A népi mozgalom meghatározó alakja, Veres Péter író és politikus 1897. január 6-án született a Hajdú-Bihar megyei járási székhelyen, Balmazújvárosban. Édesanyja, Veres Julianna cselédlány, édesapja Posta Péter gazdag paraszti család sarja volt. Szerelemgyerekként édesanyja családnevét viselte.

Már a kiegyezés után, 1868-ban elindultak az urbanizációs folyamatok a Duna két partján. Andrássy Gyula miniszterelnök, Buda-Óbuda és Pest egyesítésére és fejlesztésére létrehozott egy „szépítőbizottságot”. Ez az ideiglenes bizottság kezdte el a város övezetekre bontását, ezen belül pedig az ipari övezetek kialakítását.

Serédi Jusztinián György, a Pozsony megyei Deáki községben 1884. április 24-én látta meg a napvilágot a Szapucsek család tizedik gyermekeként. 1901-ben öltötte magára a szerzetesi ruhát és kapott új nevet a rendben: elődje, Hollósy Jusztinián csillagász, akadémikus, celldömölki apát után a Jusztinián nevet választották számára. Érettségi után Rómában folytathatta tanulmányait, itt került egyre közelebb az egyházjoghoz, mely meghatározta munkásságát és formálta szemléletét.

Schwarz Gusztáv 1858. január 1-jén született Pesten. 1911-ben törvényelőkészítő munkája elismeréseként előbb udvari tanácsosi, majd nemesi címet kapott, ekkor vette fel a Szászy-Schwarz nevet.

Az elfeledettség homályából „köszön” ránk a 75 éve elhunyt kiváló történetfilozófus, Joó Tibor neve. Írásunkban rá emlékezünk.

Magyarországon a négy évtizedes pártállami időszakot követően éppen harminc évvel ezelőtt, 1990. március 25-én rendezték meg a szabad, többpárti parlamenti választások első fordulóját.

A magyar közigazgatás-tudomány legismertebb és nemzetközileg is meghatározó alakja, Magyary Zoltán Magyarországon először, és nemzetközi viszonylatban is az elsők között ismerte fel, hogy a modern társadalmakban a tisztán jogi szempontokkal szemben az szervezésnek és az igazgatásnak van meghatározó szerepe, így a közigazgatás megszervezése komplex társadalomtudományi tudást, tapasztalatokat igényel. Újító szellemű iskolája alapjaiban határozta meg az utókor közigazgatás-tudományi gondolkodását. Alábbi cikkünkben rá emlékezünk.

A 150 éve született Finkey Ferenc jogtudós az anyagi büntetőjog prominens képviselője, a büntetőeljárás liberális irányzatának híve, a büntetéstan alapjainak megteremtője, a következetes és humánus büntetés-végrehajtás szószólója volt. Jelentős szerepe volt a magyar börtönügy tudományos megalapozásában.