Eötvös József 1865 júliusától egy éven át tette közzé – naplóján túl – nézeteit a kiegyezés, a közös ügyek kezelése kapcsán. A lap szerkesztésébe nagy reményekkel fogott. Munkatársai, barátai, Trefort Ágoston, Falk Miksa, Csengery Antal és Keleti Károly lettek, és cikkeikben nem csak a kiegyezés értelmezéséről, de Magyarország társadalmáról, közoktatási és önkormányzati kérdésekről is értekeztek.
Hosszabb cikkeket, tárcákat közölt.
Fő célként pedig Eötvös híveket akart toborozni az országban is, a birodalomban is az alkotmányos szabadság alapján történő kiegyezéshez. A lap azonban nem indult sikeresen. Sok munkája volt vele, de az előfizetők száma nem gyarapodott. A hatástalanság oka lehetett, hogy közben kitört a porosz–osztrák háború, és a hadi eseményekről tudósító napilapokkal egy hetilap nehezen vehette fel a versenyt. A lap hatásosan mutatta be a főszerkesztő elképzeléseit a kiegyezés jelentőségéről, és az ország jövőjét meghatározó kérdések közéleti vitáira is ösztönzőleg hathatott.
Ennek ellenére a kudarc és az anyagi ráfizetés miatt 1866 júniusában okosabbnak látta beszüntetni a kiadását. Az anyagi veszteség, az időhiány és a hetilap hatástalansága szerepelt a megszüntetés okai között.
További adatok a lapról:
Periodicitás:
Megjelent: 1865-ben és 1866-ban is 26 szám.
Főszerkesztő:
báró Eötvös József
Forrás:
- Devescovi Balázs: Eötvös József. Budapest: Kalligram, 2007. 334 p.
