § (2) bek.)
Az Európai Unió intézményeivel és tagállamaival történő egyeztetési eljárás
Törvényjavaslat zárószavazásának megkezdéséig az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság az Európai Unió intézményeivel és tagállamaival történő egyeztetést kezdeményezhet írásban. (HHSZ 73. § (1) bek.)
Az európai uniós dokumentumok hozzáférhetővé tétele
A Kormány – továbbítás útján vagy egyéb módon – biztosítja a hozzáférést az Országgyűlés számára minden uniós jogi aktus-tervezethez, javaslathoz és dokumentumhoz, amely az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeinek döntéshozatali eljárásában napirenden szerepel (a továbbiakban: európai uniós tervezet). (Ogytv. 63. § (1) bek.)
Az Országgyűlésről szóló törvényben meghatározott európai uniós tervezetek, valamint egyéb európai uniós dokumentumok a képviselők, a képviselőcsoportok, a nemzetiségi szószólók, valamint az Országgyűlés Hivatalának munkatársai számára a parlamenti információs rendszerben megjelenített elérhetőségeken keresztül hozzáférhetők. (HHSZ 139. § (1) bek.)
Az Országgyűlés és a Kormány közötti egyeztetési eljárás
Az európai uniós tervezetek országgyűlési tárgyalása az állandó bizottságok feladata. Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság hatáskörébe tartozik a Kormány álláspontjavaslatával kapcsolatos állásfoglalás kialakítása. (HHSZ 140. § (1) bek.)
Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság az elnökének javaslatára dönt arról, hogy mely európai uniós tervezetekről kíván az Országgyűlésről szóló törvény szerinti egyeztetést kezdeményezni, továbbá dönt arról is, hogy mely európai uniós tervezetekkel kapcsolatban kíván a Kormánytól álláspontjavaslatot vagy bővített álláspontjavaslatot kérni. Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság elnöke a bizottság döntéséről tájékoztatja a házelnököt és az állandó bizottságok elnökeit. Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság tagjai legalább kétötödének indítványára is egyeztetést kezdeményezhet a megjelölt európai uniós tervezetről, amely indítványt rendes ülésszakonként legfeljebb négy európai uniós tervezet egyeztetésére lehet tenni. (HHSZ 140. § (2) és (3) bek.)
Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság szóbeli eljárás keretében vizsgálja meg az európai uniós tervezetet és a Kormány arra vonatkozó tárgyalási álláspontjavaslatát. (HHSZ 140. § (6) bek.)
Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság az Országgyűlés állásfoglalását az európai uniós döntéshozatal rendje által megkívánt határidőig, a kijelölt állandó bizottság véleményének ismeretében zárt ülésen alakítja ki. (Ogytv. 65. § (1) és (4) bek., valamint HHSZ 140. § (5) bek.)
Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság állást foglalhat az egyeztetés alá vont tervezetről a kijelölt állandó bizottság véleményének hiányában is. (HHSZ 140. § (8) bek.)
Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság állásfoglalása a jegyzőkönyvbe foglalt elnöki összefoglaló, amelyet a bizottság elnöke a bizottsági ülést követő huszonnégy órán belül írásban megküld a házelnöknek és a Kormánynak. (HHSZ 140. § (9) bek.)
A Kormány által az Országgyűlésről szóló törvény szerint adott, az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeinek döntése utáni írásbeli, valamint szóbeli tájékoztatással összefüggésben az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság jár el. A bizottság az Országgyűlésről szóló törvény által meghatározott esetben dönt az indokolás elfogadásáról. (HHSZ 140. § (10) bek.)
Az európai uniós tervezetre vonatkozó egyeztetési eljárás lezárására irányuló országgyűlési döntést az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság hozza meg. (HHSZ 140. § (11) bek.)
A Kormány egyéb tájékoztatási kötelezettségei
A Kormány az Európai Tanács üléseiről és a stratégiai jelentőségű európai uniós eseményekről rendszeresen tájékoztatja az európai uniós ügyekkel foglalkozó állandó bizottságot. (Ogytv. 69. § (1) bek.)
