A törvényhozó és a végrehajtó hatalom uniós ügyekben történő együttműködésének minősége nagymértékben befolyásolja Magyarország európai uniós tagállamként való működését.
Magyarország Alaptörvényének 19. cikke, valamint az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI.törvény (a továbbiakban: Ogytv.) 63-68. §-a, továbbá az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat (a továbbiakban: HHSZ) 140. §-a határozza meg az Országgyűlés egyeztetési eljárással kapcsolatos feladatait.
Az egyeztetési eljárás szabályrendszerének kialakítására az Országgyűlés és a Kormány európai uniós ügyekben történő együttműködéséről szóló 2004. évi LIII. törvénnyel, valamint a kapcsolódó házszabály-módosítással került sor. Az Ogytv. - a korábbi törvényi szabályozást alapul véve - Magyarország érdekeinek hatékony érvényesítése érdekében meghatározza az Országgyűlés európai uniós ügyekkel összefüggő ellenőrzési jogkörét és a Kormánnyal folytatott egyeztetés részletes szabályait.
Az egyeztetési eljárás legfontosabb jellemzője, hogy az eljárásban az Európai Ügyek Bizottsága (EÜB) ügydöntő hatáskörrel rendelkezik. Ez a bizottság gyakorolja azokat a hatásköröket, amelyeket a törvényalkotás folyamatában az állandó bizottságok és a plenáris ülés együtt látnak el. Az eljárás további jellemzője a centralizáltság: az eljárás elindítása és lefolytatása, valamint az országgyűlési állásfoglalás kialakítása az EÜB hatásköre.
Az egyeztetési eljárás résztvevői: a Kormány és az Európai Ügyek Bizottsága. Az állandó bizottságok részvétele is biztosított, melyek véleményt nyilváníthatnak az eljárás alá vont európai uniós tervezetekről.
Az egyeztetési eljárás célja, hogy az EÜB által kiválasztott európai uniós tervezetek vonatkozásában a Kormány az Európai Ügyek Bizottságával együttműködve alakítsa ki a magyar tárgyalási álláspontot. Cél továbbá a Kormány Tanácsban végzett (jogalkotó) tevékenységének parlamenti ellenőrzése.
Az egyeztetési eljárás tárgya a Kormány által a Tanácsban képviselni kívánt álláspontjavaslat. Ezt az EÜB megvitatja, majd arról zárt ülésen állásfoglalást fogadhat el. Ezen állásfoglalás alapul vételével alakítja ki a Kormány az európai uniós döntéshozatalban képviselendő álláspontját.
Az EÜB az egyeztetési eljárásban döntés-előkészítő funkciót is betölt: ez magában foglalja az európai uniós tervezetek egyeztetés céljából történő kiválasztását az Európai Bizottság éves jogalkotási programjának, a soros tanácsi elnökség prioritásainak, továbbá a Kormány tájékoztatójának a figyelembevételével. Azon európai uniós tervezetek esetében kerülhet sor egyeztetési eljárás elindítására, amelyek Magyarország számára gazdasági, politikai, társadalmi szempontból fontosak, vagy egyéb szempontból rendkívüli jelentőségűek.
Az egyeztetési eljárás folyamata: Az EÜB nyílt ülésen dönt az egyeztetési eljárás megindításáról a bizottság elnökének vagy a tagok kétötödének a javaslatára.
Az egyeztetési eljárás megindítását követően az EÜB elnökének javaslatára figyelemmel az Országgyűlés elnöke határidő megjelölésével felkéri az európai uniós tervezet tárgyával kapcsolatban feladatkörrel rendelkező állandó bizottságot az európai uniós tervezetre vonatkozó vélemény kidolgozására.
A Kormány az egyeztetési eljárás alá vont európai uniós tervezettel kapcsolatos álláspontjavaslatát az Európai Ügyek Bizottságának küldi meg. A törvény alapján a Kormány bármely európai uniós tervezettel kapcsolatos tárgyalási álláspontjavaslatát megküldheti az Országgyűlésnek, mely európai uniós terezettel kapcsolatban tájékoztatást kérhet a Kormány által képviselni kívánt álláspontról.
Az álláspontjavaslat tartalmazza:
- az európai uniós tervezet tartalmának összefoglalását,
- az európai uniós döntéshozatal során alkalmazandó döntéshozatali eljárás megjelölését,
- a tervezet elfogadásának várható uniós menetrendjét és lehetőség szerint a tervezet tanácsi tárgyalásának kezdőpontját,
- a Kormány tervezettel kapcsolatos álláspontját, az Európai Unió döntéshozatali eljárásában elérni kívánt célokat és azok indokait,
- a tervezetből esetlegesen következő jogalkotási feladatok bemutatását.
Az EÜB bővített álláspontjavaslatot kérhet a Kormánytól, mely tartalmazza a korábban felsoroltakon kívül:
- az európai uniós tervezet tárgykörére vonatkozó, hatályos magyar és európai uniós szabályozását tartalmazó jogszabályok megjelölését,
- az európai uniós tervezet Magyarországra vonatkozó várható gazdasági, költségvetési és társadalmi hatásainak rövid bemutatását,
- az európai uniós tervezettel kapcsolatban az európai uniós intézményeknek és tagállamoknak a Kormány számára az álláspontjavaslat elkészítésekor ismert véleményét.
A Kormány az álláspontjavaslatot olyan időpontban küldi meg az Európai Ügyek Bizottságának, hogy az uniós döntéshozatali napirendre figyelemmel érdemi egyeztetést lehessen róla folytatni.
A tervezet elfogadásáról döntést hozó Tanács ülését megelőzően az illetékes miniszter vagy államtitkár az EÜB felkérése alapján megjelenik az EÜB előtt és ismerteti a kormány képviselni kívánt álláspontját. Ezt követően a Kormány az álláspontot az EÜB zárt ülés keretében kialakított állásfoglalásának alapulvételével alakítja ki.
Abban az esetben, ha az EÜB a kívánt határidőig nem fogad el állásfoglalást, a Kormány ennek hiányában dönt a képviselendő álláspontról.
A Kormány álláspontjavaslatát az uniós döntéshozatali eljárás előrehaladása alapján módosíthatja, amelyről folyamatosan tájékoztatja az Európai Ügyek Bizottságát is. Erre vonatkozóan az Európai Ügyek Bizottságának is lehetősége van állásfoglalásának módosítására.
Végül a Kormány az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményének döntése után írásban tájékoztatja az Európai Ügyek Bizottságát azon döntésekről,
- amellyel kapcsolatban az EÜB állásfoglalást fogadott el;
- amelyet az EÜB pontosan megjelöl.
Ezen túlmenően a Kormány szóbeli indokolást ad az Európai Ügyek Bizottságának akkor, ha az általa képviselt álláspont eltért az EÜB állásfoglalásától. Amennyiben az eltérés olyan tárgykört érint, amelynek szabályozásához az Alaptörvény értelmében az Országgyűlés minősített többségű döntése szükséges, az indokolás elfogadásáról szintén az Európai Ügyek Bizottsága dönt.