Abraham Ortelius (1527-1598) németalföldi térképész műve volt az egyik első, modern értelemben vett világatlasz. A geográfiai, történelmi és kultúrtörténeti ismereteknek olyan gyűjteménye, amely jól tükrözi a földrajzi felfedezések korának tudományos eredményeit. A kartográfia tudományának fejlődésével a 16-17. században megjelenő térképek ékes bizonyítékát szolgáltatták a világ megismerhetőségére tett kísérlet sikerének. Az ismert világ határainak kitágulásával párhuzamosan egyre fontosabbá vált az új ismeretek rendszerezése. Ortelius Gerardus Mercator (1512-1594) híres flamand térképész és feltaláló bátorítására készítette el a Theatrumot. Mercator maga is készített térképeket, többek között 1569-ben egy világtérképet, és maga az „atlasz” kifejezés térképekre vonatkozó használata is a nevéhez fűződik. Ortelius legalább nyolc térképet fel is használt művében Mercator világatlaszából. [1] Majd Mercator a saját Európa térképéhez használta fel Ortelius számos európai országról készült térképét (pl.: Portugália, Szicília, Málta, Hollandia stb.)[2] Kapcsolatuk baráti volt, Ortelius számos atlaszában többször is köszönetet mondott szak- és kortársának.

Címlap

A térképészet kiemelkedő helyet foglalt el a 16. századi németalföldi vizuális kultúrában, a festészethez hasonlóan ezt is a valóságot leképező, a külvilágot lekicsinyítve megörökítő ábrázolásnak tartották. A világot ábrázoló atlasz nem csak a földrajzi, hanem a történelmi megismerést is szolgálta, ezért Ortelius elsőként történelmi térképeket és a múlt jelentős városainak látképeit is felvette atlaszába. [3]

A térképmetszést, színezést és rajzolást tanuló Ortelius gyakran utazott, és utazásai során megismerkedett számos külföldi tudóssal, és ezeket az ismeretségeket a világatlasz elkészítésében is kamatoztatta, ugyanis nem saját felméréseit használta, hanem korábbi műveket rajzolt újra, illetve metszett is. Az átalakított térképek kerültek bele a műbe, és forrásait is mindig feltüntette.

A Theatrum első alkalommal 1570-ben jelent meg, s hamarosan a korabeli Európa több nyelvén kiadták.[4] Rendkívül sikeres vállalkozásnak bizonyult. Ortelius életében 12 latin kiadás mellett már 1571-től megjelent holland, német, spanyol és francia fordításban. Emellett a szerző folyamatosan bővítette is művét, öt additamentum, vagyis kiegészítés készült hozzá. A legjelentősebb az ötödik, amely Izland térképét is tartalmazza, ami azért fontos, mert ez az első modern értelemben vett, kartográfiai pontosságra törekvő, önálló térképi ábrázolása a szigetországnak 1585-ből. Emellett művészi kivitelezésével a Theatrum többi képe közül is kiemelkedik. Egy dán tudóstól vette át 1585-ben. A sziget hegy- és vízrajzi viszonyait olyan egyértelmű, felismerhető és megkülönböztethető jelekkel jelölte, amelyek már a későbbi térképészeti jelölésben is megállnák a helyüket. A csodálatos tengeri lények sokasága pedig meseszerűvé, fantáziadússá tette az ország ábrázolását. Ugyanakkor nemcsak dekorációs céllal került bele a tengeri lények ábrázolása, hanem az elsődleges cél az élővilág bemutatása volt. [5]

Izland ábrázolása (1585)

Magyarország térképe Wolfgang Laziustól, (1514-1565) a neves osztrák humanista tudóstól származott, aki nem mellesleg orvos és térképész is volt. Magyarországé mellett Ausztria és Karintia térképét is ő készítette.

Ortelius kommentárokat, és országleírásokat is kapcsolt a képekhez. Leírta a fekvést, domborzatot, növényzetet, népességet, kultúrtörténeti áttekintést is adott. Magyarország esetében többek között Brodarics István és Bonfini leírásaira támaszkodott.[6] A Theatrum sok kiadásának és átfogó forrásértékének köszönhetően a 16. századi művelt magyar nemesség számos könyvtárában megtalálható volt. Többek között a Zrínyi család csáktornyai gyűjteményében. A korabeli magyar társadalom műveltebb rétegei magukénak érezték Ortelius művét, mert ebben a határvidékre szorult Magyarország és az „új magyari ország”, a Principatus Transylvaniae is az immáron pontosabban ismert Föld geográfiáján, az Amerikával kibővült világtérképen más országokkal egyenrangú jelentőségben volt számon tartva.[7]

Magyarország ábrázolása (1590)

Ortelius európai utazásai során ismerkedett meg Zsámboky Jánossal (Johannes Sambucus) (1531-1584) a nagyszombati származású humanista polihisztorral, akinek nevéhez fűződik Erdély térképének megalkotása. A térkép 1566-ban készült el Transilvania Sybenbürgen címmel, és átdolgozva legalább 11 kiadásban jelent meg 1570 és 1574 között. Ortelius 1570-ben vette át tőle először a térképet. Több kiadásban több változatban jelent meg Erdély térképe a műben. Az Országgyűlési Könyvtár állományában megtalálható 1595-ös példányban ez a változat:

Erdély ábrázolása (1595)

Az atlasz összes kiadása hasonlóan épült fel. Egy allegorikus címmel kezdődött, majd az uralkodó számára írt ajánlást követően a saját bemutatkozása, és a Mercator által írt bevezető következett. Forrásjegyzék, helynévmutató is helyet kapott a kötetekben. Ortelius egészen haláláig foglalkozott a művel, folyamatosan bővítette. Az első kiadásban még 70 térkép és 87 bibliográfiai hivatkozás szerepelt, a harmincegyedik kiadásban, ami a halála után, 1612-ben látott napvilágot, már 167 térkép és 183 hivatkozás található. 1610 után aztán kétségek merültek fel az atlasz pontosságát illetően, ennek ellenére azonban a Theatrum Orbis Terrarum[8] szerepe a 16. századi térképek sorában vitathatatlanul kiemelkedő.

Kardos Helga

OGYK – 150 éve tartalommal töltve

Az OGYK példányának bibliográfiai adatai:

https://go.ogyk.hu/r

Felhasznált irodalom:

• Gömöri György: Az angolok magyarságképe a XVII. század első felében. Filológiai Közlöny, 1980. 3. szám p.355-360.
• Képes Könyvek. Régi nyomtatványok az Országgyűlési Könyvtár gyűjteményéből. Budapest: Országgyűlési Könyvtár, 2002. p.60-63.
• Frans Koks: Ortelius Atlas. https://www.loc.gov/collections/general-maps/articles-and-essays/general-atlases/ortelius-atlas/ (Letöltés: 2019. 02.02.)
• Mercator ’s Atlas of Europe. https://www.bl.uk/collection-items/mercator-atlas-of-europe (Letöltés: 2019.02.04.)
• R.Várkonyi Ágnes: Zrínyi és Ortelius.História, 1984. 4. szám. p. 35.