Törvénykezési Lapok címsor

Törvénykezési Lapok

Folyóirat adatok - Törvénykezési Lapok


Az évfolyamok szabadon hozzáférhetőek.

Törvénykezési Lapok (1857–1859)
1. évf. 1. sz. (1857)–3. évf. 40. sz. (1859)

Az Országgyűlési Könyvtár állományában és a DTT portálon:
1. évf. 26. sz. (1857)–2. évf. 79–104. sz. (1858)

Hiányok:
1. évf. (1857) a 26. sz. kivételével, 2. évf.(1858) 1–78. sz és a 3. évf. (1959)

Törvénykezési Lapok

A 19. század második felében indult, de rövid életű folyóirat volt a  lap, amely 1857 és 1859 között hetente szombatonként jelent meg.

A lapban viszonylag kevés az elméleti jellegű írás, a főcikkek inkább a jogtudomány gyakorlati problémáit tárgyalták. Emellett közli a lap az osztrák joganyagból a magyarországi területekre vonatkozó új törvények és rendeletek hivatalos szövegét és azok magyarázatát. A lap állandó rovatai: Vitás kérdések (új jogszabályok értelmezése), Vád- és védőbeszédek, Rendeletek, Törvénykezési Csarnok (egyes közérdeklődésre számot tartó perek krónikái), Könyvészet, Vegyesek (külföldi jogi vonatkozású események), Budapesti bírósági és közhasznú kalauz, Hirdetések.

A lapban nagyon sok a szerzői név nélkül vagy csupán betűjelzéssel közölt anyag.

Az 1857. december 26-án megjelent 26. számban a „Tisztelt olvasóimhoz!” című cikkben a szerkesztő így összegzi célkitűzéseit: „Meghagyva az elméletnek (miután a törvényhozásba befolyásunk ugy sincs) a maga szűkebb hatáskörét: főleg érdekes jogesetek, vitatkozások, elvhatározó ítéletek és bűnfenyítési tárgyalások, vád- és védbeszédek közlésére, mint leggyakoribb tárgyakra fordítandom figyelmemet.”

Császár szerkesztősége idején inkább a büntetőjogi témáké volt a vezető szerep, míg a szerkesztői székben őt követő Szilágyi Virgil, a polgári jogi kérdéseket részesítette előnyben. Császár 1858-ban bekövetkezett halála után Szilágyi is a joggyakorlat ismertetése mellett kötelezte el magát, de amíg Császár szerkesztői munkája során jobban figyelembe vett az olvasói igényeket, addig Szilágyi túlságosan a praktikum oldaláról közelítette meg feladatát. Tulajdonképpen ebben volt a fő különbség a Törvénykezési Lapok és az 1859-ben induló, ugyancsak jogtudományi folyóirat, a Törvényszéki Csarnok között. Míg a Törvényszéki Csarnok „az összehasonlító jogtudomány és jogtörténelmi nyomozások álláspontjára helyezkedve, az elméleti téren kíván hasznos szolgálatot tenni a jogtudomány fejlődésének”, addig a Törvénykezési Lapok célja, hogy „a joggyakorlati téren működő bírák és ügyvédek igényeihez alkalmazkodva, még szorosabban simuljunk a gyakorlati irányhoz.”

Az 1859. év második felétől leginkább a Törvénytár tölti meg a lap szinte teljes terjedelmét az 1859. októberi megszűnésig.

További adatok a lapról:
Periodicitás:

Megjelent hetente egyszer.

Szerkesztők:
Császár Ferenc, Szilágyi Virgil

Szerkesztők:
Kéki Béla, Koós-Kovács István, Venczel József, Vita Sándor

Forrás:
  • Császár Ferenc: Tisztelt olvasóimhoz. = Törvénykezési Lapok, 1857. I. évf. 26. szám
  • Előfizetési fölhivás a „Törvénykezési Lapok” harmadévi (1859) folyamára. = Törvénykezési Lapok, 1858. II. évf. 14. sz.
  • A magyar sajtó története. II/1. 1848–1867. Főszerk. Szabolcsi Miklós Budapest: Akadémiai Kiadó, 1985. 676 p.
  • Nagy Lajos: A magyar jogi folyóirat irodalom fejlődésének vázlata. In: A Jogtudományi Közlöny (1865-1934) büntetőjogi tárgyú adatai. Bp. 1988. 5–67. p.