Európai uniós tisztségre jelölt személy bizottsági meghallgatása
Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság meghallgathatja az Európai Bizottság, a Bíróság, a Törvényszék, a Számvevőszék és az Európai Beruházási Bank igazgatótanácsa magyar tagjainak a Kormány által javasolt személyeket. (Ogytv. 70. §, valamint HHSZ 141. §)
A szubszidiaritás elvének érvényesítése
Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság megvizsgálhatja a szubszidiaritás és arányosság elvének érvényesülését az európai uniós jogalkotási aktusok tervezetei esetében, az Európai Unióról szóló szerződéshez (a továbbiakban: EUSz), az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez (a továbbiakban: EUMSz), és az Európai Atomenergia-közösség létrehozásáról szóló szerződéshez csatolt 2. jegyzőkönyvben (a továbbiakban: Jegyzőkönyv) meghatározottak szerint. (Ogytv. 71. § (1) bek., valamint HHSZ 142. § (1) bek.)
Amennyiben az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság álláspontja szerint az európai uniós jogalkotási aktus tervezete sérti a szubszidiaritás elvét, a Jegyzőkönyv szerinti indokolt vélemény elfogadása feltételeinek fennállásáról jelentést és a jelentés elfogadására vonatkozó határozati javaslatot nyújt be az Országgyűlésnek, az indokolt vélemény megküldésére vonatkozó Jegyzőkönyvben meghatározott határidőre figyelemmel.
Ha az Országgyűlés az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság kezdeményezésére elrendeli a jelentés és a jelentés elfogadására vonatkozó határozati javaslat kivételes eljárásban történő tárgyalását, ezt a HHSZ 61. § (5) bekezdésének alkalmazása során figyelmen kívül kell hagyni. A HHSZ 45. alcíme szerinti kivételes eljárás során
a) a jelentéshez módosító javaslatot nem lehet benyújtani,
b) a törvényalkotási bizottság a részletes vita során a jelentést is megvitatja,
c) az Országgyűlés az összevont vitát a jelentés és a jelentés elfogadására vonatkozó határozati javaslat vonatkozásában együttesen folytatja le,
d) az Országgyűlés a jelentésről a határozati javaslat elfogadásával dönt.
A jelentés elfogadását követően az indokolt véleményt a házelnök haladéktalanul továbbítja az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság elnökének, és egyidejűleg erről a Kormányt is tájékoztatja. (HHSZ 142. § (2)–(5) bek.)
Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság megvizsgálhatja a szubszidiaritás elvének érvényesülése szempontjából az elfogadott európai uniós jogalkotási aktusokat. (HHSZ 143. § (1) bek.)
Amennyiben az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság álláspontja szerint az elfogadott európai uniós jogalkotási aktus sérti a szubszidiaritás elvét, az Országgyűlésről szóló törvényben meghatározottak szerint kezdeményezi, hogy a Kormány nyújtson be keresetet az Európai Unió Bíróságához. A kezdeményezéssel egyidejűleg, annak megtételéről tájékoztatja a házelnököt. (HHSZ 143. § (2) bek.)
Az Országgyűlés kifogása
Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság megvizsgálja az Európai Tanácsnak az EUSz 48. cikk (7) bekezdése szerinti kezdeményezését, valamint az Európai Bizottságnak az EUMSz 81. cikk (3) bekezdése szerinti javaslatát. (HHSZ 144. § (1) bek.)
