Magyarország uniós csatlakozását követően (2004. május 1.), az Országgyűlés és az Európai Parlament (EP) kapcsolatrendszere átalakult, bizonyos feladatok alapjaiban változtak meg, illetve szűntek meg. Az Országgyűlés aktívan vesz rész a parlamentek közötti együttműködésekben, az Európai Parlament vonatkozásában is számos hivatalos kapcsolattartási forma létezik, amelyek általában bizottsági szinten valósulnak meg.
Együttes parlamenti találkozók (JPM)
Az együttes parlamenti találkozók (angolul: Joint Parliamentary Meeting, JPM) nagyszabású rendezvények az Európai Parlament és a soros elnökséget adó tagállam parlamentjének szervezésében. A JPM-ekre Brüsszelben kerül sor. Az együttes parlamenti találkozókon százas nagyságrendben nemzeti és európai parlamenti képviselők vesznek részt fontos horizontális kérdések megvitatása érdekében. Az első ilyen találkozóra 2006 májusában került sor, a napirenden Európa jövőjének megvitatása szerepelt. Azóta számos találkozó valósult meg – kezdetben félévente kettő, az utóbbi néhány elnökség alatt azonban már csak egy. A 2011-es magyar elnökség alatt egy együttes parlamenti ülésre került sor „Nyugat-Balkán – egy egységesebb Európa felé?" címmel.
A JPM-eket az Európai Parlament és a soros elnökséget adó tagállam parlamentje közösen szervezi, az ülést a két parlament elnöke közösen vezeti. Az üléseken általában részt vesz az Európai Bizottság elnöke vagy a témáért felelős biztos, illetve a soros elnökséget adó ország miniszterelnöke vagy minisztere is. A nemzeti parlamentek 6 tagot delegálhatnak az ülésre. A JPM-ek egyre ritkábbak az interparlamentáris együttműködésben.
Együttes bizottsági találkozók (JCM)
Az együttes bizottsági találkozókat (angolul: Joint Committee Meeting, JCM) ugyanúgy közösen szervezi az Európai Parlament és az elnökséget adó ország parlamentje, mint a JPM-eket, azonban itt szakbizottságok részvételével konkrét szakmai kérdéseket vitatnak meg. Az együttes bizottsági találkozókat a szervező két bizottság elnöke közösen vezeti, az ülésekre Brüsszelben kerül sor. Egy elnökségi félév alatt több JCM is megvalósulhat.
Interparlamentáris bizottsági találkozók (ICM)
Az előző formákkal szemben az interparlamentáris bizottsági találkozók (angolul: Interparliamentary Committee Meeting, ICM) az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek közötti kapcsolattartás egyik legnépszerűbb jelenlegi formái. Az ICM keretében az Európai Parlament egy szakbizottsága egy adott jogalkotási javaslat kapcsán meg kívánja hallgatni a nemzeti parlamentek véleményét. Az interparlamentáris bizottsági találkozókat az EP illetékes szakbizottságai önállóan szervezik. A találkozók szervezésében és lebonyolításában az Európai Parlament nemzeti parlamentekkel foglalkozó részlege segíti az illetékes szakbizottság titkárságát. Ezek alapvetően az Európai Parlament bizottságainak ülései, amelyekre meghívnak nemzeti parlamenti képviselőket is a partnerbizottságokból. Az ülések konkrét jogalkotási dossziékkal foglalkoznak, ám szervezésüket, így tehát a napirend meghatározását is, az EP bizottsága végzi.
Európai Parlamenti Hét (EPW)
Ugyancsak egy új forma ebben a kategóriában az Európai Parlamenti Hét (angolul: European Parliamentary Week, EPW), amelynek keretében európai parlamenti képviselők nemzeti parlamenti kollégáikkal vitatják meg az európai szemeszter gazdaságpolitikai koordinációs folyamatait.
Egyéb, nem tematikus találkozók
Az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek képviselői között a fent felsorolt többoldalú találkozókon túl lehetőség nyílik közvetlen kapcsolatfelvételre is. Az Európai Parlament képviselőiből álló delegáció hivatalos látogatást tehet a tagállamok nemzeti parlamentjeiben, míg a nemzeti parlamenti képviselőknek is lehetőségük van, akár egy bizonyos jogalkotási aktus kapcsán is, brüsszeli látogatásokra.
