A Magyar Királyi Kúria döntvényeinek közzététele
1723-1869
Planum Tabulare (1769)
A Curia döntvényeit (decisones seu preiudica curialia) kezdetben nem gyűjtötték rendszeresen és csak Mária Terézia 1768. IX. 14-én kelt leiratában rendelte el, hogy a kir. Kúria minden, az újjászervezésétől, azaz 1723-tól kezdődően az addig hozott döntvényekből egy külön gyűjteményt készítsen. Ennek folytán készült el 1769-ben az ún. Planum Tabulare című összeállítás. A gyűjtemény 990 (más forrás szerint 1085) döntvényt tartalmazott. Többször is kiadták: 1800-ban, 1817-ben, 1825-ben pedig magyar fordításban jelentette meg Czövek István. A Planum Tabulare átment a gyakorlatba, szokásjogi alapon kötelezővé vált az alkalmazása, ily módon a magyar jog egyik fő megismerési forrásává lett.
Bár a gyűjteményt a jogírók és a bírósági ítéletek is jogforrásként idézték, mégis a gyűjteményben foglalt elvi megállapodások az ügyek elintézésénél nem kötelezték sem a Kúriát, sem az alsóbb bíróságokat. Jogforrásul csak azon okból kifolyólag szolgáltak, hogy a bírói joggyakorlatot híven visszatükrözték.
Péterfalvi Molnár István: Sententiae excelsae curiae regiae intra annum 1769.
A Curia elvi kijelentéseket tartalmazó határozataiból 1769-1822-ig terjedő időre péterfalvi Molnár István készített egy gyűjteményt Sententiae Excelsae Curiae regiae intra annum 1769… címmel.
1822-től egészen 1848-ig a Kúria maga adta ki az ítéleteit, egyenként nyomtatták ki azokat, ezért nem volt már értelme a magángyűjtésnek.
Kallós Lajos (1819–1881) 1862-ben Molnár István gyűjteménye alapján állította össze a Magyarországi főtörvényszék ítéleteinek gyűjteménye a mostani időkig című munkát, amely 1769 és 1862 közötti időszakban hozott ítéletek tartalmazta.
1861-ben a Kúria – éppúgy, mint 1822-től kezdve 1848-ig – a hozott határozatok maga adta ki, de a viszonyok változása következtében és pártolás híján már 1862-ben beszüntette.
Ezzel a Kúria, illetve 1869. június 1. után a felsőbb bíróságok határozatainak közlése megint magánvállalkozók kezébe került. Az első ilyen rendszerező döntvénygyűjtemény a Jogtudományi Közlöny szerkesztősége által kiadott „Döntvénytár” című volt. A kiadvány 1869. június 1-jétől 1906-ig válogatva közli a Királyi Kúria, a királyi ítélőtáblák, 1884-től a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság, majd 1896-tól a Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatait.
A döntvények közzétételének hivatalos forrásai
1867-1949
1. A Magyar királyi Kúria döntvényei
A teljes ülési határozatok – TÜH. Megjelennek a hivatalos lapban, (Budapesti Közlöny, 1945-től Magyar Közlöny), az Igazságügyi Közlönyben, valamint a Kúria két hivatalos kiadványában:
Büntetőjogi Határozatok Tára – B.H.T (lásd az 1907. évi 17.700 I. M. számú rendeletet)
Polgárijogi Határozatok Tára – P.H.T (lásd az 1912. évi 59.200 I. M. számú rendeletet)
*A Kúria 1947 és 1949 között mindössze egy teljes ülési döntvényt hozott (1948-ban a 96. sz. TÜH)
A döntvények közzétételére vonatkozó jogszabályok
1881. évi 2214/I. M. E. számú rendelet a m. kir. Kúria által felülvizsgált polgári ügyekben felmerülő vitás elvi kérdések eldöntésére hivatott teljes tanács alakításának, a teljes ülési tárgyak előadásának, a tanácskozás és szavazás rendjének, a határozat hitelesítésének, a döntvénykönyv vezetésének és a döntvények közzétételének módozatairól
A döntvényeket indokokkal együtt az e célra 1882. január 1-jével megnyitott ún. döntvénykönyvbe vezetik be és a hivatalos lapnak azonnal közzététel végett megküldik.