Amennyiben az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság álláspontja szerint a kezdeményezéssel, illetve a javaslattal szemben indokolt az EUSz 48. cikk (7) bekezdése, illetve az EUMSz 81. cikk (3) bekezdése szerinti kifogás megtétele, a kifogás megtétele feltételeinek fennállásáról jelentést és a jelentés elfogadására vonatkozó határozati javaslatot nyújt be az Országgyűlésnek, a kifogás megtételére vonatkozó, az EUSz-ben, illetve az EUMSz-ben meghatározott határidőre figyelemmel. Ha az Országgyűlés az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság kezdeményezésére elrendeli a jelentés és a jelentés elfogadására vonatkozó határozati javaslat kivételes eljárásban történő tárgyalását, ezt a HHSZ 61. § (5) bekezdésének alkalmazása során figyelmen kívül kell hagyni. A HHSZ 45. alcíme szerinti kivételes eljárás során
a) a jelentéshez módosító javaslatot nem lehet benyújtani,
b) a törvényalkotási bizottság a részletes vita során a jelentést is megvitatja,
c) az Országgyűlés az összevont vitát a jelentés és a jelentés elfogadására vonatkozó határozati javaslat vonatkozásában együttesen folytatja le,
d) az Országgyűlés a jelentésről a határozati javaslat elfogadásával dönt.
A jelentés elfogadását követően a kifogást a házelnök haladéktalanul továbbítja az Európai Tanács elnökének, illetve az Európai Unió Tanácsának, és egyidejűleg erről a Kormányt is tájékoztatja. (HHSZ 144. § (2)–(5) bek.)
Az Országgyűlés és az Európai Bizottság közötti politikai párbeszéd
Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság az Európai Bizottságnak megküldött, a bizottsági konzultációs dokumentumról és jogalkotási aktus tervezetéről a politikai párbeszéd keretében kialakított véleményéről tájékoztatja a házelnököt. (HHSZ 145. §)
Mentelmi, Összeférhetetlenségi, Fegyelmi és Mandátumvizsgáló Bizottság
Mentelmi ügyek
A Mentelmi Bizottság elnöke a mentelmi ügy tárgyalásáról, annak idejéről és helyéről az érintett képviselőt vagy a volt képviselőt értesíti. Ha a képviselő vagy a volt képviselő megjelenik, kérésére meg kell őt hallgatni, de a Mentelmi Bizottság ülésén egyébként – kivéve a képviselő mentelmi joga megsértése tárgyában tartott ülést – nem lehet jelen. (HHSZ 146. § (3) bek.)
A Mentelmi Bizottság a mentelmi ügyeket zárt ülésen tárgyalja. (HHSZ 146. § (4) bek.)
A Mentelmi Bizottság az ügy kézhezvételétől számított harminc napon belül
a) a mentelmi jog megsértése ügyében javaslatot tesz a házelnöknek,
b) a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítvány tárgyában határozati javaslatot nyújt be az Országgyűlésnek. (HHSZ 146. § (5) bek.)
A HHSZ 146. § (5) bekezdésében rögzített határidő számításánál a rendes ülésszakok közötti időtartamot és az adatbeszerzés időtartamát figyelmen kívül kell hagyni. (HHSZ 146. § (6) bek.)
A mentelmi ügyben benyújtott határozati javaslathoz más bizottság nem nyújthat be részletes vitáról szóló bizottsági jelentést. (HHSZ 146. § (7) bek.)
A határozati javaslathoz módosító javaslatot nem lehet benyújtani, arról az Országgyűlés vita nélkül határoz. Az Országgyűlés határozathozatala előtt a Mentelmi Bizottság előadója és az érintett képviselő öt-ötperces időtartamban hozzászólhat. (HHSZ 147. § (2) bek.)
Fegyelmi és rendészeti ügyek
A Mentelmi Bizottság a rendészeti intézkedéssel szembeni képviselői kifogásról annak kézhezvételételétől számított nyolc napon belül jelentést nyújt be az Országgyűlésnek. (HHSZ 148. § (3) bek.)
A Mentelmi Bizottság elnöke a fegyelmi és rendészeti ügy tárgyalásáról, idejéről és helyéről az érintett képviselőt értesíti. A képviselő a Mentelmi Bizottság ülésén – a meghallgatását kivéve – nem lehet jelen. (HHSZ 148. § (5) bek.)
A Mentelmi Bizottság a fegyelmi és rendészeti ügyeket zárt ülésen tárgyalja. (HHSZ 148. § (6) bek.)
