Katalóguskeresés - kurzor villog

 

Nyitó oldali csempék

Tartalom megjelenítő

A Blog Évfordulók tartalom.

Száz évvel ezelőtt, 1922. május 28-ával kezdődően rendezték meg a Horthy-korszak és a bethleni konszolidációs időszak első nemzetgyűlési választását, amelyet a világháborús vereség utáni 1920-as voksolással ellentétben már Magyarország trianoni határai között tartottak meg.

Az államalapítást követő első évszázadokban a királyoknak nem volt állandó székhelyük. Voltak azonban olyan helyek, amelyek nagy jelentőséggel bírtak, például Székesfehérvár – koronázási város, több uralkodó temetkezési helye – vagy Esztergom, a magyar egyház központja. Később vált Óbuda is központtá, a XIII. század első felétől évente tartottak itt kormányzati és bíráskodási ülésszakot.

A nemzetek közötti együttműködésnek a 19. századig visszanyúló hagyományai vannak, ám kezdetben e szerveződések egyes szakterületeken való közös koordinációt, az egységes szabályozást szolgálták, a nemzetek között (illetve azok fölött) létrejövő szervezetek céljai eleinte ritkán emelkedtek politikai szintre.

Sulyok Dezső 1897. március 28-án született a Veszprém vármegyei Simaházapusztán, amely közigazgatásilag Adásztevel községhez tartozott. A pápai járásban lévő község túlnyomó többsége református, a környéken jól ismert Sulyok família viszont római katolikus volt.

550 évvel ezelőtt hunyt el Janos Pannonius, aki „mindenki másnál messzebbrehatóan sugározta szét Mátyás humanista udvarának dicsőségét.”

Irinyi József 1822. március 13-án, a Bihar megyei Albison, született, Irinyi János mezőgazdász és Jánossy Róza negyedik gyermekeként. A család egy másik neves személyiséget is adott az országnak, hiszen József bátyja, Irinyi János amellett, hogy feltalálta a gyufát, és megalapította az első gyufagyárat, őt bízta meg Kossuth a szabadságharchoz szükséges ágyúöntés és puskaporgyártás irányításával.

1857. március 8-án jobb munkafeltételekért és méltó bérezésért tüntettek textiliparban dolgozó nők New Yorkban, 1917-ben pedig szintén ezen a napon orosz munkásnők követeltek békét és kenyeret, mely esemény elvezetett a nők választójogának kivívásához Oroszországban. E két – nőjogi szempontból kiemelkedő jelentőségű – esemény hatására 1917 óta március 8-án tartják világszerte a nemzetközi nőnapot, mely évről évre ráirányítja a figyelmet a nők helyzetére, és azokra a társadalmi problémákra, melyek kezelése nélkül elképzelhetetlen a nemek közötti valódi egyenlőség.

Halbschuh (Irányi) Dániel 1822. február 24-én született a Szepes megyei Toporcon. Édesanyja nemesi származású Czapkay Zsófia Cecília, édesapja ágostai hitvallású evangélikus lelkész volt. Dániel Eperjesen, Késmárkon és Rozsnyón végezte el gimnáziumi tanulmányait, majd Eperjesen, az Evangélikus Kollégiumban bölcsészetet és jogot hallgatott. Diáktársai közül kitűnt lelkesedésével a magyar nyelv megismerése és a politika iránt. Tizenhét évesen könyvtárnoka lett az eperjesi magyar társaságnak, a Magyar Nyelvmívi Intézetnek. Jogi tanulmányait Pesten fejezte be, ekkor magyarosította nevét Irányira. Szoros kapcsolatot alakított ki Kossuthtal és a szabadelvű párt több vezető emberével. Közben letette a köz- és váltóügyi vizsgát, és egy ügyvédi irodában kezdett el dolgozni.

Bannerek

Olvasói fiók

Magyar Jogi Portál

Országház Könyvkiadó

MPGY

Muzeális

Soltész bibliográfia

Steindl

Fotótár

Kisebbség - v5

ADT logo