A kir. Kúria büntető teljes ülésének és vegyes teljes ülésének határozataiból, valamint a királyi Kúriának büntető ügyekben hozott egyéb elvi határozataiból hivatalos gyűjteményt kell készíteni. A gyűjteménybe felveendő elvi határozatokat bizottság választja ki, amely bizottság elnöke a királyi Kúria büntető szakosztályának vezetője, tagjai pedig a királyi Kúria büntető tanácsainak vezetői és a koronaügyész vagy helyettese. A gyűjteményt, mint a királyi Kúriának hivatalos kiadványát, az igazságügyi miniszter teszi közzé. Az igazságügyi miniszter fel van hatalmazva arra, hogy a gyűjteménybe felveendő határozatok kiválasztásánál és a gyűjtemény közzétételénél követendő eljárást rendeleti úton szabályozza.
A m. kir. igazságügyminiszter 1907. évi 17.700. I. M. számú rendelete ... az 1907. évi XVIII. törvénycikkben az igazságszolgáltatás egyöntetűségének megóvása végett megállapított rendelkezések végrehajtásáról
A királyi Kúria elnöke a teljes ülési határozat hiteles kiadmányát az igazságügyi miniszternek három példányban, továbbá a Budapesti Közlöny és az Igazságügyi Közlöny szerkesztőségének, valamint a királyi Kúria büntetőjogi bizottságának egy-egy példányban megküldi.
Büntetőjogi Határozatok Tára (B. H. T.)
1907. évi 17.700. I. M. számú rendelet 40-45. §§
A B. H. T.-t az igazságügyi miniszter, mint a királyi Kúria hivatalos kiadványát teszi közzé. A B. H. T.-t a jogi szaklapoknak hivatalból megküldték.
A határozattárnak tartalmaznia kell királyi Kúria büntető teljes ülésének és vegyes teljes ülésének a határozatait, ideértve az e rendelet életbelépte előtt hozott és még hatályban levő teljes ülési határozatokat is;
A jogegység érdekében használt perorvoslat következtében akár e rendelet életbelépése előtt, akár azután hozott határozatok közül azokat, amelyeknek fölvételét a büntetőjogi bizottság elrendeli.
A királyi Kúriának e rendelet életbelépte után büntető ügyekben hozott olyan nem teljes ülési elvi határozatait, amelyeknek felvételét a büntetőjogi bizottság elrendeli. (Bizonyos esetekben a rendelet életbelépése előtti határozatokat is.)
A B. H. T.-ba a büntető és a vegyes teljes ülési határozatokat indokolásukkal együtt teljes szövegükben veszik fel. Az előző két pontban szereplő határozatok esetében közzé teszik az elvi kijelentést tartalmazó fejezetet, a tényvázlatot, a határozat és az indokolás azon részének szószerinti szövegét, amely az elvi kérdésre vonatkozik.
A jogegységi és teljes ülési határozatokat a hivatalos lapban teszik közzé. A törvénycikk 78. §-a kimondja, hogy a királyi Kúria határozataiból hivatalos gyűjteményt kell készíteni. A gyűjteménybe felveendő elvi határozatokat bizottság választja ki. (polgári jogi bizottság, büntetőjogi bizottság). A gyűjteményt, mint a királyi Kúriának hivatalos kiadványát az igazságügyi miniszter teszi közzé.
A határozatok meghozatalának, nyilvántartásának, közzétételének részletes szabályait az 1912. évi 59.200. I. M. sz. rendelet szabályozza.
A m. kir. igazságügyminiszter 1912. évi 59.200 I. M. számú rendelete a kir. Kúria döntvényeiről és a kir. bíróságok elvi jelentőségű határozatairól
Az alábbi két gyűjtemény, mint a királyi Kúria hivatalos kiadványa jelenik meg:
Polgárijogi Határozatok Tára (P. H. T.) Tartalmazza valamennyi polgári teljes ülés határozatát (a rendelet életbelépte előtt hozott és még hatályban lévőeket is), a polgári jogegységi határozatokat, valamint a királyi Kúriának a rendelet életbelépte után, polgári ügyekben hozott olyan elvi jelentőségű határozatait, amelyek felvételét a polgári jogi bizottság elrendelte.