Összeférhetetlenségi ügyek
A házelnök
a) a képviselői összeférhetetlenség kimondására irányuló képviselői indítványt,
b) a bűntett miatti jogerős elítélésről vagy állammal szemben fennálló köztartozásról szóló jogerős ítéletről vagy jogerős határozatról szóló tájékoztatást (a továbbiakban: méltatlansági összeférhetetlenséggel kapcsolatos tájékoztatás),
c) a képviselői összeférhetetlenségi eljárás megindítására irányuló képviselői kezdeményezést, valamint
d) a képviselői összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentést
haladéktalanul átadja megvizsgálásra a Mentelmi Bizottságnak, és erről – a HHSZ 149. § (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – az Országgyűlést, valamint az érintett képviselőt tájékoztatja. Ha az Országgyűlés nem ülésezik, a házelnök dönt arról, hogy az összeférhetetlenségi ügy elbírálása céljából szükség van-e rendkívüli ülésszak vagy rendkívüli ülés összehívására. (HHSZ 149. § (2) bek.)
A képviselői összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentésről az ülést vezető elnök csak akkor tájékoztatja az Országgyűlést, ha az megfelel a törvényben foglalt alaki és tartalmi feltételeknek. Ezt a Mentelmi Bizottság elnöke állapítja meg, és erről haladéktalanul tájékoztatja a házelnököt és a Mentelmi Bizottság tagjait. (HHSZ 149. § (3) bek.)
Méltatlansági összeférhetetlenséggel kapcsolatos tájékoztatás esetén a Mentelmi Bizottság elnöke határozati javaslat benyújtásával kezdeményezi és haladéktalanul elrendeli az összeférhetetlenségi eljárás megindítását. A határozati javaslatnak tartalmaznia kell, hogy az összeférhetetlenség kimondásával egyidejűleg a képviselői megbízatás megszűnik. A határozati javaslat visszavonására a Mentelmi Bizottság hozzájárulásával kerülhet sor. (HHSZ 149. § (4) bek.)
A Mentelmi Bizottság elnöke a képviselői összeférhetetlenség kimondására irányuló képviselői indítvány esetén haladéktalanul elrendeli határozati javaslat benyújtásával az összeférhetetlenségi eljárás megindítását. A határozati javaslat visszavonására a Mentelmi Bizottság hozzájárulásával kerülhet sor. (HHSZ 149. § (5) bek.)
Amennyiben az érintett képviselő vitatja összeférhetetlensége fennállását, úgy az eljárásra a továbbiakban a HHSZ 150. § (1)–(3) bekezdését és a HHSZ 151. §-át kell megfelelően alkalmazni. (HHSZ 149. § (6) bek.)
A Mentelmi Bizottság elnöke a képviselői összeférhetetlenségi eljárás megindítására irányuló képviselői kezdeményezés esetén felszólítja az érintett képviselőt, hogy öt napon belül nyilatkozzon összeférhetetlensége fennállásáról, illetve kezdeményezze az összeférhetetlenség megszüntetését. Ha a képviselő az utóbbi megtörténtét bejelenti a Mentelmi Bizottság elnökének, akkor az elnök nem rendeli el az összeférhetetlenségi eljárás megindítását, és erről a tényről tájékoztatja a házelnököt, valamint a Mentelmi Bizottságot. (HHSZ 149. § (7) bek.)
Ha a Mentelmi Bizottság elnöke a HHSZ 149. § (7) bekezdésében foglalt kezdeményezésről és az érintett képviselőtől kapott válaszból azt állapítja meg, hogy a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, erről haladéktalanul tájékoztatja a Mentelmi Bizottságot. Ha a Mentelmi Bizottság nem emel kifogást, az elnök nem rendeli el az összeférhetetlenségi eljárás megindítását, és erről tájékoztatja a házelnököt. Ha a Mentelmi Bizottság kifogást emel, az elnök haladéktalanul elrendeli az összeférhetetlenségi eljárás megindítását. (HHSZ 149. § (8) bek.)