Magyarországi EP-képviselők
2004 júniusában, Magyarország csatlakozását követően hazánkban is megrendezték az első európai parlamenti választásokat, amely után a 24 megválasztott magyar európai parlamenti képviselő teljes joggal vett részt az EP és a bizottságok ülésein. A 2009-2014-es parlamenti ciklusban Magyarország 24 EP-képviselő helyett csak 22 hellyel rendelkezett, míg a 2014-2019 közötti jogalkotási periódustól kezdve – a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése miatt, hasonlóan más uniós tagországokhoz – tovább csökkent a magyar európai parlamenti képviselők száma 21 főre. Ez a szám nem változott az Egyesült Királyság 2020. január 31-i Európai Unióból való kilépése után sem. Magyarországon a legutóbbi európai parlamenti választásokat 2024. június 9-én tartották. A jelenlegi, 2024-2029-es parlamenti ciklus magyar európai parlamenti képviselőinek névsora itt érhető el.
Az Országgyűlés kapcsolata az Európai Parlament magyar képviselőivel
Az Országgyűlés az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény alapján kapcsolatokat tart fenn a magyar EP-képviselőkkel, akiknek a törvény speciális jogokat biztosít az Országgyűlés munkájában való részvételre. Az Országgyűlés Hivatala Külügyi Igazgatóságának Európai Uniós Irodája látja el az Európai Parlament képviselőivel való kapcsolattartást. Az európai parlamenti képviselők folyamatos tájékoztatást kapnak a plenáris ülés és a bizottsági ülések napirendjéről. A magyar EP-képviselők részt vehetnek és felszólalhatnak valamennyi állandó bizottság ülésén, uniós tárgyú napirend tárgyalása esetén pedig a plenáris ülésen is. Az európai összehasonlításban is széleskörű jogosítványokkal az EP képviselők ritkán élnek. Jellemzően a költségvetési törvényjavaslatok vitájában, az Európai Unióval kapcsolatos politikai vitákban, illetőleg más államok csatlakozási szerződésének ratifikációs vitájában szólalnak fel. Az Európai ügyek bizottságának egy-egy ülésén kívül az EP-képviselők ritkán vesznek részt más bizottságok ülésein.
Jogszabályi háttér
A magyar európai parlamenti képviselők választásával és jogállásával kapcsolatos jogszabályok
- Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)
- 2003. évi CXIII. törvény az Európai Parlament tagjainak választásáról
- 2004. évi LVII. törvény az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról
- Az Országgyűlés 10/2014. (II. 24.) OGY határozata egyes házszabályi rendelkezésekről
EU mellett működő Állandó Iroda
Magyarország uniós csatlakozását követően az információáramlás és a koordináció hatékonyságának elősegítése érdekében az Európai Parlamenttel, valamint más európai uniós intézményekkel való kapcsolattartás jegyében 2004. szeptember 1-jén megnyílt az Országgyűlés EU mellett működő Állandó Irodája Brüsszelben.
Az Állandó Iroda feladata kétirányú: célja egyrészt, hogy – főként az egyeztetési eljárás alá vont dossziékkal kapcsolatban – a Kormánytól kapott információkon túl aktuális, közvetlen információkkal szolgáljon az Országgyűlés számára az uniós intézmények (főként az Európai Parlament), illetve más nemzeti parlamentek munkájáról, valamint ugyanígy információt adjon a magyar Országgyűlés (nemzetközi) tevékenységével kapcsolatban. Másrészt, az Iroda biztosítja a folyamatos kapcsolattartást az EU intézményeivel, kiegészítve és elősegítve a hatékony politikai szintű és tisztviselői szintű kapcsolatokat. Az Állandó Iroda együttműködik más nemzeti parlamentek hasonló irodáival. Az irodavezetők szoros és rendszeres együttműködése biztosítja, hogy az információáramlás minél gyorsabb legyen a nemzeti parlamentek között, amelynek különös jelentősége van a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése óta. A nemzeti parlamenteknek biztosított lehetőségek kihasználására ugyanis csak úgy van lehetőség, ha a parlamentek időben és koordináltan jelzik fenntartásaikat (vagy akár általános véleményüket) az uniós intézményeknek.
Az Irodát az Országgyűlés Hivatala Külügyi Igazgatósága (EU Iroda) működteti.