A pesti országház felépítésének ötlete először az 1830. évi pozsonyi országgyűlésen merült fel. 1843-ban József nádor felkérte Pollack Mihályt, a kor egyik legkiemelkedőbb magyar építészét az épület megtervezésére, de az 1843-1844. évi pozsonyi országgyűlés túlságosan magasnak ítélte a költségeket, ezért elvetette a tervet. 1845-ben nemzetközi pályázatot hirdettek újabb tervek elkészítésére, ezek elbírálására azonban a forradalmi események miatt nem került sor.
Decsy Sámuel Rimaszombaton (Gömör megyében) született 1742. január 2-án. Pozsonyban és Sárospatakon tanult, majd egyházi ösztöndíjak segítségével német, illetve holland egyetemeket látogatott, ahol bölcseleti és orvosdoktori oklevelet szerzett. Bécsben telepedett le s élt haláláig, 1816. január 25-dikéig.
90 éve, 1925. május 29-én hunyt el Plósz Sándor perjogász, egyetemi tanár, igazságügy-miniszter, akadémikus, a magyar polgári perjog tudományos művelésének egyik legelső képviselője.
175 éve, 1840. április 1-jén született Nagyváradon Szilágyi Dezső jogász, országgyűlési képviselő, igazságügy-miniszter, képviselőházi elnök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
70 éve, 1945. március 24-én hunyt el Magyary Zoltán közgazdász, jogász, egyetemi tanár a magyar polgári közigazgatás-tudomány legnagyobb hatású, külföldön is elismert egyénisége.
50 éve, 1965. március 19-én hunyt el Kuncz Ödön jogász, közgazdász, egyetemi tanár, akadémikus. Tudományos munkássága elsősorban a gazdasági, a kereskedelmi és a váltójogra irányult, közreműködött több hitelügyi és váltótörvény kodifikációjában is.
230 éve, 1784. július 16-án II. József népszámlálást rendelt el Magyarországon, Erdélyben és Horvátországban. Magyarországon ez volt az első olyan népesség-összeírás, amely kiterjedt a lakosság egészére, így a nemességre is.