Ha a képviselő vitatja az összeférhetetlenség fennálltát, vagy a felszólítástól számított öt napon belül nem jelenti be a Mentelmi Bizottság elnökének annak tényét, hogy azt megszüntette vagy kezdeményezte annak megszüntetését, vagy ha az összeférhetetlenség nem szüntethető meg, a Mentelmi Bizottság elnöke haladéktalanul elrendeli az összeférhetetlenségi eljárás megindítását. (HHSZ 149. § (9) bek.)
A Mentelmi Bizottság elnöke a képviselői összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentés esetén megvizsgálja, hogy a bejelentés megfelel-e a törvényben meghatározott alaki feltételeknek. Ha a bejelentés megfelel a feltételeknek, a Mentelmi Bizottság elnöke kezdeményezi az összeférhetetlenségi eljárás megindítását. Az eljárásra ezt követően a HHSZ 149. § (7)–(9) bekezdését kell megfelelően alkalmazni. (HHSZ 149. § (10) bek.)
A vizsgálati testület létrehozásának részletes szabályait a Mentelmi Bizottság ügyrendjében állapítja meg. (HHSZ 150. § (1) bek.)
A Mentelmi Bizottság az összeférhetetlenségi ügyeket zárt ülésen tárgyalja. (HHSZ 151. § (1) bek.)
A Mentelmi Bizottság az Országgyűlés döntését igénylő, a HHSZ 149. § (4)–(5) bekezdése szerinti összeférhetetlenségi ügyekben részletes vitáról szóló bizottsági jelentést nyújt be az Országgyűlésnek. (HHSZ 151. § (2) bek.)
A Mentelmi Bizottság dönt a vizsgálati testület által előterjesztett határozatijavaslat-tervezet elfogadásáról. A Mentelmi Bizottság a tervezet elfogadása esetén annak megfelelő határozati javaslatot nyújt be az Országgyűlésnek. (HHSZ 151. § (3) bek.)
Ha a Mentelmi Bizottság a rendelkezésére álló adatok és bizonyítékok alapján nem tud dönteni az összeférhetetlenségi ügyben, akkor a vizsgálati testületet további adatok és bizonyítékok beszerzésére szólítja fel. (HHSZ 151. § (4) bek.)
A Mentelmi Bizottság elnöke az összeférhetetlenségi ügy tárgyalásáról, annak idejéről és helyéről az érintett képviselőt értesíti. Ha a képviselő megjelenik, kérésére meg kell őt hallgatni, de a Mentelmi Bizottság ülésén egyébként nem lehet jelen. (HHSZ 151. § (5) bek.)
Az összeférhetetlenségi ügyben benyújtott határozati javaslathoz a Mentelmi Bizottságon kívül más bizottság nem nyújthat be részletes vitáról szóló bizottsági jelentést. (HHSZ 152. § (2) bek.)
Módosító javaslatot a határozati javaslathoz nem lehet benyújtani, arról az Országgyűlés vita nélkül határoz. A határozathozatal előtt a Mentelmi Bizottság előadója és az érintett képviselő öt-ötperces időtartamban felszólalhat. (HHSZ 152. § (3) bek.)
Az időközi választás során megválasztott, továbbá a listán megüresedett mandátumot megszerző képviselő vagy nemzetiségi szószóló megbízólevelét a Mentelmi Bizottság vizsgálja meg. A vizsgálat eredményéről a bizottság előadója az Országgyűlés legközelebbi ülésén szóban tesz jelentést. (HHSZ 9. § (2) bek.)
A jövedelem- és gazdasági érdekeltségi nyilatkozattal kapcsolatos eljárás
Jövedelem- és gazdasági érdekeltségi nyilatkozattal (a továbbiakban: vagyonnyilatkozat) kapcsolatos eljárás kezdeményezése esetén a Mentelmi Bizottság elnöke felhívja az érintett képviselőt, hogy öt napon belül nyilatkozzon a kezdeményezéssel kapcsolatosan, vagy javítsa ki a kezdeményezésben kifogásolt adatokat, amennyiben a kezdeményezést alaposnak találja. Ha a képviselő a kifogásolt adatokat kijavítja, az elnök nem rendeli el a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megindítását, amely tényről tájékoztatja a házelnököt, az érintett képviselőt és a kezdeményezőt. (HHSZ 153. § (1) bek.)
