​Egy intézmény történetében az évfordulók mindig nagyszerű alkalmat teremtenek arra, hogy emlékezzünk azokra az elődökre, akik példaértékű munkásságukkal megalapozták az intézmény szakmai tevékenységét. Nincs ez másképpen az alapításának 150 éves évfordulóját idén ünneplő Országgyűlési Könyvtár esetében sem.

Nagy örömünkre szolgál, hogy a Kulturális Örökség Napjai alkalmából idén is csaknem háromszáz látogatót köszönthettünk az Országgyűlési Könyvtár falai között, akik a hétvége során – a hely szellemének átélése mellett – számos kevésbé ismert tényt, érdekességet tudhattak meg a törvényhozás könyvtárának múltjáról és jelenéről.

A jogtudomány, mint a könyvtár egyik fő gyűjtőköre, ezzel együtt, mint a „parlamenti könyvtár mindennapi kenyere” közel 8000 kötetes kézikönyvtári állománnyal képviselteti magát a Nagy olvasóterem polcain. A jogi szekcióban található dokumentumok két nagy egységben kerültek elrendezésre: az egyikben a jogforrásgyűjtemények (KK II jelöléssel), a másikban pedig a maga a jogi szakirodalom (KK III jelöléssel) kapott helyet.

Az Országgyűlési Könyvtárban közel húsz éve működő Európai Unió Letéti Gyűjtemény állománya rendkívül gazdag és változatos,az EU működésének minden vonatkozását bemutató kiadványokat kínál a szakterület kutatóinak. A kezdeti időszakban kialakított szabadpolcos elhelyezés rendszere átlátható és logikus, így a dokumentumok önállóan is jól böngészhetők az olvasók által. A 30 témacsoportba egyaránt bekerültek a Luxembourgban működő Hivatalos Kiadótól érkező uniós kiadványok és az Országgyűlési Könyvtár állományába tartozó uniós témájú kötetek is. A Könyvtár a 70-es évektől folyamatosan gyűjti a magyar- és idegen nyelvű szakkönyveket, illetve időszaki kiadványokat, melyek az Európai Unió történetével, intézményrendszerével, jogával és szakpolitikáival foglalkoznak.

Az Országgyűlési Könyvtár 1997-ben azzal a kéréssel fordult az Európai Bizottsághoz, hogy létrehozhassa az Európai Unió Letéti Könyvtárát az intézményben. A kérelem nyomán könyvtárunk 1999-ben kapta meg a letéti státuszt, majd dr. Áder János akkori házelnök 2001 januárjában nyitotta meg a gyűjteményt az olvasók előtt. A Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása előtti időszakban a Könyvtár néhány Európai Dokumentációs Központtal közösen biztosította azt a szakkönyvtári hátteret, ami az uniós szaktájékoztatáshoz szükséges volt az oktatók, hallgatók és uniós információkat igénylő olvasók számára.

A 2018. évben megalapításának 150. évfordulóját ünneplő Országgyűlési Könyvtár beszerzési politikájában a jogtudomány már a kezdetektől prioritást élvezett. A művelődésügyi miniszter 1958-ban 164/1958. MM. sz. utasításában az Országgyűlési Könyvtárt országos jellegű tudományos szakkönyvtárnak minősítette és kijelölte a ma is ismert hármas fő-gyűjtőkört: modernkori egyetemes történelem, jogtudomány és politikatudomány. 1974-ben a Minisztertanács Tudománypolitikai bizottságának határozata értelmében az Országgyűlési Könyvtár országos politikai és jogi információs szakközponti szerepkört kapott. Az ezt követő években elkezdődött mind a magyar, mind a külföldi jogi szakirodalom dokumentálása és információs szolgáltatása, majd később a feldolgozott szakirodalom adatbázisba szervezése.

Az Országgyűlési Könyvtár több mint 700 ezer kötetes állományának jelentős része zárt könyvraktárakban helyezkedik el, ahonnan a felhasználók a könyvtári katalóguson keresztül elektronikusan tudják igényelni a dokumentumokat. A raktári elhelyezés mellett azonban mindig is törekedtünk arra, hogy a lehetőségekhez mérten minél nagyobb számú és minél szélesebb tematikát, minél több tudományterületet lefedő szakirodalom álljon szabadpolcon az olvasók rendelkezésére. Jelenleg a Nagy olvasóteremben a könyvtár által kialakított egyedi tematikus csoportosításban közel 40 ezer kötetes kézikönyvtári állományt érnek el az érdeklődő felhasználók, melyet igénylés nélkül, közvetlenül, a polcok előtt állva szabadon böngészhetnek.

​Az Országgyűlési Könyvtár beszerzési politikájában a jogtudomány már az alapítást követően prioritást élvezett. Ez tükröződött az 1894-ben megfogalmazott gyűjtési elvekben, majd további megerősítést nyert a nyomdatermékek tudományos célokra szolgáló köteles példányainak beszolgáltatásáról szóló 1897. évi XLI. tc. kiegészítéséről szóló 1922. évi XX. törvényben és a művelődésügyi miniszter 164/1958. MM. sz. utasításában, amely az Országgyűlési Könyvtárat országos jellegű tudományos szakkönyvtárnak minősítette, és kijelölte a ma is ismert hármas főgyűjtőkört: modern kori egyetemes történelem, jogtudomány és politikatudomány.