A görög kultúrával való foglalkozás, annak ismerete az ókor vége felé a Római Birodalom nyugati részében fokozatosan elsorvadt. A nyelv ismerete nem tűnt el nyomtalanul, de egyrészt csak a görög gyakorlatban való használatát jelentette – például a tolmácsolást –, másrészt csak egy kisszámú emberre korlátozódott. Ez Magyarországon sem volt másképp, erre utal például az a tény, hogy II. Izsák bizánci császár teológiai kérdésekről görögül levelezett Jób esztergomi érsekkel.

Klebelsberg Kuno 1875. november 13-án osztrák származású arisztokrata családba született az Arad vármegyei Magyarpécskán. Középiskolába a székesfehérvári ciszterciekhez járt, a jogot pedig Budapesten, Münchenben, Berlinben és Párizsban végezte el, államtudományi doktori címet szerezve. Kezdetben közigazgatási bíróként tevékenykedett, illetve jogot oktatott.

Kedves Olvasóink!

Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy 2025. október 10-én, pénteken a könyvtár technikai okok miatt 12 órakor zár. Október 11-én azonban már a megszokott szombati nyitvatartás szerint, 10 és 18 óra között várjuk önöket.

Köszönjük szíves megértésüket.

2025. szeptember 15-től 90 napon át szabadon böngészhető a könyvtárban a Taylor & Francis kiadócsoport e-könyv adatbázisa, melynek keretében a térítéses olvasójeggyel rendelkező olvasóink 176 ezer művet olvashatnak teljes szöveggel a könyvtár területén, illetve távhozzáféréssel akár otthonról is.

A 18. században a brit gondolkodást komoly mértékben inspirálták a felvilágosodás francia alkotóinak meglátásai, ugyanakkor adaptálta is azokat. Például ellentétben francia pályatársaikkal a brit történetírók többre tartották az empíriát az absztrakt sémáknál, többségük nem fordult szembe a kereszténységgel, és jellemző módon ragaszkodtak a választékos, szépirodalmi igényű stílushoz. Az imént felsorolt ismérvek mind illettek a korszak egyik legjelentősebb történészére, William Robertsonra is.