Büntetőjogi Határozatok Tára (B. H. T.) Tartalmazza a büntető teljes ülési és a vegyes teljes ülési döntvényeket, a büntető jogegységi határozatokat,a királyi Kúriának büntető ügyekben hozott elvi jelentőségű határozatok közül azokat, amelyek felvételét a büntetőjogi bizottság elrendelte.
A P. H. T.-ba és a B. H. T.-ba a teljes ülési döntvényeket és a jogegységi tanács döntvényeit indokolásukkal együtt teljes szövegükben veszik fel.
A Kúria teljes ülési határozatai közül néhány még napjainkban is hivatkozási alapul szolgál és az azokban foglalt jogértelmezést még száz év múltán is helytállónak találja a bíróság. Ilyen például a Kúria 75. számú teljes ülési döntvénye (B.H.T I. 59.), amelyre a lopás dolog elleni erőszakkal történő elkövetéséről szóló 4/1998. Büntető jogegységi határozatban történik utalás. A jogegységi tanács alaposnak találta az indítványban foglalt hivatkozást a fent említett teljes ülési határozatban kifejtettekre. Ez az alábbiakat tartalmazza:
„Az 1878. évi V. törvénycikk 336. §-ának 3. pontja alá esik a lopás, ha a lopás céljából a zár vagy a megőrzésére szolgáló egyéb készülék nem az elvétel színhelyén töretett fel.”
2. Jogegységi döntvények (JD)
Megjelennek a Hivatalos lapban, (Budapesti Közlöny, 1945-től Magyar Közlöny) az Igazságügyi Közlönyben, a Kúria két hivatalos kiadványában:
Büntetőjogi Határozatok Tára – B.H.T (lásd az 1907. évi 17.700 I. M. számú rendeletet)
Polgárijogi Határozatok Tára – P.H.T (lásd az 1912. évi 59.200 I. M. számú rendeletet)
1947 és 1949 között a Kúria három polgári jogegységi döntvényt (111-113. sz. JD) és egy büntető jogegységi döntvényt (43. sz. JD) hozott.
A döntvények közzétételére vonatkozó jogszabályok:
A m. kir. igazságügyminiszter 1912. évi 59.200 I. M. számú rendelete a kir. Kúria döntvényeiről és a kir. bíróságok elvi jelentőségű határozatairól
A királyi Kúria jogegységi tanácsának döntvényei (Rendelet 1-17. §§).A jogegységi döntvényeket a hivatalos lapban és az Igazságügyi Közlönyben is közzé kell tenni.
Az alábbi két gyűjtemény, mint a királyi Kúria hivatalos kiadványa jelenik meg:
Polgárijogi Határozatok Tára (P. H. T.) A gyűjtemény tartalmazza valamennyi polgári teljes ülés határozatát (a rendelet életbelépte előtt hozott és még hatályban lévőeket is), a polgári jogegységi határozatokat, a királyi Kúriának a rendelet életbelépte után, polgári ügyekben hozott olyan elvi jelentőségű határozatait, amelyek felvételét a polgári jogi bizottság elrendelte.
Büntetőjogi Határozatok Tára (B. H. T.) A gyűjtemény tartalmazza a büntető teljes ülési és a vegyes teljes ülési döntvényeket, a büntető jogegységi határozatokat a királyi Kúriának büntető ügyekben hozott elvi jelentőségű határozatai közül azokat, amelyek felvételét a büntetőjogi bizottság elrendelte. A P. H. T.-ba és a B. H. T.-ba a teljes ülési döntvényeket és a jogegységi tanács döntvényeit indokolásukkal együtt teljes szövegükben veszik fel.