Az érintett képviselő a HHSZ 153. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozata kézhezvétele után a Mentelmi Bizottság elnöke a HHSZ 149. § (8) bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazásával jár el. (HHSZ 153. § (2) bek.)
Ha a képviselő a felhívásnak nem tesz eleget vagy a kezdeményezésben foglaltakat vitatja, a Mentelmi Bizottság elnöke elrendeli a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megindítását. (HHSZ 153. § (3) bek.)
A képviselő nyilatkozattételre történő felhívásától számított harminc napon belül a Mentelmi Bizottság az ellenőrzés eredményéről írásban tájékoztatja az Országgyűlést. (HHSZ 153. § (5) bek.)
A nemzetiségeket képviselő bizottság
A nemzetiségeket képviselő bizottság a nemzetiségek érdekeit, jogait érintően az Országgyűlés kezdeményező, javaslattevő, véleményező és a kormányzati munka ellenőrzésében közreműködő szerve, amely az Alaptörvényben, törvényben és a határozati házszabályi rendelkezésekben, valamint az Országgyűlés egyéb határozataiban meghatározott hatáskörét gyakorolja. (Ogytv. 22. § (1) bek.)
A nemzetiségeket képviselő bizottság elnevezésére, feladatkörének kiegészítésére, elnökének, alelnökeinek személyére a házelnök – a nemzetiségi képviselők és a nemzetiségi szószólók indítványait mérlegelve – tesz javaslatot az Országgyűlésnek. (Ogytv. 22. § (4) bek.)
Állást foglal a Kormánynak a nemzetiségek helyzetéről készített beszámolójáról, valamint az alapvető jogok biztosának éves beszámolójáról. (Ogytv. 22. § (2) bek.)
A nemzetiségeket képviselő bizottság tagjai a nemzetiségi képviselő, valamint a nemzetiségi szószóló. (Ogytv. 22. § (3) bek.) Az országgyűlési képviselők 2018. évi és 2022. évi választásán a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának nemzetiségi listája képviselői mandátumot szerzett, így jelenleg a bizottságnak egy képviselő és 11 nemzetiségi szószóló tagja van.
Bizottsági tag megbízatása, bizottsági ülésen való részvétele, a bizottság feladatai és az albizottságok létrehozása tekintetében a nemzetiségeket képviselő bizottság esetében is az Ogytv. állandó bizottságokra vonatkozó 15. § (2) és (4) bekezdését, 19. § (1) bekezdés a), c) és – a nemzetiségeket képviselő bizottság elnöke, alelnöke tekintetében – h) pontját, 19. § (2) bekezdését, 20. §-át, valamint 21. §-át kell alkalmazni. (Ogytv. 22. § (5) bek.)
Az Országgyűlés – az állandó bizottságokhoz hasonlóan – a nemzetiségeket képviselő bizottságot is felkérheti Alaptörvény elfogadására, illetve módosítására irányuló javaslat, valamint törvényjavaslat, határozati javaslat, politikai nyilatkozatra vonatkozó javaslat és jelentés készítésére. (Ogytv. 15. § (2) bek.)
A nemzetiségeket képviselő bizottság – szintén az állandó bizottságokhoz hasonlóan – a feladatkörét érintő bármely kérdést – az Országgyűlés felkérése vagy saját elhatározása alapján – megtárgyalhat, és abban állást foglalhat. Állásfoglalását – a házelnöknek történő egyidejű megküldésével – bizottsági tájékoztatóban nyilvánosságra hozhatja. (Ogytv. 15. § (4) bek.)
A nemzetiséghez tartozó országgyűlési képviselő, a nemzetiségi képviselő, a nemzetiségi szószóló anyanyelvhasználatával összefüggésben felmerült kiadások a nemzetiségeket képviselő bizottság erre a célra rendelkezésre álló keretét terhelik. (Ogytv. 22. § (4a) bek.)
A nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pontok körét a Házbizottság határozza meg. A nemzetiségeket képviselő bizottság elnöke – akadályoztatása esetén a bizottság általa felkért alelnöke – a Házbizottság ülésén részt vehet. A nemzetiségeket képviselő bizottság elnöke kezdeményezheti a házelnöknél a Házbizottság összehívását annak érdekében, hogy a Házbizottság valamely napirendi pontot a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pontként határozzon meg. (Ogytv. 11. § (1) bek. b) pontja, 13. § (2a) és (5a) bek.)
A nemzetiségeket képviselő bizottság írásban bejelentheti – a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont esetében – ha a törvényjavaslat feladatkörébe tartozó rendelkezései vonatkozásában részletes vitát kíván lefolytatni, annak tételes megjelölésével, hogy mely részekre vonatkozóan kívánja lefolytatni azt. (HHSZ 32. § (2) bek.)
A nemzetiségeket képviselő bizottság túlterjeszkedő módosító javaslatra irányuló szándékot nem fogalmazhat meg, ilyen módosító javaslat benyújtását más tárgyaló bizottságnál vagy a törvényalkotási bizottságnál kezdeményezheti. Ilyen kezdeményezést legkésőbb a tárgyaló bizottság vagy a törvényalkotási bizottság azon ülését megelőző munkanapon lehet tenni, amelynek tervezett napirendjén a kezdeményezéssel érintett törvényjavaslat tárgyalása szerepel. (HHSZ 45. § (4) bek.)
A költségvetési és a zárszámadási törvényjavaslatok részletes vitáját a nemzetiségeket képviselő bizottság is lefolytatja vitához kapcsolódó bizottságként. (HHSZ 92. § (3) bek., 99. §)
Az eseti bizottságok
Eseti bizottság a bizottságot létrehozó határozatban megjelölt ügyeknek az abban megállapított ideig történő intézésére alakítható. (Ogytv. 23. § (1) bek.)
Feladatát, elnevezését, tagjainak számát és megbízatásának terjedelmét az Országgyűlés az eseti bizottság felállításakor határozza meg. (Ogytv. 23. § (2) bek.)
Az eseti bizottságra az Ogytv. 15. § (2) és (4) bekezdését, a 17. § (1) és (4) bekezdését, a 18. § (2), (3), (5) és (6) bekezdését, a 18. § (4) bekezdésének személyi javaslatra vonatkozó rendelkezéseit, a 19–20. §-t, valamint a 21. § (1) és (3) bekezdését alkalmazni kell. Az eseti bizottságokat létrehozó döntési javaslatok tárgyalása az általános – a bizottság feladatának, összetételének, megbízatása terjedelmének részletes megvitatását lehetővé tevő – eljárás szerint történik. (Ogytv. 23. § (4) bek.)
Az eseti bizottság tagjainak legfeljebb fele nem képviselő is lehet. Az eseti bizottság elnöke és alelnöke csak képviselő lehet, az eseti bizottság nem képviselő tagjait szavazati jog nem illeti meg. Az eseti bizottság határozatképessége szempontjából a képviselő bizottsági tagokat kell figyelembe venni. (Ogytv. 23. § (3) bek.)
Az eseti bizottság képviselő tagja képviseleti megbízást képviselő bizottsági tagnak adhat. (Ogytv. 23. § (3a) bek.)
A vizsgálóbizottságok
Az Országgyűlés ellenőrzési feladatkörében felmerülő, közérdekű, interpellációval, kérdéssel (azonnali kérdéssel) nem tisztázható ügy megvizsgálására vizsgálóbizottságot küldhet ki. (Ogytv. 24. § (1) bek.)