Egyéb elvi jelentőségű határozatok
Megjelentek a Kúria két hivatalos kiadványában: Büntetőjogi Határozatok Tárában – B.H.T (lásd az 1907. évi 17.700 I. M. számú rendeletet)
Polgárijogi Határozatok Tárában – P.H.T (lásd az 1912. évi 59.200 I. M. számú rendeletet)
A döntvények közzétételére vonatkozó jogszabályok:
A királyi Kúria büntető teljes ülésének és vegyes teljes ülésének határozataiból, valamint a királyi Kúriának büntető ügyekben hozott egyéb elvi határozataiból hivatalos gyűjteményt készítettek. A gyűjteménybe felveendő elvi határozatokat bizottság választja ki, amely bizottság elnöke a királyi Kúria büntető szakosztályának vezetője, tagjai pedig a királyi Kúria büntető tanácsainak vezetői és a koronaügyész vagy helyettese. A gyűjteményt, mint a királyi Kúriának hivatalos kiadványát, az igazságügyi miniszter teszi közzé. Az igazságügyi miniszter fel van hatalmazva arra, hogy a gyűjteménybe felveendő határozatok kiválasztásánál és a gyűjtemény közzétételénél követendő eljárást rendeleti úton szabályozza.
A m. kir. igazságügyminiszter 1907. évi 17.700. I. M. számú rendelete ... az 1907. évi XVIII. törvénycikkben az igazságszolgáltatás egyöntetűségének megóvása végett megállapított rendelkezések végrehajtásáról
1907. évi 17.700. I. M. számú rendelet 40-45. §§
A B. H. T.-t az igazságügyi miniszter, mint a királyi Kúria hivatalos kiadványát teszi közzé. A B. H. T.-t többek között a jogi szaklapoknak hivatalból megküldik.
A határozattárnak tartalmaznia kell a királyi Kúria büntető teljes ülésének és vegyes teljes ülésének a határozatait, ideértve az e rendelet életbelépte előtt hozott és még hatályban levő teljes ülési határozatokat is.
A jogegység érdekében használt perorvoslat következtében akár e rendelet életbelépése előtt, akár azután hozott határozatok közül azokat, amelyeknek fölvételét a büntetőjogi bizottság elrendeli.
A királyi Kúriának e rendelet életbelépte után büntető ügyekben hozott olyan nem teljes ülési elvi határozatait, amelyeknek felvételét a büntetőjogi bizottság elrendeli. (Bizonyos esetekben a rendelet életbelépése előtti határozatokat is.)
A B. H. T.-ba a büntető és a vegyes teljes ülési határozatokat indokolásukkal együtt teljes szövegükben veszik fel. Az első két pontban szereplő határozatok esetében közzéteszik az elvi kijelentést tartalmazó fejezetet, a tényvázlatot, a határozat és az indokolás azon részének szószerinti szövegét, amely az elvi kérdésre vonatkozik.
A m. kir. igazságügyminiszter 1912. évi 59.200 I. M. számú rendelete a kir. Kúria döntvényeiről és a kir. bíróságok elvi jelentőségű határozatairól
Polgárijogi Határozatok Tára (P. H. T.) A gyűjtemény tartalmazza valamennyi polgári teljes ülés határozatát (a rendelet életbelépte előtt hozott és még hatályban lévőeket is), a polgári jogegységi határozatokat, a királyi Kúriának a rendelet életbelépte után, polgári ügyekben hozott olyan elvi jelentőségű határozatait, amelyek felvételét a polgári jogi bizottság elrendelte.
1. Pénzügyi Közigazgatási Bíróság
A teljes ülési határozatok, megjelennek a hivatalos lapban (Budapesti Közlöny)
A döntvények közzétételére vonatkozó jogszabályok:
1883. évi XLIII. törvénycikk a pénzügyi közigazgatási bíróságról
27. § A ministertanács felhatalmaztatik, hogy a pénzügyi közigazgatási biróság ügyrendjét rendeleti uton szabályozhassa.
Ezen ügyrend fog intézkedni az iránt is, hogy vitás elvi kérdések a pénzügyi közigazgatási biróság teljes ülésében döntessenek el, a mely teljes ülés elvi megállapodásai irányadók mindaddig, mig netalán eltérő teljes ülési megállapodás létre nem jön.
A m. kir. pénzügyminiszternek 1921. számú rendelete a pénzügyi közigazgatási bíróság ügyrendje tárgyában. 30-54. §§.
A vitás elvi kérdések a pénzügyi közigazgatási bíróság teljes ülésében kerülnek eldöntésre, amely teljes ülés elvi megállapodásai irányadók mindaddig, amíg eltérő teljes ülési megállapodás létre nem jön.