Vizsgálóbizottság létrehozását a képviselők egyötöde kezdeményezheti. (Ogytv. 24. § (2) bek.)
Nem hozható létre vizsgálóbizottság egyedi jogi felelősség megállapítására, továbbá olyan ügyben, amely az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, illetve az önkormányzatok hatáskörébe tartozik. (Ogytv. 24. § (1) bek.)
Nem terjedhet ki a vizsgálat olyan ügyre, amely a döntés előkészítésének szakaszában van, továbbá olyan ügyre, amely folyamatban lévő büntető-, szabálysértési, polgári vagy hatósági eljárás tárgya. (Ogytv. 24. § (1) bek.)
A vizsgálóbizottság létrehozatalára irányuló határozati javaslathoz nem lehet olyan módosító javaslatot benyújtani, amely a vizsgálóbizottság elnevezésére, a vizsgálat tárgyára vonatkozik. (Ogytv. 24. § (3) bek.)
Vizsgálóbizottság tagja csak képviselő lehet. A vizsgálóbizottság paritásos bizottság. A Kormány, illetve a Kormány vagy a Kormány tagja irányítása alatt álló központi államigazgatási szerv tevékenységét vizsgáló vizsgálóbizottság elnöke az érintett Kormány ellenzékéhez tartozó képviselő. Ha a vizsgálat több Kormányt is érint, és az érintett Kormányok ellenzéke nem azonos, az elnöki teendőket az érintett Kormányok ellenzékéhez tartozó egy-egy képviselő, mint társelnökök látják el. A társelnökök a vizsgálóbizottság üléseit együttesen készítik elő, és váltakozó sorrendben vezetik. Egyéb elnöki teendőiket azonos jogkörrel – a társelnök tevékenységére is figyelemmel – egymással együttműködve látják el. (Ogytv. 24. § (4) és (5) bek.)
A vizsgálóbizottság a vizsgálati tevékenységével összefüggő irattal, adattal vagy egyéb információval rendelkező személyt, szervet vagy szervezetet a vizsgálati tevékenységében való közreműködésre kötelezheti (a továbbiakban: együttműködésre kötelezett). (Ogytv. 25. § (1) bek.)
A vizsgálóbizottság tevékenységéről jelentést készít. (Ogytv. 26. § (1) bek.)
A jelentés tartalmazza
a) a vizsgálóbizottság feladatát,
b) a vizsgálóbizottság által alkalmazott eljárási rendet és vizsgálati módszereket,
c) a vizsgálat során feltárt tényeket, bizonyítékokat,
d) az együttműködésre kötelezettnek a vizsgálóbizottság ülésén tett észrevételeit a vizsgálat módszereire és megállapításaira vonatkozóan,
e) a vizsgálóbizottság tagjának a vizsgálóbizottság ülésén tett észrevételeit a vizsgálat módszereire és megállapításaira vonatkozóan,
f) a vizsgálóbizottság által vizsgált üggyel kapcsolatos megállapításokat, a szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslatokat. (Ogytv. 26. § (2) bek.)
A jelentést a vizsgálóbizottság elnöke készíti elő. A jelentés Országgyűlés elé terjesztéséről – határozatával – a vizsgálóbizottság dönt. Az Országgyűlés a jelentést megtárgyalja és annak elfogadásáról vagy elutasításáról határozatot hoz. (Ogytv. 26. § (3) bek.)
A jelentés, valamint az abban foglalt megállapítások bíróság vagy más hatóság előtt nem támadhatók meg. A jelentéssel, illetve a jelentés alapján elfogadott országgyűlési határozattal érintett személynek a jelentés rá vonatkozó megállapítására írásban tett észrevételeit az Országgyűlés honlapján közzé kell tenni. (Ogytv. 26. § (4) bek.)
A vizsgálóbizottságra az Ogytv. 15. § (2) bekezdését, a 18. § (2)–(5) bekezdését, a 19–20. §-t, a 21. § (1) és (3) bekezdését, valamint a 23. § (2) bekezdését alkalmazni kell. (Ogytv. 27. §)