A döntvényeket az indokolással együtt az erre a célra 1884. január 1-jével megnyitandó „döntvénykönyvbe” teljes szöveggel be kellett írni valamint a hivatalos lapnak azonnali közzététel végett meg kellett küldeni.
A döntvényeket és azok indokait meg kellett küldeni a pénzügyminiszternek, továbbá a pénzügyi közigazgatási bíróság elnökének és bíráinak.
2. Magyar Királyi Közigazgatási Bíróság
Osztályülésben hozott döntvények. A közigazgatási bíróság esetében a döntvényalkotás joga nem a teljes ülést, hanem az osztályülést illette meg. Az osztályülés a bíróság elnökéből, másodelnökéből, az adott osztály tanácselnökeiből és bíráiból áll. A döntvényeket közzétették a hivatalos lapban (Budapesti Közlöny), a Belügyi Közlönyben és a Pénzügyi Közlönyben.
A döntvények közzétételére vonatkozó jogszabályok:
1897. évi 4634. M. E. számú rendelet a m. kir. közigazgatási bíróság teljes- és osztályüléseinek ügyrendjéről
24. § A döntvények és azok indokainak hiteles másolata esetről-esetre a ministerelnöknek, a belügyministernek és a pénzügyministernek, valamint annak a szakministernek, kinek ügykörébe a döntvények tárgya vonatkozik, 2-2 példányban, továbbá közzététel végett a Hivatalos Lapnak, valamint a Belügyi, illetőleg Pénzügyi Közlönynek 1-1 példányban megküldendők…
3. Királyi ítélőtáblák
A teljes ülési határozatokat az Igazságügyi Közlönyben tették közzé.
A döntvények közzétételére vonatkozó jogszabályok:
A kir. ítélőtáblák és kir. főügyészségek szervezéséről szóló 1890. évi XXV. törvénycikk
13. § A kir. itélőtábla azokban az ügyekben, melyekben a törvény szerint mint utolsó foku biróság jár el, a felmerült vitás elvi jelentőségü jogkérdéseket teljes ülésben dönti el.
A m. kir. igazságügyminiszternek a 4214/1891. I. M. E. számú rendelete a kir. ítélőtáblák és a kir. Kúria teljes üléseinek szabályozása tárgyában
Az ítélőtáblák teljes ülési döntvényeit felterjesztették az igazságügyi miniszterhez és a királyi Kúria elnökéhez.
Közölni kellett továbbá a döntvényeket közölték a többi királyi ítélőtábla elnökével,a döntvény megalkotó ítélőtábla elnökségével, az egyes tanácsokkal, minden ítélőbíróval, a királyi főügyésszel,a királyi törvényszékek elnökeivel,a királyi ügyészekkel és a királyi járásbíróságok vezetőivel.
A m. kir. igazságügyminiszter 1912. évi 59.200 I. M. számú rendelete a kir. Kúria döntvényeiről és a kir. bíróságok elvi jelentőségű határozatairól
A kir. ítélőtáblák, a kir. törvényszékek és a kir. járásbíróságok elvi jelentőségű határozatai (Rendelet, 56-64. §§)
A királyi ítélőtábla bármelyik tanácsa, ha valamely elvi, és különösen a jogegység megóvása szempontjából is fontos kérdésben határozott, elrendelheti határozatának a kir. ítélőtábla határozattárába felvételét.
A királyi ítélőtábla elnöke az elvi határozat másolatát megküldi a kir. Kúria elnökének, a többi kir. ítélőtábla elnökének és az Igazságügyi Közlöny szerkesztőségének.
A királyi törvényszékek és járásbíróságok ha valamely elvi és különösen a jogegység megóvása szempontjából is fontos kérdésben határoztak és a határozat jogerőre emelkedett, kötelesek az elvi döntést a határozat fogalmazványán feljegyezni és a határozatot az „elvi” szóval megjelölni. Az ügy iratait a törvényszék elnökének, illetve a járásbíróság vezetőjének kell bemutatni.
Felhasznált irodalom:
-
Pomogyi László: Magyar alkotmány- és jogtörténeti kéziszótár. Budapest: Mérték Kiadó, 2008. 958. p.
-
Tóth György: A döntvény-jog. Erdélyrészi Jogi Közlöny, 53. sz. 527. p.